Kiszolgáltatva

40.rész

Jungkook:

Eltelt pár hét, Jimin eltűnt. Teljesen és alig látni. Aminek örültem, viszont egy részt hiányzot. Nem tudom miért, de újra felbukkanása érzéseket váltott ki. Amit nem akartam, hiszen itt van a férjem, és esküvő is lesz. Szóval nem kéne gondolni rá, sem a régi szép pillanatokra amiket együtt töltöttünk. De ez lehetetlen volt, csak ő járt fejembe mióta találkoztunk megint. Lehet tényleg ő életem szerelme? Vagy csak a felbukkanása miatt lenne ez? Magam sem tudom, de tisztázni kellene magamba hamar. Mert pár nap és esküvő, San pedig nagyon készülődik rá. Szószerint naponta több órákat tervezi, mi hol legyen, hogy legyenek az asztalok.
-Nyuszim nézd, milyen? -lépet ki fülkéből San.
Újabb öltöny volt rajta, mivel egy ideje már próbált.De ugyanúgy állt rajta, mint a többi.
-Mindig jó, ahogy többi is rajtad. -mosolyogtam rá.
Erre csak rázta fejét,majd csókot adott ajkaimra.
-Akkor ez lesz, viszont neked az ott. -mutatott fekete öltönyre, ami kissé szűk szabású volt, hozzá egy hasonló nadrág.
Ing alatta pedig fehér, de van rajta minta ami felbodja. És pont a stílusom is volt.
-Ahogy mondod San, csak rám várt ez.-vettem el.
Ez után megvettük ruhákat, végül mentünk enni. Célpont pedig Kfc lett,ahol kértük szokásos menüt. Közben beszélgetünk, jókat nevettünk és teljesen elfelejtettem Jimint akkor.

Otthon pedig ágyba dőltünk,én pedig rá feküdtem. Olyan jó volt érezni, hogy valaki szeret. De mégsem nyomja el vágyaim Jimin felé.
-Kook akarlak téged...-kezdte nyakam puszilgatni San.
Mire aprókat sóhajtottam, és döntöttem oldalra fejem, hogy többet tudjon adni. Utána pólóm alá simított, mire kirázot hideg érintésétől.
-Csinálj valamit San... -néztem rám szendvedve.
Mosolyogva csókolt meg, amit egyből viszonoztam. Majd húzta le pólómat, amibe segítettem. Utána róla is, simogatva kockáit, amitől vigyorogva nyúlt nadrágomhoz.
-Jiminh.. -nyögtem fel, de azonnal be fogtam.
Erre San megállt, arcára szomorúság és düh lett. Amit eddig sosem láttam, számomra ez új volt.
-Ez komoly Jungkook?! Most lesz az esküvő és rá gondolsz?! -kelt fel, felvéve pólóját.
Gyorsan magamra vettem én is, rohanva utána. Nem veszíthetem el, ő volt egyedül mellettem, segített boldogá tett engem.
-San kérlek, én megmagyarázom. Nem történt semmi köztünk tényleg, én elöktem magamtól mikor egyszer megcsókolt, majd a bulin is... -fogtam meg kezét.
Felém fordult, könnyes szemekkel nézet rám, amitől rosszul éreztem magam. Megbántottam, tagadni sem tudja. Làtszik rajta a fájdalom, én tettem vele.
-Őt szereted igaz? Én csak pótlék voltam, ugye Jungkook? Mond ki, de őszintén kérlek... -szipogta San.