Egymás szemében (PUF - Cselnakos)

ÖNMAGAM - Csónakos

Csónakos szerette a Balatontól három utcára fekvő kis nyaralót. Igaz, hogy nem volt nagy, de a remeteéletéhez tökéletesebb menedék nem is kellett.

Két és fél hete lakott itt. Menekült, és a hely befogadta, így hát hálából lefestette a kerítést, kitakarította a féléves bezártság porát, kigazolta a kertet és megmetszette a fákat, igaz, ez utóbbi nem sikerült tökéletesre, de hát Bálint gazda cikke és a youtube videók csak ennyit tudtak segíteni. Kikapcsolta a netet a telefonján, naponta egyszer felhívta az anyukáját, reggel elment bevásárolni, este úszott a Balatonban. Így teltek a napjai.

És közben gondolkodott.

Amíg a kerítést festette, rájött, hogy Csabi volt az, aki mindig vele volt. Ha nem, akkor csak szar dolgok történtek az életében.

Söprés közben arra jött rá, hogy egyáltalán nem zavarja a tudat, hogy megcsókolta Csabit.

A kert gazolása közben bevallotta magának, hogy Csabi szép és vonzó. Mi másért csókolta volna meg?

Amikor pedig Csabi megjelent a kapuban a nyár pöttyözte szeplőivel, rövid sortjából kivillanó hegyes térdeivel, szélfútta hajával, Csónakos úgy érezte, szereti.