Kiszolgáltatva

11.rész

Jungkook:

-Két év elteltével-

-Nick. -szóltam pármonak.
Aki érdeklődve kezdett engem vizslatni.
-Mond babám. -kérdezte édesen.
Mosolyra húztam a számat, majd megcsókoltam.Utána elváltam és puszikal leptem el. Kuncogot rajtam, utána leállítot.
-Ez miért kapom? -simogatta arcomat.
Olyan jó volt, hogy többet kértem. Mint valami macska.
-Azért mert segítettél nekem. -mondtam.
Erre mosolyogva megrázta fejét. Kaptam egy puszit a számra, majd megszólalt:
-Ezt nem kell, de már mondtam.Tudod, hogy fontos vagy nekem. -kulcsolta össze ujjainkat.
Meghatódva bújtam hozzá. Ő az első párom aki igazán szeret engem.Ha nem lenne mindig depresszióval küzdenék a történtek miatt.
-Tudom.-adtam egy újabb csókot.

-Fél óra múlva-

Nagyban nézük a kedvenc sorozatunk, de a csengő zavarja meg.
-Megnézem én. -mondtam.
Felkeltem kényelmes helyemről és az ajtóhoz mentem. Kinyitottam:
-Mibe segít...-kezdtem,de azonban elakadtam a szavam.
Két rendőr állt előttem. Elfogott az idegeség. Féltem nagyon.
-Magam Jungkook? -kérdezte az idősebb férfi.
Bólintottam, utána pedig illedelmesen be engedtem őket.
-Szerintem jól tudod, hogy miért jöttünk. -fordult felém.
Nyeltem egyet. Mégis honnan  tudják?
Valahogy legalább Nickel kell, hogy beszéljek.
-Kérhetnék pár percet? -kérdeztem.
Szerencsére belegyeztek. Így a nappaliban mentem ahol Nick nyugodtan nézte a tv-ét.
-Ki volt?- kelt fel és mellém sétált.
Átölelt engem. De mikor meglàtta az arcomat akkor aggódva nézet rám.
-Mi a baj?-fordított maga felé.
Elkel mondanom neki, tudni kell. Csak rá számíthatok jelen helyzetben.
-Mindig mellettem leszel ugye? -néztem komolyan a szemébe.
Összezavarodva figyelt engem, majd megszólalt:
-Igen mindig. -csókolt meg,evvel megerősítve.
Közölni akartam volna vele, de abban a pillanatban jöttek be a rendőrök. És bilincseltek meg.
-Lejárt a pár perc. Velünk kell, hogy gyere. -mondta szigorúan.
Nickre pillantottam aki nem értette. De megigérte, hogy utánam jön majd. Akkor magyarázak el mindent neki.

-Rendőrségen-

Jelenleg a kihalgató szobába vagyok. Ahol egy rendőr kérdez ki. Két éve, de tisztán emlékszek mindenre. Szörnyű dolgot tettem, nincs mentség. Mivel úgysem volt más esély elmondtam mindent. Szorgosan leírta majd megszólalt:
-Igazat mondasz? Mert én máshogy tudom. -erre felkaptam a fejem.
Valószínűleg látta rajtam, hogy meglepődtem.
-Ha kiderül, hogy hazudtál akkor nagy bajban vagy. Viszont behívok még egy személyt. -vette magához a telefont.
Felhívot valakit, majd pár perc múlva megjelent Jimin. Hirtelen fogott el jó egyben rossz érzés. Amit nem értettem.
-Szóval akkor mindketten mást mondtatok. Szeretném tudni az igazat. -felváltva nézet ránk.
Gyorsan megakartam szólalni, de Jimin megelőzött.
-Nem hazudtam.Közöm sem volt, úgy vont bele. -felelte ártatlanul.
Alig hittem a fülemnek.Komolyan rám akarja fogni?Ezt nem hagyhatom, valahogy elkelérnem, hogy tisztázam magam.
-Csak rám akarja keni. Ugyanúgy benne volt. Miatta volt az egész.-mondtam.
Sóhajtva kelt fel, majd szólt két embernek. Akik egyesével vittek ki minket. Folyosón még mondott nekünk valamit:
-Az ügyet még megbeszéljük aztán döntünk. -avval ott hagyott minket.
Engem pedig cellában zártak, messze Jimintől.Jobb is így, mert a végén neki mentem volna. Nem is tudom, hogy képzelte.

Remélem nekem fognak hinni.

Itt lenne az újabb rész
Jó olvasást 🙂