Give Me

21. Fejezet

O L I V E R

Egy héttel később a konyhában álltam, és kedvtelenül eszegettem a kajám, arra várva, hogy Lucy lejöjjön az emeletről Bella elaltatása után.

- Oliver - bújt oda hozzám Lucy, miután leszaladt az emeletről. Bekaptam egy szelet paradicsomot, és fél kézzel átöleltem.

- Mi az? - Mosolyogtam rá, miközben lenyeltem még egy falatot. Lucy kivett a tányéromból egy szelet sajtot, és azt kezdte majszolni.

- Én is pont ezt akartam kérdezni tőled - válaszolt.

- Hogy érted? Minden rendben - vontam vállat.

- De látom rajtad, hogy valami nem stimmel - rázta a fejét.

- Nincs semmi. Nyugi már! - Nevettem fel kínosan.

- Valami a bemutatóval kapcsolatban? - Találgatott. És beletrafált.

- Talán - vontam vállat.

- Mi a baj vele? Ez lesz az első nagyon nyilvános megjelenésünk kettőnknek. Szeretném, ha ott lennél.

- Pontosan ez a rossz, jobb, ha egyedül mész oda. Nem akarom elvonni a reflektorfényt rólatok.

- Kikről? - Szaladt fel a szemöldöke.

- Hát rólad és a filmről - rohamoztam a kifogásokat.

- De... - kereste az érveket. - Ez egy fontos alkalom nekem, és szeretném, ha ott lennél.

- Tisztában vagyok vele, csak nem akarok annyi gyűlölködővel szembefutni.

- Oliver, mi baj? - Simított végig a karomon Lucy. Felálltam a konyhapulttól, és lehuppantam a kanapéra. Elővettem a telefonom, hogy valami azért legyen a kezemben. Nem vette be a szövegem, bármennyire próbálkoztam.

- Nincs baj, ezenkívül - vontam meg a vállam.

- Persze, add ezt be másnak - rázta a fejét.

- Mondom, hogy nincs semmi - horkantottam fel.

- Tudod... felőlem csinálhatod ezt is. De akkor én visszamegyek anyuékhoz - erre a mondatára felkaptam a fejem.

- Nem.

- Mi az, hogy nem? Talán megint sikerült elhamarkodottan döntsek az egész házasság dologgal kapcsolatban? - Dramatizált.

- Nem döntöttél rosszul, csak... nincs semmi bajom - próbáltam bizonygatni.

- Ne csináld már! - Kérlelt. - Elegem van abból, hogyha nekem van bajom, azt mindig mondjam el, mert te tudsz rajta segíteni, meg mert én vagyok az őszinte a kapcsolatunkban, és azért, hogy neked ne legyen semmi hirtelen felindulásod, amitől megint mindent lenulláznák. Ehhez képest te meg magadban tartod, és kiszámíthatatlan módon egyszer csak robbansz. Mond már el mi a bajod! - Sírta el magát.

- Jó. Tényleg tudni akarod? - Kérdeztem. Arra nem számítottam, hogy idáig fajulnak a dolgok. Eszem ágában sem volt megsiratni, mégis sikerült, és ettől egy óriási seggfejnek éreztem magam. És lényegében az is voltam. - De előre szólok, hogy nem lesz szép - figyelmeztettem. - Nézd, függő vagyok, most nem a piára gondolok, hanem rád. Totálisan elveszed az agyam, és nem tudok magammal mit kezdeni. Öt kicseszett éven át egyedül voltam, és ehhez elenyésző az az öt hónap, ameddig együtt voltunk. Senkiben sem bíztam meg még annyira, mint benned. Még Finneyben se, jó ő tudott például anyámékról, de csak azért, mert kábé együtt nőttünk fel. Tökre nyomasztó, hogy egyedül voltam itthon egész életemben. És most a héten is egyedül voltam, pontosabban Bellával, de akkor is. Olyan, mintha te nem is lettél volna itt, és ez baszottul idegesít. Én tényleg veled akarok lenni, nem véletlenül vettelek el feleségül, egyszer az életben úgy éreztem, hogy van valaki, akiben tényleg megbízhatok, és szeretem is annyira, hogy beengedjem ide. Bármennyire nem akarom magamnak beismerni, rohadtul egyedül voltam, és marhára nem akarok visszajutni arra a szintre. És most, ahogy látom, hogy mennyire jól kijössz ezzel a Fletcher taggal, hiába tagadod, aki amúgy sokkal jobban illik hozzád, mert nem egy huszonéves, lecsúszott, bunkó fasz. És ilyenkor tökre elönt az ideg, és igen féltékeny leszek, de vagyok annyira önző, hogy nem tudlak elengedni, mert kellesz nekem. Kellesz nekem, mert nélküled láttad, hogy milyen szintre süllyedek. Próbálom nem így megközelíteni a dolgot, de nem megy, mert egész nap azon pörögtem, hogy mikor tarthattok a smárjelenetnél, vagy mikor mit művel veled. És még a mai napig is ezen kattogok, holnap pedig nem akarom megnézni a filmet, mert nem akarom, hogy mindenki láttára akadjak ki a jeleneteken, hiába tudom, hogy csak színészkedsz.