Utállak Jack King! (Befejezett)

💔11.fejezet💔

Fogalmam sincs, hogy mikor aludhattam el az utolsó amire emlékszem az, hogy a szüleinket vártuk, de ezek szerint mielőtt visszaértek volna a kaszinóból elaludtam. Reggel egy a hátamnak feszülő mellkas és egy szorosan átölelő karral a hasamon ébredtem fel. Először fogalmam sem volt, hogy ki lehet az csak akkor eszméltem rá, hogy ki is fekszik mellettem mikor nagy nehezen megfordultam és egy nagy csillogó barna szemmel nem találtam szembe magam.

-Szia. -köszöntem neki bátortalanul.

-Szia. -mosolygott rám.

-Gyerekek ideje felkelni. - jött ki a kabinból Eva Jack annya.

-Mi már fent vagyunk! -szólat meg a bátyám, aki már az asztalnál ült Kimmel, akinek fülig ért a szája.

-Jack felkeltenéd a két kicsit! -mondta az annya.

-Persze! -állt fel és bement a másik kabinba, ahonnan pár pillanat múlva már Peter és Emma szaladt ki.

-Mit csináltatok? -kérdeztem meg tőlük.

-Lehet, hogy megdobáltuk lisztel. -vont válatt a húgom.

-És miért tettétek? -kérdeztem miközben alig tudtam visszatartani a nevetést mert akkor lépet ki tiszta lisztesen.

-Elmondta Peter, hogy tegnap amíg mi az óriáskeréken voltunk ti veszekedtetek és szeretem volna megmutatni, hogy a nővéremet nem bánthassa senki még akkor sem, ha szeret téged. -mondta hangosan, ami azt eredményezte, hogy egy pillanatra mindenki lefagyott.

-M....megyek és ezt leszedem magamról. -dadogta zavarában majd lehajtott fejel ki sietett a lakókocsiból.

-Hát ez kínos volt megyek és megnézem. -kezdte el ropogtatni az öklét Ryan.

-Lehetőleg ne verd meg nagyon jó. -kiáltott ki utána Jacknek az apja röhögve.

-Nem ígérhetek semmit Mr. King. -hallatszott még be a hangja.

Amíg mindenki a fiúkkal volt elfoglalva én addig elvonultam tőlük mert nem csak Jack érezte kellemetlenül magát, hanem én is. Muszáj volt egy kicsit egyedül lennem és végig gondolni, az előbb hallottakat. Fogalmam sincs, hogy igaz-e, amit a kis húgom mondott, de egy biztos, hogy én fogalmam sincs, hogy mit, de érzek valamit iránta és ez nagyon megrémiszt. Ezért elhatároztam magam, ha St. Georgeba érünk beszélek vele négy szem közt és most már ideje tisztázni a dolgokat kettőnk között még akkor is, ha teljesen leégetem magam.

-Minden rendben van. -kopogott be anya.

-Persze csak egy kis magányra volt szükségem. -nyitottam ki az ajtót.

-Rendben de öltözz át és megyünk reggelizni utána pedig megnézzük a Luxort és megyünk tovább.

-Oké öt perc és kész vagyok. -mondtam és a bőröndömből halásztam ki egy fehér kötött felsőt és egy fekete farmert.

Az ebédig a Luxornál voltunk majd megebédeltünk és ismét útra keltünk, de most körülbelül két órát kellet eltöltenünk a "fém dobozban". Mint tegnap most is alig vártam, hogy végre oda érjünk és szilárd talajon álljak.

-Megjöttünk! - parkolta le a lakókocsit apa.

-Végre! -kiáltott fel a két kicsi majd le is szaladtak.

Mivel semmi kedvem nem volt most túrázni menni, mint ahogy a többiek tervezték ezért az egyik szikla tetejére felültem és csak nézelődtem. De ezt egy idő után meguntam és lemásztam majd ugyan oda visszamentem csak most a gitáromat is vittem magammal. Először csak random összevissza játszottam rajta, de egy idő után már a félévi vizsga dal akkordja hallatszott és egy másik gitáré, ami a hátam mögül hallottam meg a távolból. Majd az a személy elkezdte énekelni és egyre közelebb lehetett hallani a hangját, amit már nagyon jól ismertem.