A pénzed nem boldogít

3. Fejezet

Letti

Mi a szent isten történt?? Ezt még mindig nem tudom felfogni odaadta a névjegykártyáját és az az érintés meg a puszi??Teljesen össze vagyok zavarodva , mégis ki ez a férfi? Nem nagyon szeretek idegennekkel megismerkedni én sose voltam az a könnyen ismerkedős típus, valahogy ez a férfi annyira közvetlen és gyors volt hogy már fogtam a fejem hogy mégis mi a fene történik. Őszintén szólva nem volt egy csúnyaság sőt már már tökéletes volt, a teste kidolgozott volt, az ingje alatt látszódott mennyire feszes izmai vannak a mellkasa teljesen körbe ölelte a hasa vonalát ,már attól le vert a víz, haja tökéletesen megvolt csinálva aranybarna szemei tűzesen égtek a vágytól elképesztően nézett ki, a ruháját is mintha rá szabták volna és a legfurcsább dolog az az volt hogy engem szúrt ki magának ENGEM?? Hihetetlen mégis jó érzés volt de legbelül tudtam hogy sose fogok egy ilyen férfinak kelleni, már a neve hallatán is kirázott a hideg Nathan annyira különleges neve van és mégis tetszik najó mi a fene ütött belém nem szabadna ezt tennem azt sem tudom ki ez és hogy mit akar tőlem inkább vissza megyek a többiekhez a névkártyát a farzsebembe dugom és ki sem szedem onnan soha többé.

Este a szobában be számoltam mindenről a barátnőmnek de csak támogatni próbált míg én folyamatosan leakarom magamat róla beszélni tényleg nem is ismerem mégis mi a fenét akarok én tőle azt hogy szeressen és hogy házasodjunk össze, mondjuk ez nem is rossz ötlet, miket beszélek?? Ez kész örűltség. A fürdőszobából kilépve Emma letámad a névjegykártyával a kezében.

- Nem is mondtad hogy megadta a számát????

- Héhhhh!! Te turkáltál a gatyám zsebébe??

- Nem csak kiesett belőle amikor felvettem, Letti muszáj felhívnod.

- Te normális vagy?? azt se tudom mit beszéljek vele amugysem érdekel...

- Akkor felhívom én!- a telefonom után nyúlt majd beírta a számot és a füléhez emelte, próbálom ki szedni a kezébőlmikor kicsengett elveszem tőle az első csengésre fel is veszi.

- Nathan vagyok, miben segíthetek?- olyan komolyan szólt bele hogy mentem elájultam a hangja maga volt a mennyország mikor feleszmélek rájövök hogy kétszer is bele szólt a telefonba.

- Sz...szia én vagyok az a lány akivel találkoztál ma a téren, a...a nevem Letti.- össze vissza beszélek mint egy idióta, mégis mi a fenéért vagyok zavarban mikor nem is érdekel engem ez a beszélgetés.

- Letti...- hallom ahogy a telefonban sóhajtozik, remélem nem rosszkor zavarom, hallom ahogy mély levegőt vesz és folytatja tovább monológját -igazán gyönyörű neved van, nos gondoltam hogy hívni fogsz, talán hiányoztam?- egy kis pír jelenik meg az arcomon amit a barátnőm is észre vesz és röhögni kezd a telefonba.- Van veled valaki? Mert nevetést hallok.

-I...igen a barátnőm mert egy szobába vagyunk a szállodában.

-Melyikben? Érted megyek és elviszlek valahova ha gondolod.- ez nem normális este 11-órakkor akar velem találkozni mivan ha elrabol? Vagy megöl? Biztos hogy nem megyek vele, bele gondoltam hogy egy kicsit szórakozok vele ezért inkább kerestem a menekülő útvonalat.

- Ne haragudj eléggé fáradt vagyok csak szólni akartam hogy többet nem foglak hívni és ne is keress engem mert nem ismerlek és hagyjuk egymást békén.- mielőtt válaszolt volna le csaptam a telefont és az ágyra dobtam felvettem egy zoknit és lefeküdtem, Emma hozzám vágott egy párnát és nevetett én is csak mosolyogtam majd elnyomott az álom.

Másnap reggel egy emlék múzeumba mentünk el ami nagyon unalmas volt most viszont újra szabad program van a barátnőm elment shoppingolni én pedig leültem egy padra olvasni igen olvasni..annyira el merengtem hogy észre se vettem hogy valaki leült mellém.
- Shakespeare..hmm igazán érdekes én is oda voltam érte.- a hang olyan ismerős, ugye nem ő az? Felnézek a könyvből is látom az arcán azt a mindent elsöprő vigyort mégis honnan tudta hogy itt vagyok?

- Hogy találtál meg? Elég nagy a város, vagy talán belém helyeztél egy chipet?- picit nevetnem kell de szerintem ő is értette a viccet és velem együtt nevetni kezd.

- Nem csak gondoltam hogy megint a térre fogtok jönni szóval muszáj volt újra ide jönnöm hogy láthassalak, és nem nem raktam beléd semmilyen chipet.

- És miért akartál újra látni?

- Mert amikor megláttalak tegnap azóta nem tudlak kiverni a fejemből.- hirtelen olyan gyengédséget éreztem a szívemben nem szabadna el lágyulnom de valahogy én is ugyan úgy voltam de nem mutathatom ki még mindig alig ismerem, muszáj jobban közelebb kerülnöm hozzá, nekem is új dolog ez az egész de tudom hogy csak egy hetem van itt és utána már el is felejtjük egymást addig viszont jöhet egy kis kaland.

- Áhh értem, és mit szeretnél?

- Téged leginkább, de ha gondolod akkor megihatunk egy kávét és beszélgethetünk megismerhetjük egymást. Mit gondolsz?- itt a lehetőség hogy végre megnyíljon és be vallja ki is ő valójában szerintem most már én is elmondhatom neki a teljes életemet magamról szóval beleegyezek mégis mit veszíthetek?

Ez a rész elég uncsi lett a kövi jobb lesz ígérem ❤️