16 fejezet

3.4K 125 68
                                    

-Kardos Bá cső csumi csá!-libben be Ricsi a könyvtárba.

-Pósa, mit keresel te itt?-kerekednek el a szemei.

-Olvasókörre jöttem.-mosolyodik el.

-És ki engedte ezt meg? Lekéstél  a jelentkezési határidőről.-teszi keresztbe a kezeit a tanár. 

-Nem hiszem, hogy túl jelentkezés lenne.-mutat körbe.-És amúgy is az igazgató bácsi megengedte...-lengeti a szeme előtt a papírt. Kardos köpni nyelni nem tudott...

-Hát...-köszörüli meg a torkát.-Akkor ülj le!-biccent a helyek felé.

-Ren mellé szívesen leülök, nagyon köszönöm a helyet Tanár úr.-ül le mellém.

-Pósa, jól vagy? Nem szoktál te ilyen lenni...-fürkészi gyanakvóan.-Beteg vagy? Lázas? Vagy netalántán...

-Szerelmes...-kacsint Kardosra.

-Szerelmes?!-kérdez vissza hitetlenkedve.-Mi van ezekkel a mai fiatalokkal?-teszi fel a kérdést inkább saját magának.-Akkor mesélj te Pósa... Ki a szerencsés illető?-dől hátra a székben.

-Lány.-javítja ki.

-Rendben.-bólint.

-És barna haja van, meg a szeme is szép és olyan, mint egy vattacukor... Én meg lassan úgy beszélek, mint egy homár...-neveti el magát kínosan.

-Azért türtőztesd magadat!-szól rá.-És van neve ennek a lánynak?

-Drágaszágomra (direkt sz...) avagy a Picassora is hallgat....

Vajon ki lehet ez a titokzatos lány? Meg kell tudnom...

Te + én ki gondolta volna, hogy helyes egyenlet[SZJG ff.] Befejezett Where stories live. Discover now