30. Fejezet

4.2K 94 3
                                    

Letti
Adamtől könnyes búcsút vettem a reptéren míg Nathan a jegyeket intézte.
- Nagyon jó volt hogy itt voltál. Őszinte leszek de nagyon hiányozni fogsz.
- Te is nekem te pöcs fej.
Mosolyogtam majd egy hatalmas ölelés mellett Nathan is megérkezett.
- Vigyázz rá vagy különben bajok lesznek!
- Nyugi Adam mellette leszek.
Kezet fogva elköszöntek egymástól majd Nathan át karolva a derekamat mentünk a gépre.
Egy három órás út után végre a kocsiban ültünk. A telefonomat nyomkodtam amikor jött egy üzenetem ismeretlen számról.
Ismeretlen
Ha köpsz holnap nyögsz!
Vigyázz magadra Letti.
UI: Ne szólj senkinek!!
Rá meredtem a telefonomra majd a könnyem folyni kezdett. Jason megtudta hogy be mártottam. Nagyon megijedtem. Amikor kiszálltam a kocsiból körbe néztem legalább százszor de semmi jelét nem láttam annak hogy valaki lenne itt.
Amikor be mentünk Nathan telefonja csörögni kezdett. A konyhába mentem ahol egy nagy pohár vizet megittam majd hozzá láttam valami kajának hogy addig is tereljem a gondolataimat.
- Letti be kell mennem az irodába este jövök.
- Nathan ne..kérlek ne menj be maradj itt velem.
Oda rohantam és át öleltem, az ölelésébe vont majd a hajamat simogatta.
- Mi a baj szívem?
- Semmi..csak hiányozni fogsz, Nathan kérhetek valamit?
- Persze amit csak akarsz.
Megsimogatta az arcomat majd adott egy csókot.
- Az egyik testőröd itt lehetne velem?
Nathan furcsán néz rám és gondolkozik.
- Letti biztos minden rendben?
- Igen..minden tökéletes de akkor most igen vagy nem?
- Felhívom Alexet hogy jöjjön át.
Megköszöntem majd megcsókoltam, egyre vadabbul csókoltam ajkait amikor a fenekemnél fogva felemelt és a pultra tett, bele haraptam gyengéden ajkába amire felsóhajtott.
- Letthhi mennem kell...
Egy utolsó csókot váltottunk majd egy puszit adott az arcomra.
- Majd jövök.
Dobott egy puszit amit én elkaptam és mosolyogtam. A pultról le szállva folytattam a kaját míg be nem sötétedett. A kanapén ülve egy filmet néztem amikor csörgött a telefonom. Megijedve néztem meg a kijelzőt amikor láttam hogy Emma hív. Boldogan húztam el az ujjamat a zöld gombon.
- Sziaaa te kis pasi csábász. Ezer éve nem beszéltünk.
- Tudom ne is mondd, minden olyan össze vissza van, Nathannel kibékültem szóval talán most már helyre jön minden.
- Ennek tökre örülök Letti, figyu itt vagyok a városban nincs kedved meginni valamit?
- Emma ez remek ötlet öt perc és megyek.
- Imádlak, na szia babybogyó.
- Sziooo.
A telefont le rakva rohantam felöltözni, a kocsi kulcsot megfogva Alex az utamat állta.
- Kisasszony, szeretném ha nem hagyná el a lakást Nathan parancsa.
- Jajjj ne már Alex..mi lenne ha te vinnél akkor el?
- Ez elég kockázatos.
- Kérlek....
Boci szemekkel rá néztem amire be adta a derekát. Egy közeli bárba mentünk ahol Emma már a széken ült és három pohár martini volt már az asztalon. Amikor észre vett át ölelt és szokásosan visitozni kezdett.
- Valamit ünnepelünk?
- Nos ha már megkérdezted.
Emma az ujját nyújtva mutatta nekem a hatalmas gyémánt gyűrűjét.
- Ez most??? Emma gratulálok!!!
- Már két hónapja és hihetetlenül izgatott vagyok, ugye eljöttök az esküvőre?
- Persze ki nem hagynám. Erre igyunk szerintem.
Felemeltem az egyik martinis poharat majd koccintottunk. Egy csomót beszélgetünk amikor már Alex jelzett hogy indulni kellene.
- Nem érzed magad fusztráltan?
- Ohhh dehogyisnem, ez a sok pénz meg a védelem annyira furcsa még mindig.
- És Nathan.. még nem gondolt arra hogy megkéri a kezed?
- Hát nemtudom szerintem még nem, tudod ő teljesen más típus.
- Hogy érted?
Mielőtt válaszoltam volna Alex elém lépett.
- Kisasszony Nathan már vagy 5ször kereste és most szeretné ha már haza mennénk.
Bassza meg..nem néztem a telefonomat, ezért most biztos hogy kapok. Fel álltam majd Emmától elköszöntem. A kocsihoz sétáltunk majd Alexet megkértem vigyük haza Emmát.
Az út felénél megszólaltam.
- Alex?
- Igen kisasszony?
- Nathan..most haragszik rám?
- Én ezt nem tudhatom.
Vezetett tovább majd megérkeztünk.
Kiszálltam majd bementem, a kabátomat le vettem majd a hálóba indultam. Az éjjeli szekrényre tettem a telefonom majd a kis lámpát felkapcsolva vettem le a cipőmet. Az ágyat megigazítva hirtelen valaki be fogta a szám és egy kést rakott a nyakamhoz.
- Most pedig legyél jó kislány és sétáljunk el a dolgozó szobába.
Úr isten ez Jason..és megint itt van. Halál közeli élményem volt, lassan elindultunk. A könnyem patakokban folyt amikor a lépcsőn le sétáltunk a bejárati ajtó nyílni kezdett.
Nathan
Beléptem a lakásba és megpillantottam azt a baromarcút ahogy egy kést fog Lettire. Félelem és düh volt bennem. Letti elment pedig nem is szólt nekem most meg betört a lakásba ez a fasz és megfogja őt ölni.
- Jason..takarodj el innen!!
- Ahhhh haza ért a kis faszú..először is pénz kell, utána talán elmegyek a lánnyal.
- Letti marad és nem kapsz pénzt! Tűnj innen vagy hívom a zsarukat.
- Hívd csak mind a kezembe van.
Letti könnyei teljesen be lepték a szemét. Egyre közelebb tartotta hozzá a kést, ha meg akarom menteni muszáj kitalálnom valamit.
- Rendben..gyere és megkapod a pénzed. De előtte engedd el Lettit.
- Először a pénz utána!!
Sóhajtottam majd Lettire néztem, könyörögve rám pillantott hogy ne tegyem meg de én csak rá kacsintottam hogy vegye a jelet. A dolgozó szobába sétálva kinyitottam a széfet ahonnan kivettem egy csomó pénzt. Az író asztalom alá nyúlva megnyomtam a testőr hívó gombot majd a pénzt oda toltam az asztalra.
- Itt van a pénz most már engedd el!!!
- Sajnálom de nem tehetem.
- Hát akkor én se tehetek mást mint hogy dögölj meg!
Mosolyogtam amikor is betörték az ajtót és két erős testőröm lefogta ezt a barmot Letti hozzám futva a karjaimba menekült majd sírni kezdett.
A srácra bilincet raktak majd ránk emelte a fejét.
- Remélem tudod hogy még vissza fogok térni te kis szemét láda.
Kicipelték én pedig mókásan csak integettem neki.
A nappaliban megnyugtattam Lettit majd adtam neki egy hosszas csókot.
- Annyira megijedtem Nathan..
- Tudom..de már itt vagyok.
- Én..meg azt hittem haragszol rám mert elmentem.
Ohhhh te lány imádom hogy szólni tudsz és emlékeztetsz. Rá mosolyogtam majd egy hosszabb vadabb csókba invitáltam. Nyelvemmel bejutást kértem szájába amit el fogadott majd elhúzódva tőle levegőért kapkodtam.
- Menj fel az emeletre. 10 perced van.
Fel állt majd egy pillanat alatt fel is rohant.
Most olyat fogsz kapni hogy egy hétig nem fogsz tudni leülni.

A pénzed nem boldogítWhere stories live. Discover now