Csele az ölelés óta nem volt önmaga. Csak egy összebújást kapott, azóta mégsem találta a helyét. Mintha Andris hozzápréselődő mellkasa, szorosan köréfonodó karjai visszavonhatatlanul felébresztették volna a benne szunnyadó szörnyet. Többet akart, még és még, csókot, ölelést, érintést. Nézte a családját, ahogy ülnek a karácsonyi vacsoránál, és közben pezsgett a vére. A nővére a vőlegénye kezét szorongatta és szerelmesen pislogtak egymásra. Csele utálta őket ezért. Miért adatik meg másnak az, ami neki nem? Hol a fenében van a boldogsága?
Újra és újra visszakalandozott gondolatban ahhoz az öleléshez, miközben rágta a bejglit. Andris karjai szorosan tartották, lélegzete csiklandozta a tarkóját. Már nyitotta volna a száját, hogy megszólaljon, amikor Andris elengedte, majd lesétált mellette a hídról egy szó nélkül. Senki sem látta a fiúk közül. Egyedül maradt a dübörgő szívével a mellkasában.
Most meg azt kellett bámulnia, hogy a nővére előtte bújik a vőlegénye karjai közé. Még egy étkezést sem bírtak ki nyugton, folyton fogdosták egymást.
Csele fájt belül.
ESTÁS LEYENDO
Egymás szemében (PUF - Cselnakos)
FanficPUF - Cselnakos adventi kalendárium. Minden nap jön két új rész karácsonyig. Remélem, tetszeni fog :) Csónakos és Csele, ahogyan egymást látják az évek alatt.
