Amaye szemszöge:
Másnap már minden cuccommal indultam a drága kis Yuki kastélyához. A többieknek már szóltam és útban vannak oda ahogy én is. -erre a gondolatomra elmosolyodtam. Kíváncsi vagyok Aki milyen fejet fog vágni miután meg tudj ahogy meghalt a kis szerelme. Chhh utána már szerethet engem gond nélkül is. És lehet akkor már tényleg közös gyerekünk. -egyre vidámabban sétáltam és már majdnem ott voltam náluk.
Mikor odaértem könnyen besurranva bementem és mint új szolgálónak kiadva megkerestem annak a szemétnek a szobáját és mikor megtaláltam már be is nyitottam hozzá. Üdv a halálod napján pici Yuki.
Akinari szemszöge:
Reggel felkeltem és sehol sem láttam Amayát...vajon aggódnom kéne? Vagy feladta az egészet és elment a picsába. Na ilyen sem lesz de szép gondolat az már egyszer biztos. Apámat is kérdeztem ő se tudja. Senki sem tudja. Na inkább nem is gondolkozom rajta legalább nem kell látnom. És a legjobb hogy ma is láthatom délután Yukit az én Angyalkámat.
Yuki szemszöge:
Ébren feküdtem az ágyamban és kicsit unatkoztam. Mikor lesz már délután? -a gyűrűmet nézegettem mikor ajtó nyitódást hallottam. -felkaptam a fejemet és egy szőke hajú lánnyal találtam szembe magam.- csak figyeltem az arcát. Valahonnan már ismerős volt....ismerős arcvonások....Várjunk! Meg van! Ő volt volt Aki felesége...de de mit keres itt? Mit?
-Öhmmm mit keresel itt...? -ez hülyeség megkérdezni? Talán jobb lenne elmenni...nem tudom..-felkeltem -közelebb jött hozzám és az egyik keze hátul volt...van nála valami?
-Csak kedveskedni jöttem Yuki.
-He? -mivan? -nem tudtam többet mondani mert egy kést rántott elő amit felém szegezett. -elkezdtem nagyon remegni...most ki akar nyírni? -hátrálni kezdtem addig míg a falhoz nem értem.....-mosolygott rám és a nyakamhoz rakta az előbb említett fegyvert.
-Kérlek ne...-suttogtam neki
-Ezt érdemled. Miután elvettem tőlem Akit! Ezt! -húzta volna véigig rajtam mikor Jimon fogta le a kiscsajt...de mikor az észrevett megfordult és szegényt megrúgta. -a szőke fiú a földre esett és fogta a hasát....a baba..-leguggoltam hozzá
-Jimon...-könnyek gyűltek a szemembe.
Amaye a földön feküdt és próbálta összekaparni magát.
-Semmi baj Yuki. Jól vagyok teljesen...-ezt kimondta amikor valami borzalmasat éreztem...-hátra néztem és belém szúrta a kést....-jót mosolygott.
Valami elviselhetetlen volt...ahogy éget és szúr...akkor ez lesz a halálom...? Ennyi volt az élet? Csak ennyi: Pedig még annyi minden lehetett volna? A baba...is..-itt elsötétült minden és a fejem találkozott a márvánnyal.
Jimon szemszöge:
Szúr a hasam...de ami rosszabb mikor megfordultam csak azt láttam hogy Yuki a földön fekszik....Ne! Ne kérlek! A lány épp menni akart. Na azt nem elfelejtheted...-megfogtam a késem és felé tartottam.
-Ne olyan sietősen! Haruhiko. -ordítottam hátha meghallja de nem érkezett válasz...
-Ugyan mit árthatsz nekem...te félresikerült vámpír. Meg ő is. -mutatott Yuki felé. -Csak egy torzszülött volt semmi más.
-Bazdmeg! Takarodj innen! -teljes erőmből és belehasítottam és meglöktem pont kiesett az ablakon...Már biztos nem tud felépülni..Nagyon nagyot esett már a levegőben meghalt...hála. De most vele kell foglalkoznom! -odaguggoltam hozzá és felemeltem a majdnem fal fehér kis teremtést....Valakinek szólnom kéne! -felraktam az ágyra és futottam segítségért. Hála Isten még az orvos aki engem vizsgált nem ment el és pont el tudtam csípni és odarángattam Yuki mellé. Elkezdte vizsgálni. -már könnyes szemekkel néztem ahogy küzd az életéért. Remélem megmentik őket! Csak bele ne haljanak kérem! -kimentem onnan és hagytam hogy segítsen rajta. Elkezdtem keresni Haruhikot.
YOU ARE READING
Tiltott érzelmek (Befejezett)
FantasyEgy olyan világban ahol csak egy uralkodó van és irányít. De mindig kell valami ami megzavarja ezt a szép felállást és ez sincs itt másképp. A sötét elfek haragban vannak a királlyal mert régen egy gyilkosság miatt felbomlott a béke szerződés. És m...