VIII.

1.9K 145 91
                                    

Yuki Mitsuya szemszöge:

Egész este alig aludtam mert folyton sírtam miatta, de érzem hogy ha folyton rá gondolnék az tönkre tenne így arra gondoltam hogy örökre el kéne felejtenem de ez úgyse menne gondolom. A bánatomat csak egy emberrel szoktam megosztani de ő nincs itt így elmegyek hozzá ma és ki beszélem veleaz életemet. Ő mindig tudott segíteni ha bántott valami.

Akinari Takashita szemszöge:

Reggel korán keltem hogy minél elöbb láthassam már Yukit. Tegnap se láttam és már hiányzik a szép mosolya, az arca sőt az egész lénye. Egyszerűen fülig szerelmes vagyok belé. - gyorsan felöltöztem és kisurrantam a palotából úgy hogy Apám ne vegyen észre, ő nem is vett de egy szolga igen aki le is szólított.

-Takashita herceg az apja üzeni hogy délutánra legyen itthon mert Amaye kisasszony jön látogatóba. - már most elcseszték az egész napomat. -Csak pár órára maradnak.

-Rendben... - annyit csak kibírok de kétlem. - kimentem a lovamhoz Barackhoz. - igen ez a neve.. És Kilovagoltam az erdőbe. - a szokásos helyünknél vártam jó sokáig de nem jött el..... - bejártam az egész erdőt ötször de nem találtam őt. Már a sírás kerülgetett. Hova mehetett? Sose szokott így eltünni..... -sokáig csak ott ültem de semmi.... Ez fájt eddigi életemben a legjobban. Sok mindenátfutotta fejébe... Elrablása, gyilkosság és rosszabbnál rosszabb dolgok.

Aztán rájötttem mit ígértem és hazafelé vettem az irányt de előtte hagytam neki egy levelet hátha visszajön. - siettem is de kicsit késtem de kit zavart engem nem....

Beérve már láttam Amayét Jajj de jó. - mikor észrevette hogy itt vagyok azonnal a nyakamba ugrott és ölelgetni kezdett.

-Hát itt vagy Akinarikám. - fhuu de idegesít már most.

-Szia Amaye rég találkoztunk. - elkapartam magamról.

-Igen igen de az a fő hogy most láthatjuk egymást. - mosolygott.

Ha mindenki itt van szerintem üljünk le az asztalhoz. - szólalt meg az apám belépve a terembe. - le is ültünk persze mellém ültették a kisasszonyt.

Elkezdtünk ennni de valaki folyton engem nézett és már kezdtem unni de ne szóltam mert a végén itt hisztit csap.

-Na akkor beszéljük meg az esküvő részleteit ha lehet. - majdnem félrenyel téma a aját. - ezek tényleg komolyan gondolták. - Amayénk felcsillant a szeme és boldogan néz égetett engem.

-Én úgy gondoltam a mennyegző után a kisasszony átköltözhetne ide és élhetnének így mint egy álom pár. - még a gondolattól is rosszul lettem. Nem elég hogy Yuki "eltűnt" de még ilyeneket is kell hallgatnom. - a fejemen kb az undor tükröződhetett. Ez az egész csak a pénz miatt van.

-Remek ötlet! - szólalt meg a kisasszony kísérője.

-Alig várom már tartsuk meg minél hamarabb! - nézett rám a lány. - én csak szó nélkül felálltam és kimentem onnan nem bírtam már elviselni.

Ichirou Takashita szemszöge:

-Elnézést csak lehet rosszul lett mostanság fáj a feje...-gyors indok, Nem tudom mit képzelt hogy csak úgy elment de legközelebb ide bilincselem!

Akinari szemszöge:

-Lóra ültem és kimentem az erdőbe, Yuki még mindigg nem volt ott ezért leültem oda és álomra hajtottam a fejem a kövön ahol énekelni szokott.

Ennyi lett volna remélem tetszett! Sajnálom hogy egy darabig nem volt rész csak nem voltam itthon de most már itt vagyok és próbálom gyorsan hozni a kövit. Köszönöm hogy elolvastad! A következőben találkozunk!

Sziasztok! ❤️ ❤️ ❤️

Tiltott érzelmek (Befejezett)Where stories live. Discover now