I'm Fine 2 /Yoonkook/

13

Jungkook pov.

Reggel 6 körül keltem, és bennem volt hogy beszéljek Yoongival, de kiment a fejemből. Gyomor idegem van, ideges vagyok és félek is egy kicsit. Hétre kellett bemenni a polgármesteri hivatalba, és most szállunk fel a gépre, ami egyenesen Észak-Koreába visz minket. Azon belül is a fő katonai letelepedési helyre.

...

Mikor odaérünk, akkor jut eszembe Yoongi, de már nem tudok beszélni vele, mert a telefonunk elveszik, hogy ne tudjon innen kimenni semmilyen információ.. Istenem mi lesz velem Yoongi nélkül ennyi ideig..

Yoongi pov.

Jungkook azt mondta hogy még reggel hív, de 10 óra körül van és kezdek nagyon aggódni. Valószínűleg elfelejtett engem, de jól esett volna még egy kis beszélgetés.

Ahogy eddig sem nagyon léptem ki a szobámból, most sem fogok. Csak gondolkodok hogy vajon hívni fog-e még..

...

Jungkook nem hívott azóta sem.. Már este van, és próbálnék aludni mikor csörög a telfonom. Azt hiszem hogy Kook az, de Tae nevét írja ki a készülék.

-Hm? - veszem fel és bele is szólok.

-Nem lenne kedved eljönni velem egy házibuliba?

-Komolyan kérdezed? Akkor nem esett le hogy haragszom rád..

-De leesett, Yoongi.. Bocsánat, de nekem se esett jól hogy nem mondtátok el hogy mivan..

-Oké, továbbra is békénhagyhatnál ha gondolod, köszi.. Nincs kedvem egyántalán beszélni.. Senkivel.. - leteszem, majd visszadőlök az ágyamra.

...

Pár óra telik el, kb hajnali 1 óra lehet. Gyorsan felöltözök és elrakom a telefonom. Halkan kimegyek a szobámból, és a konyhába megyek. Keresek egy bicskát, aztán elteszem. Felveszem a kabátom meg a cipőm és távozok a házból. Szakad az eső, de most pont így érzem magam én is.. A parkba megyek, mert ott azért a fák miatt kicsit fedettebb az esőtől, majd előveszem a telefonom. Kook számát hívogatom, de nyilván semmi. Aztán hangüzeneteket hagyok neki. Ha egyszer majd meghallgatja, remélem felvidítja.

-Öhm, szia Kook.. Nemtudom hogy valaha fogod-e ezt hallani, de nagyon hiányzol. Jelenleg esik az eső, és picit eljöttem otthonról.. Csak szeretném elmondani hogy mennyire szeretlek, és hogy siess vissza. De nagyon vigyázz magadra, kérlek.. Az az igazság hogy nem bírnám ki nélküled, ha soha többet nem látnálak. Most még annyi van bennem hogy mindig napokkal kevesebb lesz majd, ami egyenlőre lassan telik. Remélem hogy jól vagy, és megvagy azokkal, akik veled vannak.. Tudom, mindig elmondom, de megint elmondom. Nagyon hiányzol és szeretlek, Kook.. Kérlek épségben gyere haza.. - elküldöm neki majd hátradőlök a padon és gondolkodni kezdek.

-Mit csinálunk ilyen későn, így egyedül? - jön ide mosolyogva egy srác, aki valszeg elment volna előttem, ha nem ülnék itt. De így megállt. - Talán baj van? - egy aprót megrázom a fejem.

-Cs-csak gondolkodok..

-Látom ám hogy baj van..

-Nem is ismerlek..

-Vagy inkább nem ismersz meg.. - nevet.

-Mi?

-Jaebum. - nyújtja kezét, hogy kezet fogjunk. - Jungkook régi csapattársa. Kb egyszer találkoztunk, amikor meccsünk volt. - ahogy kezet fogunk, nem engedi el kezem, de nem is akarom kierőszakolni az övéből. - Szóval? Mesélj. - ül le mellém mosolyogva és elengedi a kezem. Picit közelebb hajol, és egyik kezét combomra teszi. Picit megijedek, és szinte ugrok egyet. - Öhm, ez véletlen volt, bocsi. - pirul el egy kicsit.

-Semmi gond.. - pirulok el én is.

-Öhm, nincs kedved átjönni hozzám? Csak mert nekem annyira nincs kedvem itt ülni, és fázok is. - mosolyog.

-De, persze.. És közben mesélek.

. . .

Mikor odaérünk hozzá, még mindig mesélem amikről lemaradt, és mikor bemegyünk, akkor érnék oda hogy mostanában mi történik velünk.

-Szóval végre odajutottam Jungkookhoz, és mikor már egy ideje ott voltam, kapott egy levelet. Amiben az állt, hogy be kell vonulnia. - hangom picit megremeg, és szipogok egy kicsit. Leülünk a kanapéra, és arcom nézi.

-N-nagyon sajnálom.. Tehetek valamit érted?

-N-nem kell. Csak egy picit maradjunk csendben..

Jungkook pov.

Csak pár nap telt el, mióta itt vagyok és fáradtabb nem is lehetnék. Éjszaka nem tudok semmitsem aludni, Yoongi miatt és aztán egész álló nap, egészen hajnali 5-től este 9-ig dolgozunk. Tanuljuk hogy hogy kell kezelni a fegyvert, kiképző pályák vannak, amik nagyon kifárasztanak. A tudat hogy nem beszélhetek Yoongival, a legrosszabb. Amúgy sem tudnám sokszor látni, mert hát ugye elköltöztünk, de így még beszélni sem beszélhetünk..