16.fejezet - A nagy hír

314 19 0
                                    

A premier után gyorsan eltelt a július, majd az augusztus is, ami alatt rengeteg időt töltöttem a barátaimmal és azzal, hogy próbáltam kicsit előrébb jutni a tanulásban, hogy ha lenne egy új évad, akkor ne kelljen túl sokat pótolnom.

És aztán jött a nagy hír...

-BRYYYN!!! - kiabált Millie a telefonba. - LESZ ÚJ ÉVAAAD!!

-Mi?! Ez most komoly?! - döbbentem le.

-ÁÁÁÁ, IGEEEN! MOST KAPTAM A HÍRT ÉS ÁÁÁÁÁ! - kiabálta Millie boldogan.

-ÁÁÁÁ, VÉGREE! - sikítoztam én is boldogan.

-Annyira izgatott vagyok! Állítólag szeptemberben elkezdik a meghallgatásokat egy-egy új szerepre, aztán december környékén olvasó próbák kezdődnek, és végül egész tavasszal és nyár elején forgatunk! - mesélte.

-Alig várom már! - mondtam izgatottan.

-Igen, biztos fantasztikus lesz - sóhajtott Millie. - De most mennem kell, majd találkozunk!

-Szia - köszöntem el.

-Szia.

-Bryn, minden rendben van? - kérdezte Ava, akinek felkeltette az érdeklődését a kiabálásom.

-LESZ MÁSODIK ÉVAD - ugrottam a nyakába.

-Ez fantasztikus Bryn! - ölelt vissza.

-Annyira boldog vagyok! - mondtam boldogan.

-Elhiszem - kuncogott.

-Szerinted Noah már tudja? - kérdeztem.

-Valószínűleg Millie már felhívta.

-Igaz… - bólintottam. - Azért felhívom…

-Minek, nem ma jön át? - kérdezte Ava.

-Az nem holnap van? - vontam össze a szemöldökömet.

-Nem, ma van hétfő… - emlékeztetett.

-Ó ne… tökre abban a hitben voltam, hogy még csak vasárnap van - csaptam a homlokomra.

-Hát… kelj fel életem, mert egy óra és jön - mondta Ava.

Na és ekkor kezdődött az őrület, mert mindent ki akartam takarítani az alatt az egy óra alatt.

-Oké, Bryn, elég lesz! - fogott le Ava, amikor a fürdőt takarítottam volna. - Minden tökéletes ahogy van, inkább öltözz át, mert most te vagy tiszta szutyok.

-Uramisten, Noah mindjárt itt lesz - fogtam a fejemet.

-Oké, mi a baj? - kérdezte Ava. - Mi ez a hirtelen tisztaság mánia?

-É-én csak ki akartam takarítani… - dadogtam.

-Nem Bryn, ez több. Tudom, hogy van valami mögötte. Nekem nyugodtan elmondhatod, a legjobb barátod nem mellesleg a testvéred vagyok - nyomott le a kanapéra én pedig sóhajtva hajtottam a fejemet a kezembe.

-Három hónapja nem találkoztam Noahval. Én is változtam, ő is változott. Mi van, ha már nem… ha már nem lesz ugyanaz, ami akkor volt. Mi van, ha… ha találkozott egy lánnyal, aki szebb, jobb, okosabb… Mi van ha már nem kellek neki? Ha már nem érdeklem? - soroltam a bajaimat. - Én csak nem akarom, hogy vége legyen. Azok után ami történt… félek, hogy elveszítem.

-Ó, Bryn… - ölelt át Ava. - Noah nagyon szeret téged. Sosem hagyna el téged.

-Igen, de mi van, ha mégis? - sóhajtottam.

-Figyeld meg. Noah olyan boldog lesz, amikor újra lát, mint még soha - mosolygott.

Abban a pillanatban megszólalt a csengő és megijedve ugrottam fel. Félve néztem Avara, aki csak bólintott. Így kinyitottam az ajtót.

-Bryn! - mosolyodott el boldogan Noah.

-Szia - mosolyodtam el én is és egy halvány pír ült ki az arcomra.

-Olyan jó, hogy újra láthatlak - ölelt át. - Nagyon hiányoztál.

-Te is nekem Noah - fúrtam bele az arcomat a vállába boldogan. - Szeretlek.

-Én is téged - suttogta.

Percekig álltunk ott, csak élvezve, hogy újra egymással lehetünk. Végre minden visszatérhetett a rendes kerékvágásba.

-Oké, oké - szedett szét minket Chloe. - Mostmár én jövök.

-Szia Chloe - öleltem át őt is. - Jó újra látni téged.

-Téged is Bryn.

-Gyertek be - álltam félre az ajtóból.

Leültünk a kanapéra és nekiálltunk beszélgetni. Sok mindenről beszéltünk.

-Noah? - fordultam felé halkan.

-Mondd Bryn - fordult felém ő is.

-Én… csak… - kezdtem kicsit félve.

-Valami baj van? - kérdezte Noah azonnal aggódva.

-Nem, azaz igen… azaz nem tudom - mondtam. - Az az igazság, hogy… olyan sokat voltunk távol, hogy…

-Bryn, ugye nem akarsz szakítani velem? - kérdezte Noah aggódva.

-Ó, nem. Dehogyis. Sosem tudnék - ráztam meg a fejemet. - Pont az ellenkezője… mármint… Noah, én nagyon szeretlek. És mielőtt átjöttetek pont azon aggódtam, hogy esetleg találtál mást és… és nagyon nem akartalak elveszíteni… - magyaráztam.

-Ó, Bryn - ölelt át Noah. - Sosem tudnálak elhagyni. Főleg nem másért. Nagyon szeretlek Bryn.

-Köszönöm Noah - suttogtam és a vállába temettem a fejemet.

-Tényleg… várod már a második évadot? - váltott témát.

-Mhm - hümmögtem a vállába.

-Lehet, hogy a karaktereink végre összejönnek - gondolkodott el, mire felemeltem a fejemet.

-Valószínű - értettem egyet.

-Már alig várom Michelle és Will kalandjainak folytatását - sóhajtott Noah.

-Én is - bólintottam.

And the Oscar goes to... |×|Where stories live. Discover now