I must be dreaming

Oppa

Kedves Naplóm!
Reggel arra keltem, hogy Jin szoros karja fonódik körém és nagyon közel simúlt hozzám álmában. Megpróbáltam lehámozni magamról, hogy minél kevesebb kellemetlenséget okozzak neki. Jól befostam tegnap. Ahogy megemeltem volna a kezét, felmordult és nem engedett el.
- Jin mennem kellene. Mindjárt kezdődik az edzés.
- Leszarom...- dörmögte csukott szemmel.- Mégegyszer nem hagylak egyedül.
Ebben a pillanatban kivágódott az ajtó és Namjoon lépett be fejvesztve.
- Luca eltűn...- nem fejezte be mert meglátta az elég félre érthető helyzetet.- Uhh bocsánat...-majd mint egy részeg teljesen összezavarodva kereste a kijáratot. Gyorsan felpattantam, majd RM után siettem, miközben Jin megállás nélkül röhögött.
- Namjoon várj!- kaptam el a folyosón.- Szeretném, ha tudnád,hogy köztünk SEMMI nem történt.
És elmondtam neki, hogy mi történt tegnap este.
- Figyelj- mosolygott és a vállamra tette nagy kezét- Semmi okod nincsen magyarázkodni. Nagyon szeretünk téged mindnyájan. Szóval azzal sem lenne semmi baj, ha lenne valami köztetek. Ez már nem a közép iskola. Itt mindenki nagyon elfogadó. Csak nézd meg!- mutatott az éppen Kookhoz benyitó Jiminhez.- Van egy meleg párunk. És senki sem ítéli el őket.

Ez aranyos... Vagyis. MIVAN?! Ők nem együtt töltötték az éjszakát? Uhh baszki. Az ma van??? Megálltam és a tenyeremet a fejemhez vágtam. Úgy hatszor. Simán kiabálhattam volna, valamelyik úgyis meghallotta volna. Na mindegy késő bánat.

Edzésen már nagyon jól ment a védés és ütés is.
- Na nézzünk valakit, aki összezavar.- mondta Harin.- Valaki a BTS -ből. Kit ajánlottok fiúk?
- JIN HYUUUUUUUNG!!!- üvöltötték egyszerre.
Nadejo. Szépen komótosan felvette a kesztyűt.
- És most mit csináljak? Nem tudom bántani. Bezzeg ha a fiúk lennének itt. Nyugi Jiminsshie te kivétel vagy.- röhögött.
Egy sanda pillantást vetettem Harinra, aki bólintott, majd óvatosan megütöttem Jin hasát.
Totál ledöbbent, mire én csak rákacsintottam.
- Na jó, hát legyen.- mondta.
Majd elkezdtük a harcot. Nagyon jól üt és véd így 5 perc múlva már a földön voltam, ő meg rajtam ült.
- Jó, feladtam. Nyertél oppa.
Erre csak a fél szemöldökét felvonta. Most elősször hívtam oppának. ( Jelentése a koreai nyelvben: ezt lányok használják a fiúkra, vagy bátyjukra, vagy párkapcsolatban a pasijukra. Persze ha a fiú idősebb).
Egyből elpirultam, majd legörgettem magamról Jint. JM vigyorgott mint valami vadalma. Egy flegma nézést kapott válaszul.
Éppen zuhanyozás után egy szál köntösben töröltem a vizes hajamat, amikor valaki bevágtatott.
- Jin!! A frászt hoztad rám!
-Csak bejöttem beszélgetni.- nézett végig rajtam.
- Adj egy percet míg átöltözök.- kértem.
Mire visszaértem, Seokjin azzal szórakoztatta magát, hogy az ágyamon hanyat fekve egy befőttes gumiból csinál különféle formákat.
Már száraz hajjal, tiszta ruhában ültem le mellé.
- Oppa mi?- simított a hajamon.
- Csak kicsúszott. Még sosem hívtam így senkit.
- Nem volt még barátod?
- De... De ő nem volt csak félig koreai.
Eltorzult az arca.
-Hogy hívják?
- Nem hiszem hogy ismernéd.
- Mark? A DIWP- ből?
- Akkor mégiscsak ismered.- rökönyödtem meg.
-Együtt voltatok?
-Ő is csak kihasznált.. Már új barátnője van. Csak annyira kellettem neki, hogy ágyba vigyen.
- Lefeküdtél vele?
- Csak egyszer. De ne ítélj el kérlek!
- Sosem tudnálak. De ha meglátom ezt a gyereket a közeledben, én komolyan mondom bemocskolok neki.
Tényleg. Jin mondhat ilyet. 7 évvel idősebb Marknál. Tőlem meg röpke 10 évvel. Na mindegy.
Az egész délutánt együtt töltöttük, mivel próbánk is volt. Ahol kiderült, hogy nem vagyok elég hajlékony. Harin szerint holnaptól azonnal el kell kezdenünk a nyújtást.
Nagyon unatkoztam estére a szobámban. És értesítésem jött. Jin élőzik V liveon. Egy ideig néztem. Majd felmarkoltam a kajámat.
- Becsengettem, miközben még mindig néztem az élő videót.
- Szia!- mondta halkan.- Éppen liveban vagyok.
- Igen, tudom. Ehetek veled? Nagyon unatkozom.
Erre elmosolyodott.
- Igen gyere csak Jagi.- erre majdnem elájultam ( A koreai nyelvben ezt a párkapcsolatban lévő fiúk mondják a lányoknak)
Majd összeszedtem magam és bementem. A liveban nagyon sokat ökörködtünk együtt. De aztán be kellett fejeznünk mikor a szomszéd szobából hangos nyögések, üvöltések szűrődtek át.
Riadtan összenéztünk. Majd gyorsan kikapcsoltuk a liveot mondván, hogy késő van.
- Mmm én szerintem.. megyek aludni.
Mondtam mert kezdett kínossá válni, hogy ketten vagyunk egy szobában, míg Jiminék mellettünk ilyen jól érzik magukat.
- Ne menyj! Megígértem, hogy vigyázok rád.
Erre majdnem elolvadtam. De van tartás a világon.
- Holnap találkozunk. Öleltem meg. Majd ebben a " zene- bonában" álltunk jó egy percig.
Mikor már a villanyt is lekapcsoltam és a fülest is bedugtam, akkor sem tudtam aludni Chiméktől.
Egyszer csak annyit hallottam, hogy Jin veri a falat és üvölt:
- FOGD MÁR BE A SZÁDAT, JIMINSHIE!!!!!
Erre magamban jót röhögtem.