Egész hétvégén a pénteken történteken rágódtam és nem egyszer engedtem utat a könnyeimnek... Annyira szörnyű érzés fogott el, és teljesen igaza van Virágnak... Ő bevallotta, hogy érez valamit Ricsi iránt, én meg rossz barát módjára csak magammal törődtem és én kerültem egyre közelebb hozzá, és nem pedig Virágról beszéltem, vagy apró célzásokat tettem volna, vagy meg kellett volna kérdeznem Ricsit, hogy tetszik e neki Virág, meg ilyenek... De ehelyett önző voltam...
Hogy lehetek ilyen hülye?
El kell kerülnöm Ricsit...
De...ha mérlegelnem kéne... Virág a legjobb lány barátom, Ricsi pedig a legjobb fiú barátom....
Lehet, hogy össze kéne őket hoznom?
-Reni! Mi van veled? Egész nap kerülsz engem... Megbántottalak pénteken? Túl sok voltam? Nagyon nyomultam? Tudom, hogy barátok vagyunk... De...-támad le a kérdéseivel.
Igaza van, nem kerülhetem egész életemben, tisztáznom kell vele a dolgokat!
-Ricsi, őszinte leszek veled.-túrok idegesen a hajamba.
-Reni! Most hallgass meg engem! Nekem ez így nem megy...-vesz egy mély levegőt, mintha valami fontosat akarna mondani.-Reni, én szeret...
-Nem Ricsi! Én szeretnék most mondani valamit! -szakítom félbe pofátlanul.-Ez így nem mehet tovább, kell egy kis távolság... Virág a legjobb barátom, és nekem fontos a barátságunk. És ameddig nem fog rendeződni addig kerüljük el egymást, köszi.-szemét dög vagyok?
Tudom, hogy Ricsi nem ezt érdemli, de...de muszáj valami kibúvót találnom... Kezdem egyre közelebb érezni magamat hozzá...
Leülök egy padra és a fejemet a térdemre hajtom...
Egy idő után valaki megérinti a vállamat...
-Menj el most Ricsi... Cortez?
YOU ARE READING
Te + én ki gondolta volna, hogy helyes egyenlet[SZJG ff.] Befejezett
RomanceMi van akkor ha a sors akit neked szánt ott van az orrod előtt? De te mégsem veszed észre, mert elvakít a rajongás? Rajongás, hmm... Milyen más, mert a rajongás az nem szerelem...