i don't deserve you. -sope (befejezett)

~féltékeny vagy?~

~hopi szemszögébõl~

Reggel kómásan kinyitottam a szemeimet és a finom illatok mellett az ágy másik oldalára pillantva szerelmem üres helyét véltem felfedezni. Arra gondoltam, hogy éppen tusol vagy a szokásos kis reggeli dolgait végzi, úgyhogy bekopogtam a fürdõbe, de válasz nem érkezett. Ráfogtam a kilincsre és benyitottam. Nyilván senki sem volt bent. A konyha irányába vettem az utamat és egy sürgõ-forgó jinniet pillantottam meg.

-hol van yoongi?!-szóltam hozzá egy idegesebb hanglejtéssel.

-neked is jó reggelt hobi!-nevetett-hogy aludtál?-kérdezte teljesen nyugodtan és még mindig kuncogva.

-JIN!

-jólvan már na. Boltba ment namjoon-nal.

Boltba ment namjoon-nal? Ez most valami szokás lett vagy mi? Kicsit sokat vannak együtt mostanában. Gondolataim közepette mentem vissza a szobámba, szegény eommát magára hagyva. Pár percig ülhettem az ágy szélén, ezeken jártatva az agyamat, amikor beszélgetést hallottam lentrõl.

-hopi már fent van?-hallottam meg yoongs hangját.

-igen, egy kicsit ideges volt, de azt hiszem bent van a szobájában-adta le az instrukciókat. Lépteket véltem felfedezni, majd szerelmem nyitott be.

-szia kicsim!-mosolygott rám. Majd egy ölelésre jött, de én kibújtam kezei közül.

-el megyek tusolni. Készülõdj te is, ma mennünk kell iskolába-közöltem vele egyoldalúan, majd a ruháimért nyúltam és megindultam uticélom felé.

-várj megyek én is!-szólalt meg yoongi.

-nem kell. Kérdezd meg namjoon-t nincs-e kedve el menni veled- néztem rá rezzenéstelen arccal.

-de-nem hagytam, hogy befejezze mondandóját, megindultam a fürdõbe.

Levetkõztem, majd beálltam a zuhany alá és hagytam, hogy a vízcseppek legördüljenek a bõrömön, közben utat eresztettem a féltékenységemnek. Nagyon mardos ez az érzés. Az érzés, sõt inkább a tudat, hogy el veheti tõlem. Kibírhatatlan. Miután végeztem, felöltöztem és egy kis korrektort tettem a szemem alatti karikákra. Ezek után a konyhába mentem, ahol már javában mindenki reggelizett. Leültem és én is nekiláttam.

-hobi ha gondolod el tudunk vinni titeket suliba!-törte meg a csendet jinnie.

-az jó lenne, köszi-nézte rá egy kis mosoly társaságában.

Miután végeztünk jin és namjoon már a kocsiban vártak minket, én pedig még egy-két dolgot, illetve kaját pakoltam a táskámba, yoongi pedig....yoongi pedig nem tudom, hogy miért nem volt még kint, mert nem igazán csinált semmit, csak az ajtóban állt és szerintem rám várt. Egy kis idõ után két kart éreztem magam körül és a jellegzetes yoongs illatot. Vanília és rózsa. Semmivel nem tudnám összetéveszteni.

-mi a baj kicsim?-fordított magával szembe.

-menj, szerintem namjoonék már várnak. Megyek mindjárt én is-mondtam, megnyomva a namjoon szót, majd kibújtam kezei közül.

-várj már hopi!-nyúlt kacsóm után.

-féltékeny vagy?-kérdezte szemembe nézve.

-nem-hajtottam le fejemet.

-de cuki vaagy-ölelt meg szorosan, vagyis konkrétan nekem ugrott. Mondjuk nem mintha zavarna.

-de miért?-kérdezte mosolyogva.

-olyan sokat foglalkozol vele....-biggyesztettem le alsó ajkamat.

-édeseem.annyira szeretlek!-csókolt meg. Nyilván egybõl viszonoztam és belemosolyogtam csókunkba.