12.rész+köszönet

2.3K 123 3
                                    

Nagyon köszönöm a 1,44k olvasást❤

Itt van egy újabb rész is, jó olvasást🙂

Jungkook:

Sötétség vesz körül. Mikor megjelenik egy utcai lámpa. Ott pedig Taehyung áll. Ugyan abba a ruhába, amibe akkor volt. Szemeibe gyűlnek a könnyek egyre jobban. Lassan közelítettem meg, de ahogy rám nézet ledermetem.
-Annyira hiányzol Jungkook. -szólalt meg.
Én pedig magamhoz öleltem. Szószerint szorítottam, de nem zavarta. Csak az a lényeg, hogy újra itt van. És láthatom megint.
-Te is nekem. -mondtam szipogva.
Eltolt magától, és rám mosolygot. Ami miatt nekem is kellett.
-De miattam ne aggódj. Én nem haragszom rád. Tudod, hogy mindig is a legjobb barátom leszel. -törölte le könnyeim- Ne legyen bűntudatot ez miatt, mert nem a te hibád. Csak legyél újra boldog, ennyit kérek tőled. -mondta.
Újra magamhoz öleltem, sose akarom elengedni. De eltolt magától, majd távolabb lépett:
-Szia Jungkook. -köszönt el.
Utána nyúltam, viszont késő volt. Már eltűnt.

Könnyes szemmel riadtam fel. Mindig az álom hatása alatt voltam.Ami miatt fel sem tűnt, hogy nem a saját szobámba vagyok. Hanem teljesen máshol.
Gyorsan össze kaptam magam és felkeltem. Cuccaimat nem találtam, ezért kimentem. Halkan osontam végig a folyosón. Útközben pedig hangokra lettem figyelmes:
-De Jimin... -kezdte valaki, azonban félbe hagyta.
-Nincs Jimin! -konkrétan én ijedtem meg hangjàtól.
Viszont legalább tudom, hogy nála vagyok. Kiváncsi lennék mikor kerültem ide, vagy hogyan.
-Szeretném ha enyém lenne.-mondta.
Furcsa érzés fogott el evvel kapcsolatba. De nem leszek vele újra, az biztos.
-Megölöm Nicket. -jelentette ki.
Mire bennem megfagyott a vér is. Gondolkodás nélkül léptem ki, majd neki mentem. Pàr ütést adtam, mert közben leszedtek róla.
-Utálak téged! Miért nem hagytál inkább a börtönbe! Sokkal jobb lett volna ott, mint veled! -kiabáltam.
Probált lefogni, de nem ért vele sokat. Végül segítségel sikerült neki.
-Jungkook kérlek... -simít arcomra.
Fejem elhúztam nehogy tovább folytassa. Nem szeretném ha hozzám érne. De ujjaival állam alá nyúlt, és felemelte. Egyenesen szemeibe bámultam, ami már kezdet zavarni.
-Nem érdekel. -szólaltam meg előtte- Boldog voltam, te meg mindent elrontottál. -vágtam hozzá.
Felsóhajtot és jelzet barátjának. Aki elengedett engem. Nem akartam futni, semmi értelme sincs. Úgysem jutok ki innen, mert valószínűleg Jiminél van mindenem.
-Tudom, hogy haragszol rám. De nem szeretelek volna börtönbe hagyni. Nem rosszból altatalak el. Hanem azért, mert önként sose jöttél volna velem. Kérlek bíz bennem.- érintette össze orrunkat.
Szóval így kerültem ide. Eszembe jutott Nick,aki semmit sem tud rólam.
-Egyezünk meg, rendben? -súgta ajkamra.
Mozdulni akartam, de nem tudtam. Egyszerűen lefagytam. Csak egy kisebb bolintásra voltam képes. Arcán  elégedett mosoly jelent meg. Majd mondta:
-Velem maradsz.-kulcsolta össze ujjainkat- Cserébe életbe hagyom Nicket. -kelt fel, de a kezemet mindig fogta.
Várta, hogy lépjek valamit. De képtelen voltam mindig. Két év után hagyam ott? Aki boldogá tett engem és foglalkozott velem? Viszont nem követhetem el mégegyszer ezt a hibàt.
-Döntöttél nyuszim? -kérdezte tőlem.
-Igen...-mondtam fel nézve rá.

Végre meghoztam a következő rész, jó olvasást hozzá🙂

KiszolgáltatvaOnde histórias criam vida. Descubra agora