Nagyon sokat gondolkozott rajta, hogy eljöjjön-e. Nehéz hét állt mögötte. Boka a Felelsz vagy mersz utáni nap felhívta, találkoztak és végre elmondta valakinek. A hangosan kimondott szavak zökkenve szöktek ki a szájából: Szeretem Andrist.
Boka meghallgatta, megértette, de nem hitegette, és nem mondta meg, hogy mit kellene tennie. Csele a hét hátralévő részében szenvedett. Amióta hangosan kimondta, még őrjítőbbnek érezte a helyzetét. Túl valóságos lett, és túl fájdalmas.
Abban a pillanatban, amikor Andris belépett kézen fogva a lánnyal, Csele úgy érezte, darabokra hullik körülötte a valóság, mint egy összetört tükör darabkái, suhantak el mellette a pillanatok, amíg Andris és a lány odasétáltak az asztalukhoz, és ezek a pillanatok fájtak, megkarcolták a szívét.
– Sziasztok! Ő itt Virág.
– Bah – Csele megrémült, amikor mindenki felé fordult. Nem akart ő mondani semmit, csak épp arra gondolt, micsoda egy ronda név ez Andris szerelméhez.
– Sziasztok – mosolygott mindenkire a lány. Hosszú fekete, apró fonatos rasztahaja volt, ami egészen a fenekéig ért, színes gyöngyök koccantak egymáshoz, amikor mozgatta a fejét. Csele majdnem felvihogott, a szájára kellett szorítania a kezét.
Ó, a francba! Már így is túl sok sört ivott, de biztos volt benne, hogy Andris és a lány látványa további korsókra fogja kényszeríteni. Nem is baj, évek óta nem rúgott be úgy igazán.
Andris leült, Virág belecsüccsent az ölébe, ő pedig ezzel a lendülettel állt fel, hogy hozzon magának egy újabb korsóval. Egy óra, talán annyi idő után már leléphet, és nem lesz belőle harag.
Elnézést kérek mindenkitől, akit Virágnak hívnak! 🌸🌼🌻🌺
YOU ARE READING
Egymás szemében (PUF - Cselnakos)
FanfictionPUF - Cselnakos adventi kalendárium. Minden nap jön két új rész karácsonyig. Remélem, tetszeni fog :) Csónakos és Csele, ahogyan egymást látják az évek alatt.
