A pénzed nem boldogít

45. Fejezet

Letti
Emmáéknál eléggé rideg volt a hangulatom és az egész közérzetem. Amikor elmeséltem a történteket Lilyt az ölembe ültetve próbáltam nyugtatni magam. Emma mellém ülve megfogta a kezem és próbálta elterelni a gondolataim egy borozás kíséretében. Az este hátralévő részében eléggé sokat ittam a kelleténél amit Nathan egyből észre is vett. 
- Ne haragudjatok de szerintem itt az idő haza menni. 
Emma megfogta Nathan karját és a kanapéra húzta. Nathan nem volt a legjobb kedvében így szó fogadóan felálltam és Lilyt az ölembe vettem.
- Bocsi Emma de tényleg haza kell mennünk.
- Ugye csak szórakozol? Ne már maradjatok..
- Sajnálom Emma ezt nem én döntöm el.
Nathan kezébe adtam Lilyt majd kiviharoztam a lakásból. A kocsiba ülve Nathan Lilyt próbálta bekötni aki sírni kezdett. Nathan amilyen ideges volt bevágta a kocsi ajtót majd ő is beült és elindultunk. Egy piros lámpát kapva Lily abba hagyta a sírást mire Nathan hátra fordult hozzá.
- Aludj egy picit amíg haza érünk jó?
- Oké apu.
Felhúztam magam elé a lábamat majd a lámpákra és a sötét utcák felé irányult a tekintettem.
- Hogy értetted azt amit Emmáéknál voltál?
Nem válaszolok, helyette inkább a telefonomat kezdtem el bújni. Hirtelen Nathan ki kapja a kezemből és a lehető legfélelmetesebb pillantását mutatja.
- Süket vagy vagy mi az isten bajod van? Kérdeztem valamit!
- Jól értettem..bár lehet neked nehezen ment felfogni a dolgokat.
Nathan a lehető leggyorsabban haza vezetett. Lilyt nagy nehezen eltudtam altatni bár minden másodpercben fel ébredt és sírni kezdett. Az ágyra feküdve simogattam meg hosszú barna haját, majd a kedvenc meséjét elolvasva sikerült mély álomba szenderednie. Kb éjfél körül lehetett amikor kijöttem Lily szobájából. A konyhában egy pohár vizet töltöttem amikor Nathan megjelent mögöttem. Hasra fektetett a pulton. A hirtelen történt események után levegőt is alig bírtam venni.
- Ne gondold azt hogy megfogok ijedni egy aprócska beszólás miatt. Ugyan Letti..engem nem lehet megijeszteni.
Ajkával súrolja a nyakamat majd felsőmet lehúzva a vállaimat is.
- Ne..nem megijeszteni akartalak.
Megfog majd felhúz a pultról. Szembe kerülök vele, ekkor eszmélek fel hogy nincs rajta póló. Feszes és izmos mellkasa miatt azonnal tűzbe jövök, nem is beszélve a hasáról és az enyhén ágaskodó férfiasságáról. Államat fel emeli majd mogyoró barna szemeimmel végig vizsgálom csodálatos sötét és titokzatossággal teli szemét.
- Hogy értetted akkor azt a beszólást?
Egyre közelebb akar hozzám férkőzni de kiszabadulok karjai fogságából.
- Nathan tudom hogy mire megy ki a játék de a szex nem mindig megoldás a problémák megbeszélésére.
Mély levegőt veszek, muszáj össze szednem minden erőmet hogy kitudjam mondani azt amit gondolok.
- Azért mondtam azt amit mondtam mert úgy érzem hogy kalitkába vagyok..nemtudom magam jól érezni az egyetlen barátommal se ha megtiltod.
Nathan szemei elkerekedtek majd az egyik bár széket kihúzta és rá ült. Hirtelen hatalmas csend telepedett ránk ami már kissé ciki volt de inkább nem szólaltam meg hanem csendben vártam a válaszát.
- Ha annyira szórakozni akarsz menj én nem foglak tiltani semmitől se. De szerintem nem kellene lerészegedned.
- Nem is voltam részeg..
- De sokat ittál. Ne hidd azt hogy kalitkába vagy mert nem, el mehetsz ahová akarsz csak nem akarom újra át élni..
Nathan letörli szemét mire oda megyek és át ölelem. Muszáj volt egy kicsit kizárnom a történteket legalább nem gondoltam addigse Jason és Ellie gyilkos tekintetére. Ha már az álmaimban benne vannak akkor a valóságban ne legyenek jelen.
Nathan megsimogatja az arcomat majd egy csókot lehel ajkaimra.
- Nem akarom hogy bármi bajod illetve bajotok essen.
- Amíg itt vagy velünk nem fog ez megtörténni.
Egy hatalmas mosolyt dobtam Nathan felé aki viszonozta.
- Elmegyek zuhanyozni.
Nathan bólint majd elengedi a derekamat. A fürdőbe érve a telefonom csipogni kezd Emma küldött egy Instagram posztot amiben én is Nathan vagyunk valami újság címlapján. Egek ezek a hülye lesifotósok mindent kiszagolnak. Levettem a ruháimat majd a YouTubeot bekapcsolva elindítottam egy Ariana Grande című számot. Ritkán hallgatok zenét ha tusolok de most eléggé megjött hozzá a kedvem. A meleg vizet magamra engedve bontottam ki a hajam majd azt is bevízeztem. Egy levendula illatú tusfürdőt vettem el majd bekentem vele magam. A zene és az egész zuhany annyira lenyugtatot hogy észre se vettem hogy énekelni kezdtem a dalt. Amikor már vagy 3 zene is végig ment kiszálltam és egy törölközőt raktam magamra majd a hajamra is.
A konyhába vissza érve Nathan a szekrényben az egyik gabona pehelyért nyúlt.
- Jól énekeltél.
- Hallotad?
- Persze, és valami hihetetlenül csodásan énekelsz.
Össze ugrik a gyomrom, az arcom vörösödni kezd, gyorsan a hűtőből elő veszek egy kis narancslevet. Megfordulok és látom hogy Nathan előttem van, a hűtőnek neki támaszkodok.
- Mi az?
- Tényleg szépen énekelsz.
- Fúj hagyjál már.
Hirtelen odébb akarok menni de hirtelen két tenyerét a hűtőre teszi. A fejem pont a két tenyere között van.
- Szerintem ezt nem csak én gondolom így.
- Dehogynem csak te gondolod...
- Te másra is gondolsz.
Nathan a magasba emeli az államat, mielőtt ajkával az enyémhez közelítene. Mellkasom folyamatosan emelkedik és süllyed, miközben az övéhez simul. A szívem majd kiugrik úgy kalapál.
-

Mire gondolsz?
- A tested is gondol egy két dologra.
Azt várom hogy erőteljesen csókoljon, de nem teszi.
Ajkát gyengéden az enyémhez érinti. Kinyújtja a nyelvét, mintha ízlelgetni akarna.
Karjaimmal megérintem felkarját, és végig húzom a kezem izmos mellkasán, kezemet folyamatosan feljebb csúsztatom, míg izmos vállaihoz nem érek. Finom, gyengéd csókja elveszi a maradék eszemet is. Semmi mást nem akarok mint úgy felmászni rá mint egy fára.
Nem mintha másztam volna fára de a kisgyerekek nagyon szeretik ezt a műveletet.
Felpattanok és Nathan csípője köré tekerem a lábaimat. Gyakorlatilag betámadom. Ahogy a testünk összeér, halk hümmögést hallok. Igyekszem minél inkább köré fonni magam, akár egy kígyó amikor becserkészi áldozatát. Nem érdekel. Akarom őt. Nagyon. Most rögtön.
Nathan egy kicsit hátra hajtja fejét. Szerencsére még elérem, úgy hogy sikerül belemarkolnom a hajába, és közelebb húzom az ajkait az enyémhez. Kicsit agresszív vagyok. Durva de viszont csodálatos érzés.
Legbelül tudom hogy most én következem ha már ő annyi mindent adott nekem, és tudom hogy hagyni fogja. Támadt egy ötletem. Elengedem a haját és távolítom ajkamat az övétől.
- Szerintem ez nem igaz, győz meg róla hogy igazam van e.
- Na és hogyan?
- Hát talán a konyha asztalra akarsz fektetni hogy meggyőzz?
Nathan hangos nevetése betölti a konyhátm
- Te jó ég Letti!! Kurvára szeretlek.
- Én is szeretlek.
- Mindjárt megkapod amit akarsz.
Hatalmas mosolyra húzta a száját, vigyorától szinte megáll a szívem. Megfordulunk és felültet a konyhaasztalra. Át fordítja testemet az övén, megfogja a gabona pelyhes dobozta és bevágja a szekrénybe.
- Ez most komoly? Nem kellett volna..
- Tényleg olyan fontos?
A fejemet rázom.
- Nem. Egy kicsit sem.
Bezárja a szekrény ajtót.
- Hát jó.
Egy lépés választ el minket egymástól. Mire közelebb jönne, leveszem magamról a törölközőt és a földre hajítom.
Látszik rajtam mennyire izgatott és elszánt vagyok.
Nathan mosolyából arra következtetek, hogy cseppet sem bánja. Épp ellenkezőleg fel álló férfiasságát boxeren keresztül is látni. Igyekszik az arcomat nézni de ahogy folyamatosan veszem a levegőt és sóhajtozok, melleim megemelkednek.
- Te jó ég Letti, annyira szexi vagy!
Lefekszek az asztalra és gyengéden végigsimítok a fán.
Nathan közelebb jön hozzám és az asztalra mászik.
- Most olyan durva leszek veled hogy szét törjük ezt a rohadt asztalt.
- Ohhh bárcsak.
Suttogom.