Kiszolgáltatva

36.rész

Itt lenne az újabb rész, jó olvasást 🙂

Jungkook:

Szinte zokogva estem földre, egyik kisebb utcába. Ahol senki sem volt, csak én egyedül. De jobb is, nem kell senki. A szerelem csak fájdalmas, hiába vannak a szép időszakok benne. Ahogy Jimin esetében is, sosem változik úgy valaki. Mindig van ami a régi marad, és ez fájt nekem. Hiszen szeretem mindig, de megölte Yoongit. Utána engem bántott majdnem, így nem leszek vele. El kell mennem, teljesen új életet kezdeni megint. Igen ez a helyes döntés.

Sietve futottam haza, pakoltam ruháim táskába. Néhàny közös fényképünket is el raktam. Igaz jobban fáj, de semmi pénzért sem hagynám itt. Megtörölve könnyes szemeim indultam ajtóhoz. Utoljára néztem vissza, és törtek fel emlékek.
-Nem lehetek gyenge. -mondtam és nyitottam ki ajtót.
Kilépve csuktam be ajtót, majd sétàltma kapuhoz. Ahol egy autó volt, de nekem nincs. Megnéztem számát, ez Jimin autója. Körbe néztem, senki sehol. Remegni kezdtem, féltem tőle, hogy bántani fog. Így bàtorsàgot véve kezdtem menni egyenesen sötét utcába, mivel nincs vilàgítás. Néha ha villany fénye làtszik házakból, ami jobban fokozta félelmem. Hiszen könnyű célpont voltam számára, bármikor mögém kerülhet. Szinte megkönnyebbültem mikor kiértem onnan, intve egy taxit ültem be. Mondtam, hogy a repülőtér felé. Pénzt oda adva dőltem hátra, megúsztam. Lehet feladta, nem keres többet màr Jimin, sem többiek.
-Elnézést, de jobbra kellett volna fordulni. -hajoltam sofőrhöz, mivel balra ment.
Viszont igen sokkolt, Hobi volt az. Egyből fogva táskámat, és szálltam volna ki. De bezárta ajtókat, így nem nyíltak ki. Így kitörtem üveget, ez miatt kénytelen volt leparkolni. Kimászva kezdtem futni, szerencsére nem messze van repülőtér innen, csak pár utca. Remélhetőleg gyorsabb leszek náluk, előbb érek oda. Mert ott vannak rendőrök, biztonságban leszek tőlük.

Szaladtam ahogy tudtam, végül leráztam Hobit. De Jimin került elém, próbált elkapni engem.
-Hova nyuszim? Csak nem szökni akarsz? -vigyorog rám Jimin.
Egyből tervekem gondolkoztam, mikor eszembe jutott valami.
-Épp ellenkezőleg hozzád akartam menni. -válaszoltam neki.
Ezen meglepődik, de mosolyog egy jót. Közelebb lépet, szinte mellkasunk összeért már. Nagyot nyeltem, és néztem rá.
-Ne hazudj Jungkook, tudom mit akarsz. Te nem hozzám készülsz, láttom ahogy félsz tőlem. Pedig nem kellene... -simít ajkaimra Jimin.
Ennyit erről, akkor marad a másik tervem. Hasbába térdeltem, amitől kicsit hátrább ment. Amíg fájdalmasan kapott oda, tovább futottam. Szinte lihegve, levegőmet rendeztem mire megvettem jegyeket, majd szálltam fel gépre. Tudtam, hogy evvel fel idegesítettem, és azt is, hogy nem hagyja ennyiben.