Tiltott érzelmek (Befejezett)

I.

Akinari Takashita szemszöge:

-Takashita herceg az apja hívatja.-mondta nekem délután az egyik szolgánk.

-Máris megyek és köszönöm hogy szólt. -gyorsan felöltöztem és indultam is le. Közben azon gondolkoztam megint miért akar leszidni. Biztos az íjászat vagy a lovaglási teljesítményem miatt, de ez csak egyszer történt meg akkor is rossz hangulatban voltam. És azt is csak a szerelmi bánatomnak köszönhettem. Jaj várjunk még be sem mutatkoztam. Akinari Takashita herceg vagyok. Az apám ezen három földrész uralkodója és megint valamiért magához hivatott. A legnemesebb kiképzőket hívatja ide nekem hogy segítsenek tanulni. Mármint ilyenre gondoltam hogy: királyi kötelességek, lovaglás, íjászat stb....Na hát igen hamarosan én is király leszek mert én vagyok az egyetlen fia. Nem is nagyon foglalkozott velem mindig csak szolgákkal játszottam és ők törődtek velem. Az igazat megvallva anyám halála után tört meg benne valami. Lehet még mindig nem tudta azóta feldolgozni? Annyit kell rólam még tudni hogy van egy szörnyű titkom de erről majd később mivel le értem apámhoz. -bekopogtam és azonnal hallottam hogy bemehetek. Ezt is tettem. Kinyitottam az ajtót, beléptem és meghajoltam ahogy egy király előtt illik.

-Apám. Miért hivattál?

-Fiam, ma este pár napra elmegyünk a katonákkal. Körülbelül három nap és jövünk. Addig szeretném ha te vennéd át a helyemet. Gondolj bele ez egy jó lehetőség arra hogy megtapasztald milyen nagy felelőséggel jár irányítani a királyságot.

-Elfogadom és szívesen át veszem a helyed erre a rövid időre is.

-Köszönöm, most már el mehetsz.-ahogy mondta úgy tettem és visszamentem a szobámba. Igazából nem akarok király lenni messze áll tőlem az uralkodás, de inkább nem húzom ki nála a gyufát azzal hogy nemet mondok.

Ismét elmélyedtem a gondolataimban és már csak arra eszméltem fel hogy harangoznak. Ez az estét jelezte nekem. Gyorsan felkászálodtam az ágyról és lementem a titkos rejtekhelyemre ahol estétől reggelig szoktam lenni. -mikor leértem szokásosan magamra zártam az ajtót és leültem az ágyra. Újra a gondolatok mezejébe menekültem és még mindig csak az a szép teremtés járt a fejemben. Mielőtt azt hinnétek nem egy hercegnő szép nagy keblekkel nem. Engem ők nagyon nem izgatnak. Igen azt akarom mondani amire gondoltok. Pontosan egy fiún jár az eszem. Mindennél gyönyörűbb. A haja fehér és már a bőre is majdnem. A szemei kékes-zölden rikítanak. Csak egy baj van ha ő szeretne is engem akkor se jöhetnénk össze. Miért? a hülye háború miatt. A sötét elfek és az apám népe egy régi gyilkosság miatt felbontották a béke szerződést és az óta csaták folynak köztük. Szóval ez egy lehetetlen szerelem teljesen. Apám biztos elutasítaná az egészet. Hisz még gyerekem sem lehet tőle és akkor nem lehetne utódom és hogy még ennek tetejében egy elf már csak hab a tortán. Plusz el is felejtettem az hogy meg vagyok átkoztam már a habon a cseresznye is. Jól hallottátok a sötét elfek egy varázslatot küldtek rám miután felbontottuk a béke szerződést, de akkor még nagyon pici voltam. Azóta minden éjjel itt kell lent lennem, de az átkot majd jobban kifejtem és azt is mit művel velem.

Hogy hol ismertem meg? Hát egyszer az erdőben boklásztam szokásomhoz híven és hallottam hogy valaki gyönyörűen énekel. Leszálltam a lovamról és megkerestem a hang forrását. Akkor láttam meg Őt. Egy sziklán ült és énekelt. Azóta minden nap kimegyek pontban akkor amikor láttam hátha újra ott lesz és minden nap ott is van. Annyira imádom nézni olyan szép. Még nem mertem leszólítani mert valószínűleg ha megtenném elmenekülne előlem. Mert ki az aki nem futna el miután egy vadidegen előjön a bokorból és köszön neki. Nagy eséllyel azt se vette észre hogy figyelem. Szóval körülbelül 5 napja vagyok szerelmes ebbe a fiúba.

Sziasztok! Ez lenne az első rész remélem tetszett nektek! Az esetleges helyesírási hibákért bocsánat!
A könyv nem saját ötlet.
Az ötletet Utauta-kun1756 adta. Nagyon szépen köszönöm! ❤️ ❤️
Remélem a következő részben is találkozunk!
Addig is sziasztok! ❤️ ❤️