~az első alkalom, veled~

292 13 1
                                    

~yoongi szemszögéből~

Tegnap végleg, avagy legalábbis egy időre ideköltöztem hobihoz. Szerencsére elszakadtam apámtól. Igazából már hamarabb kellett volna, de nem volt hozzá bátorságom és abban sem voltam biztos, hogy szerelmem engedné, hogy idejöjjek. Sokáig, hetekig hozzá sem szóltam, ami nem csak neki, de nekem is nagyon fájt. Ha nem jobban. Azt hittem, hogy már feladta, mivel az első egy-két hétben nagyon sokat irt nekem, naponta többször is, de egy idő után csak reggel meg este. Mondjuk meg tudom érteni, mert biztos szörnyű érzés lehetett. Nagyjából nekem is olyan volt a hangulatom, mintha nem is élnék. Mondjuk hobi nélkül nincs is értelme. Iszonyatosan hálás vagyok neki mindenért. Azt hiszem megtaláltam a másik felemet.

Reggel arra keltem, hogy két erős kar ölel. Lassan kinyitottam szemeimet és szerelmem alvó buksiját pillantottam meg. Annyira rég aludtunk már együtt és nagyon hiányzott ez az érzés a gyomromban. A pillangók.

Még egy ideig nézegettem gyönyörû és nyugodt arcát, majd rá simítottam. Kiscicákat megszégyenítõen bújt tenyerembe, jelezve, hogy tetszik neki. Erre a tettére elmosolyodtam. Õ is egy halvány mosolyt engedett el.

-jó reggelt cicám.-csúszott feljebb és egy puszit adott az arcomra. Nekem ez nem volt elég és pofija után nyúlva mélyítettem el csókunkat. Belemosolyogva csókolt vissza.

-jó reggelt hopi.-néztem íriszeibe.

-nagyon nagyon hiányoztál baba, ugye tudod?-kérdezte teljes komolysággal mire én bólintottam egyet.

-soha ne csinálj velem még egyszer ilyet jó?-szegezte nekem újból mondandóját.

-de nem tehetek róla, hogy ezt kellett tennem....-néztem rá egy szúrós tekintettel.

-tudom, de nagyon fájt a hiányod....azt hittem, hogy már tényleg nem szeretsz....hogy találtál valakit helyettem....valakit aki jobb....-halkult el hangja mondata végére. Nem elég halkan mondta igy tisztán hallottam. Egybõl felkaptam a fejemet.

-úristen hopi, ilyenekre ne is gondolj! Nálad jobbat soha nem találnék! Te vagy életem szerelme! Meg az egyetlen értelme is....-hajtottam le a fejemet.

-aww életem....-nézett rám, mintha minimum egy újszülött kiscica lennék. Ölelésbe vont.

-nagyon szeretlek cica.-suttogta hajamba.

-én is téged oppa-hirtelen meglepõdtem, hogy mit is mondtam és gyorsan elhúzódtam az ölelésbõl. Elõször furcsán nézett rám hopi, majd egy perverz vigyorra húzta száját.

-oppa?- ismételte meg az elõbb elhangzottakat. Nem is értem miért, de egy aprót bólintottam. Hopi ajkaimra tapadt, de ez nem olyan csók volt mint a többi. Ebben több érzelem volt, több vágy....

~vigyázat 18+~

Megnyalta alsó ajkamat bejutást kérve, amit egybõl meg is kapott. Heves csókcsatába kezdtünk. Ennél messzebb még sosem jutottunk....Lassan ledöntött az ágyra és fölém mászott. Mélyen szemeimbe nézett, majd kezét a hasamra vezette, amit simogatni kezdett.

-olyan gyönyörû vagy baby....-nézett rám vágyakozó szemekkel. Ajkaira néztem. Tettemre elmosolyodott és megnyalta õket, majd megint ajkaimat vette célba. Egy mozdulattal lehúzta pizsama nadrágomat és a szokásos perverz mosollyal vissza nézett rám. Beharapta alsó ajkát, majd nemességemre simított az anyagon keresztül. Tettére egy kisebb nyögést eresztettem el, ami megmosolyogtatta. Kezeit alsónadrágom elejéhez tette, de én odakaptam végtagjaimat. Még senki sem látott meztelenül a szüleimen meg jinen kívül....

-baby....ne szégyelld.gyönyörû vagy.-nézett szemeimbe, én pedig leeresztettem a kezeimet és egy kicsi mosolyt engedtem ajkaimra. Megszabaditott a felesleges anyagtól, amit eldobott valahova a szobába. Félszemmel rám pillantott, majd megnyalta ajkait és fölém hajolt. Felemeltem fejemet és megcsókoltam.

Összeérintette tagjainkat, ami belõlem egy kisebb nyögést váltott ki. Belemosolygott csókunkba. Lejjebb csúszott és ráfogott nemességemre, majd lassan verni kezdte. Már ettõl képes lettem volna elmenni, de megéreztem ajkait tagom körül. Lassan le-fel kezdte mozgatni fejét. Egy idõ után éreztem, hogy már nem bírom tovább tartani.

-h-hopi....én m-mindjárt....-próbáltam eltolni a fejét, de õ erõsebb volt, igy szájában értem a végsõ gyönyörhöz.

Próbáltam szabájozni légzésemet amikor hopi felcsúszott hozzám és egy csókot adott.

-mindjárt jövök-mondta nekem miután ajkaink elváltam egymástól és egy kisebb mosolyt eresztett el.

-hova mész?-kérdeztem tõle.

-elintézek valamit-döntötte fejét a fürdõszoba felé.

-ne segítsek?-kérdeztem tõle egy visszafogott mosoly társaságában.

-nem kell kicsim, tudom, hogy nem állsz még készen rá-mosolygott rám, majd adott egy puszit és a fürdõ felé vette az irányt.

Ezek után nekem nincs sok kedvem suliba menni, na meg szerintem hobinak sincs sok. Megpróbálom rávenni, hogy menjünk el a bevásárlóközpontba ruhákat venni nekem, illetve a mûvészboltba is be kéne ugrani, mivel valamelyik nap megjött a kedvem a festéshez, az egyetlen baj az, hogy szinte semmi nincs hozzá nekem otthon, ha lenne is oda biztos nem fogok visszamenni értük és kétlem, hogy hobinak lennének ilyesmi dolgai.

Miután lesakkoztam magamban ezeket felöltöztem, tettem egy kis sminket és lemente a konyhába reggelit csinálni. Már majdnem készen voltam a melegszendvicsekkel amikor szerelmem jött le felöltözve, az iskolatáskája társaságában.

-baby szerintem indulni kéne, ha nem akarsz elkésni-jött felém és egy kicsit zavarodott pillantást kaptam. Ezen muszáj volt mosolyognom.

-igazából arra gondoltam, hogy mi lenne, ha ma nem mennénk suliba?-mosolyogtam rá.

-ömm.oké....-jött oda hozzám egy perverz vigyor kíséretében és hátulról átölelt.

-mióta vagy te ilyen rosszkisfiú hmm?-súgta fülembe, majd egy kicsit meg is harapta. Erre persze elpirultam.

-na és mit szeretnél csinálni?-lépett el mellõlem ls leült az asztalhoz.

-elmehetnénk nekem venni ruhákat, meg szeretnék venni festéshez dolgokat.

-festéshez?-húzta össze szemöldökét.

-aha. Régen gyakrabban festettem is, nem csak rajzoltam, de valamiért ezt abbahagytam. Nem is nagyon emlékszem már miért. De valamelyik nap megjött hozzá a kedvem-meséltem szerelmemnek, aki csak mosolyogva figyelt.

-rendben. Ahogy akarod-mosolygott rám

Nemsoká készen lett a reggelink és nekiláttunk. Közben elbeszélgettünk errõl-arról, nagyrészt arról, hogy mennyire hiányoztunk egymásnak. Miután végeztünk elmosogattam és kisétáltunk a buszmegállóba. Egy kis idõ múlva meg is érkezett a jármû és elindultunk a plázába.

Végig jártunk egy csomó ruhás boltot, de nem igazán találtam olyat ami megtetszett volna. Amolyan ,,utolsó remény''-ként bementünk még egybe, ahol találtam egy-két darabot. Éppen egy krémszínû pulcsit próbáltam egy fekete térdnél szakított nadrággal.

-Na és ez milyen?-kérdeztem a próbafülkébõl kilépve.

-gyönyörû vagy benne!-válaszolt.

-de ne már! Az elõzõ kettõre is ezt mondtad!-válaszoltam már egy kicsit hisztisen

-de hát nem én tehetek róla, hogy elbûvölõ vagy....-jött oda hozzám és nyomott puszit az arcomra.

Ezt az idilli pillanatot egy, sõt két ismerõs arc zavarta meg.

-a-apa?-nyitottam nagyobbra szemeimet

-namjoon?!-kérdezte hobi ingerülten

---------------------------------------------------------------------------------------

Sziasztok! Elõször is köszönöm a visszajelzéseket! Másodszor pedig, kérlek vigyázzatok magatokra!

Köszönöm, hogy elolvastad!

Puuszi

i don't deserve you. -sope  (befejezett)Where stories live. Discover now