I'm Fine 2 /Yoonkook/

17

Yoongi pov.

*Reggel*

Mikor felébredek, Kook nincs mellettem, mire picit megijedek, és felülök. Emlékszem hogy csak egy kicsit ittunk arra hogy most itthon van, de aztán semmi.. Hát remélem hogy még nem ment el.

Felkelek, majd kimegyek a konyhába, ahol szintén nincs, majd a nappaliba, ahol végre megtalálom. Egy szó nélkül ölébe ülök és átölelem nyakát. Ő derekam karolja át, fejét meg nyakamba rakja.

-Mikor foglak újra látni?

-Neked is jóreggelt, drága, egyetlen Jungkookom. És hidd el hogy sűrűbben.

-Hát a tegnap éjszaka után, reméltem is. - vigyorog, majd nyakamra puszil. Kezeit levezeti fenekemre, mire csak egy aprót elmosolyodok, és direkt úgy helyezkedek hogy neki kényelmetlen legyen. Beharapja ajkát, én meg rá mosolygok.

-Mennem kéne megcsinálni a papírokaat, elengedsz?

-Aa, ugye tudod hogy most nem szabadulsz egy ideig? Csúnya dolog felizgatni majd itthagyni, kedves Yoongi.

-Naa~ Kérleek, mert kirúgnaak..

-Ugye tudod hogy ezt még visszakapod? - picit beharapom ajkam, majd nyakába hajtom a fejem.

-Ha akarsz, te is jöhetsz. - mosolygok és nyakát puszilgatom.

-Húhaa.. Lassan haza kéne mennem, anyáékhoz is.. Nem tudják hogy haza jöttem, mert meg akarom őket lepni.

-Ilyenkor szoktak jönni hozzám. - ölelem magamhoz egyre jobban.

-Szoktak? Ilyen jóba vagy velük? - mosolyog. Szemeibe nézek, majd elmosolyodok.

-Inkább örülj neki hogy ennyire szeretnek.. Ők tartják bennem a lelket, helyetted..

-Nem mondtam hogy nem örülök nekii. Sőt, én örülök neki a legjobban. Még senkit nem szerettek ennyire, mint téged.. És ez valami jeleent.. - vigyorog. - Szóval, ti összejártok? Féltékeny legyek?

-Mármint rám vagy rájuk..?

-Szerinted? - mosolyog és eldönt az ágyon. Felém hajol és nyakam puszilgatja. A csikis érzésre picit kuncogok, de aztán picit eltolom magamtól.

-Tényleg mennem kéne, Kook.. - mosolygok.

-Nem leheet.. Sajnálom. Majd később megcsinálod.. - öleli át derekam és nyakamba teszi fejét. - Most vagyok itt, úgyhogy foglalkozz velem moost~

-De meg kell csinálnoom.. Csak gyere be velem, és közben foglalkozok veled..

-Ahh, oké..

-Zavarok? - jön be Tae.

-Nem.. - ül fel Kook, ahogy utána én is.

-Kook picit elrabollak, mert azért én is akarok veled lenni. - mosolyog.

-Okkés, akkor addig megcsinálom a dolgaim. - mosolygok és visszamegyek a szobámba. Mielőtt elkezdeék dolgozni, felveszem Kook egyik pulcsiját, amit hozott magával. Leülök az asztalomhoz, majd elkezdem csinálni a papírjaim.

...

Már egy órája minimum csinálom a dolgaimat, és Kook most jön be. Eddig gondolom Taeval beszélgetett. Idejön, majd mögém lép.

-Mikor végzeel? Olyan régóta csinálod máár.. - kezeit vállaimra teszi, majd elkezdi masszírozni őket.

-Aah~ Ne hagyd abba~

-Na, látod! Fáradt vagy, és mivel itt görnyedsz fájnak a vállaid, meg a hátad..

-Csak öregedek..

-Jaa, tényleg tegnap is csak ennyi került szóba, de boldog 19. szülinapot, drága Yoongim. - hajol nyakamhoz és nyom rá egy puszit.

-Köszönöm.. Tudod mindenki más elfelejtette, sőt.. Még én is..

-Hát, én sosem fogom. - felé fordulok a székemmel, majd felállok.

-Köszi, de látod hogy senkinek sem fontos. - húzom el szám.

-De nekem az és mindig az is lesz. - kezét nyakam oldalára teszi és fejem feljebb fordítja hogy szemeibe nézzek. Így végül szemeibe nézek.

-Muszáj visszamenned?

-Egy kis időre még igen, de nem lesz semmi gond.

-Bárcsak ebben is hihetnék neked. - fejem a vállára hajtom és átölelem hátát. - Vigyázz magadra, mert te vagy nekem a legfontosabb jelenleg és nem bírnám ki nélküled..

-Ne fesd az ördögöt a falra. Minden rendben lesz. Vigyázok magamra. - mosolyog és hajamba puszil.

-De ha egy karcolás lesz rajtad, Jeon Jungkook..

-Nem lesz. - nevet halkan. Kicsit eltol hogy szemeimbe nézhessen és egy puszit ad ajkaimra. - Épségben visszajövök és minden rendben lesz. Ígérem. - mosolyog. - Az életemre esküszöm.

-De ha nem, egész életemben haragudni fogok, remélem tudod. - mosolygok rá.

-Igen, tudom, tudom.

Reggel mikor felkelek Kook már nincs mellettem, csak egy levél hogy elment és reméli hogy hamarosan újra lát. A többi közé rakom a levelet és felöltözök a munkaruhámba. Felkapom a táskám és elindulok dolgozni.

Jungkook pov.

Az előző 2 nap egy valóra vált álom volt Yoongival. Most viszont visszatérve a táborba, folytatódnak az edzések.

. . .

Újabb hetek telnek el, és Yoongi megint nem válaszol a leveleimre de tidom hogy elfoglalt, úgyhogy nem borulok ki ezen.

A mai edzés az eddigi legdurvább volt szerintem, teljesen leizzadtam és teljesen kivagyok. Nagyon hamar letusolok és le is fekszem aludni.

Reggel ilyen 9 óra körül kelek, hisz vasárnap van. Rögtön veszek elő egy lapot és elkezdek írni Yoonginak, ahogy minden reggel teszem, amikor jönnek anyáék. Abban a reményben hogy válaszolni fog. Később amikor anyáék jönnek, odaadom nekik a levelet és beszélgetek velük.

-Mondjátok meg neki hogy valamit legalább mondjon amit közvetítetek, vagy valami.

-Yoongi most eléggé befordult megint és nincsen jól. Nem voltunk nála ezen a héten, ugyanis Tae beengedett de Yoongi a szobájába van bezárkózva. - hajtja le a fejét anya.

-Otthonról dolgozik már egy ideje és nem tudjuk hogy ez azért van-e mert befordult, vagy mert valami baj történt.

-Hozzátok el valahogy.. - hajtom le fejem.

-Már írtunk neki, hívtuk, de semmi. Egyszerűen nem tudunk mit csinálni.

Hello
Nagyon sajnálom hogy ennyit kellett várni erre a részre🥺💖
Közben az első részen már 30 ezer megtekintés van amit nagyon szépen köszönök mindenkinek🥺