Loki szerelmei (🔞) folyamatban

Sif

- Anyu, anyukám! - kivágódott az ajtó, és egy könnyáztatta arcú fiúcska rohant be rajta. - Anya!

Frigga magához ölelte, és óvón az ölébe vette. - Mi a baj? Mi történt már megint?
Pontosan tíz éve annak hogy a Jottunheimi csatát követően Odin belovagolt győztes serege élén Asgardba, karjában egy csomaggal.
- Kedvesem, ezt neked hoztam. - Frigga akkor még nem látta, hogy mit rejt a csomag, de mikor kibontotta, és a tiszta kék szemekbe nézett, szívét átjárta a szeretet. - Adj neki nevet, és szeresd, amennyire tudod.
- És te?
- Nem értelek. Megmentettem az életét. Mi többet tehetek érte?

A csecsemő mocorogni kezdett, pici szája legörbült.
- Te nem akarod szeretni?
Odin nem nézett rá, a távolba meredt, mintha a jövőt fürkészné.
- A szeretetet nem lehet akarni. Az jön. Szerethetem, de kötődni nem fogok hozzá. Terveim vannak vele. Ő a jottunök királyának Laufeynek a fia.

Frigga kibontotta a takarók közül. Egy cseppet sem nézett ki sem óriásnak sem jottuninek. - Honnét tudod?
- Tudom. Ha majd felnő, jogot formálhat a trónra, ezért megtanítom neki, hogy tisztelje Asgardot, és a népünket. Általa Jottunheim és a fagyóriások a szövetségeseink lesznek. Rád bízom Frigga. Neveld belátásod szerint. Ismertesd meg vele a törvényeinket, az élet szeretetét, vele több dolgod lesz, mint a fiunkkal. Thor ne tudjon semmit. Hitesd el vele, hogy testvérek.
- Igen, úgy lesz. Én megtanítom mindenre, amit én tudok.
- Majd ha végeztél, én jövök. Adtál neki nevet?

Frigga a fiúcskára nézett, az pedig őrá. - Loki lesz a neve.
Odin felnevetett. - Loki? És miért pont ez?
- Nem tudom. Olyan huncut szeme van. Nagy zsivány lesz úgy érzem.

Frigga megérzései nem igazán váltak be. Loki visszahúzódó, csendes fiú lett, de a baj mindig megtalálta. És a baj többnyire Thor keze által érte utól, mint most is. A gyermek törött fakardot szorongatott a kezében, ezt mutatta anyjának.
- Eltörött. - emelte a magasba - Thor eltörte.

Frigga dühös lett a nagyobbik fiára. Csak egy évvel volt Lokinál idősebb, de sokkal erősebb volt, és ezt előszeretettel fitogtatta, és bizonygatta, és többnyire az öccsén.

- Majd farag másikat Tyr.
Lokit ez nem nyugtatta meg. Földhöz vágta a játékot.
- Már kértem, - nem sírt, csalódott volt, anyjától nem ezt várta - azt mondta máskor vigyázzak jobban.

- Várj fiam! - a nő érezte, hogy a fia másért futott hozzá. - Add csak ide.

Loki villámló tekintettel nézett rá, de felvette a kardot és anyjának adta. Frigga a kezébe fogta, kezei izzani kezdtek, parázslottak, égett fa illata érződött. Néhány pillanat múlva a kard újra ép volt. Loki sokszor látta már anyját varázslat közben, de még mindig lenyűgözte a látvány.

- Taníts meg, és akkor meg tudom védeni magam!

- Loki, a védekező mágiát megtaníthatom neked, ahhoz már elég idős vagy. De azt a fajtáját a varázslásnak, amivel másnak ártani tudsz, annak a tudását hiába is kéred, nem fogom átadni. - meg akarta érinteni a gyerek karját, de ő elhúzódott. - Értsd meg. Ahhoz még kellenek az alapok. - igyekezett Frigga szépíteni.

- Most pedig menj. - visszaadta a kardot. - Tanítványt várok. - Loki anyja kezében lévő könyvre nézett. - Igen. Rúnákat fogok neki tanítani.

- Kinek? - halk koppanás hallatszott az ajtó felől - Ismerem?

- Heimdal húga, Sif.

- Itt maradhatok? Anya, hagy maradjak. - Frigga az ajtóhoz lépett, és kinyitotta.

- De csak ha csendben maradsz. Ha egyszer is rád kell hogy szóljak, akkor.... - belépett egy vörös hajú lány, kezében pennával és lapokkal. Illendőn meghajolt, és elindult az asztal felé. Amikor meglátta Lokit, megállt. Kérdőn Friggára nézett.