A történetben előfordulhat trágár beszéd illetve 18+os tartalom. A történet kitaláció nincs valóságalapja. Talán annyi hogy én mint író is imádok röpizni. Nem tudom nektek megmondani előre hogy milyen gyakran hozok részeket. Nem szeretnék nektek öss...
Szeptember 9. Szerda Izgatottan keltem fel ma reggel ugyanis ma mutatom meg Joshnak es az osztálynak a tánctudásom. Ezen felül az énektanár adott egy olyan feladatot, hogy párban vagy egyedül el kell éneklni egy dalt. Lehet saját szerzemény de lehet meglévő dalt is éneklni. (Viszont elő kell adni egy szólót is). Én Shawnnal fogok éneklni Lisa meg Emilyvel. Ugyanis Aaronnal akart de Aaron Cameronnal énekel. Cameronra visszatérve, azóta nem beszéltünk mióta múltkor beszólt. Nem kerestem a társaságát és ő sem az enyémet. A suliban is csak elmegyünk egymás mellett és még nem is köszönünk egymásnak. Egyszerűen csak levegőnek nézzük egymást. De lehet hogy ez nem is baj.
Na szóval 5:30-kor keltem az ébresztőm fülsüketítő hangjára. Kimásztam az ágyamból és a fürdő felé igyekeztem. Gyorsan lezuhanyoztam majd miután végeztem vele egy törölközőt csavartam magam köré. Kimentem a szobámba és kerestem egy elfogadható ruhát magamnak.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Erre a szettre esett a választásom. Ehhez még felveszem majd a fekete bőrdzsekim mert elég szeles idő van ma. A táncra úgyis át szoktunk öltözni. A hajamat begöndörítettem. Sminkem csak szempillaspirálból áll. Miután ezekkel megvoltam lementem kávét inni meg reggelizni. Eközben Isa elment a suliba. Még visszamentem a szobámba él elindultam fogat mosni. Felkaptam a táskám és lementem. Felvettem a cipőm meg a kabátom és útnak indultam. Mikor a suli elé értem kivettem a fülemből a füllhalgatómat és elindultam befelé. -Sophie várj meg.-kiabált utánam Nick. -Jó reggelt.-köszöntem és megöleltem. -Jobbat. -Na miért?-kérdeztem és lassan elindultunk. -Alapból elaludtam. Aztán még Laut is fel kellett keltenem ami nem volt könnyű. Ezek után fel kellett öltöztenem meg reggelit kellett neki csinálnom. Míg ő evett addig én is fel tudtam öltözni. Aztán el kellett vinnem oviba. Ott meg az óvonő nem hagyott békén. Szó szerint flörtölt velem.-én elnevettem magam. -Jobban nem is kezdhetted volna a napod. -Hát szerintem se.-mondta nevetve.-Amúgy veled mizu? -Semmi. Fél hatkor keltem hogy mindennel időben kész legyek. -Én sosem tudnék ilyen korán kelni. -Igen tudom. -Na majd talizunk. Szia Sophie.-köszönt el mikor odaértünk a teremhez. -Szia Nick.-mondtam és bementem a terembe. Leültem a helyemre és vártam a többieket. Jaceel elég jól előadtuk hétfőn a színdarabot amit választottunk. -Sziaa.-köszönt Lis és megölelt. -Mizu?-kérdeztem. -Csak egy kicsit elaludtam.-mondta. -Valaki lefárasztott mi?-kérdeztem nevetve és felhúztam a szemöldököm. -Hát előfordulhat.-mondta és mindkettőnkből kitört a röhögés. Elkezdünk beszélgetni és szép lassan mindenki beszállingózott a terembe. -Jó reggelt.-köszönt boldogan Mrs. Rose. -Jó reggelt.-köszöntünk mi is. Ezzel kezdetét is vette az irodalom óra. Lassan de vége lett. A következő óránk a tánc. -Lisa izgulok.-mondtam miközben már az öltözőben voltunk és öltöztünk. -Nem kell. Jók leszünk.-mondta. Felvettük a táncos ruhánk ami egy fekete rövidnadrágból áll meg egy ezüstös-csillogós haspólóból. Lissel mindig ebben táncolunk. Meg a fekete vans cipőnket húztuk fel. -Sziasztok.-jött be a terembe Josh. -Szia.-köszöntünk. -Csajok készen álltok?-kérdezte. -Hogyne.-válaszolt helyettem is Lisa. -Szuper. Na akkor idehívtam a másik végzős osztályt is mert mindenki tudja azt hogy más hogy táncol. -Ne.-suttogta Lis. -Nyugi.-szorítottam meg a kezét. Tudni kell hogy a másik osztály 95%-a fiú. 20 fős az osztály és ebből 15 fiú van és 5 lány. -Szóljatok ha kezditek.-mondta Josh. -Pillanat.-mondtam. Felmentünk egy ilyen színpad szerűségre. Mindenki előttünk ült és figyeltek minket. Megfogtam Lisa kezét. -Minden fasza lesz.-suttogtam neki ő meg elnevette magát. -Oké.-mondta. -Kezdjétek már el.-kiabált be valami srác.-Vagy húzzatok el onnan. -Fogd be.-kiabáltam vissza. -Mehet?-kérdeztem Listől. -Ja.-mondta. -Oké mehet.-mondtam Joshnak. Beleadtunk mindent és nagyon élevztük hogy újra együtt táncolhatunk. A tánc végén megöleltük egymást. -Brutál jók voltatok.-jött oda Josh és lepacsiztunk. -Köszi.-mondtuk lihegve. -Komolyan, eddig ti vagytok a legjobbak. -Ne túlozz.-mondta Lis. -Nem túlzok. Ez így van.Sok embert láttam már táncolni de még senki nem nyűgözött le ennyire mint most ti. -Hát régóta táncolunk. Ennyi a titok.-mondtam. -Van minden évben egy verseny. Ahol fiú-lány párosok táncolnak. Idén ti lennétek a páros lány része. Mit szóltok?-kérdezte. -Benne vagyok.-mondta Lisa. -És te Sophie?-kérdezte Josh. -Ki nem hagynám.-mondtam. -Nagyon jó. Akkor kerítek nektek két táncos lábú fiút.-mondta. Annyira lelkes volt hogy az hihetetlen. Lissel félreálltunk beszélgetni és fél füllel halgattuk hogy miről beszélnek a fiúk. Gondolok itt Camre, Dylanre, Jacere, Shawnra meg Liamre. -Nagyon jók voltak.-mondta Liam. -Igen tényleg azok voltak.-mondta Dylan. -Az én legjobb barátnőim.-mondta Shawn. -Haver.-mondta Jace.-Ezek után egy kicsit sem csodálkozom azon, hogy belezúgtál Sophieba. Nem semmi a csaj. -Hát igen.-mondta Cameron.-Csak nem akarok kapcsolatot. -De miért nem?-kérdezte Jace.-Hiszen ezzel a lánnyal megfognád az isten lábát. -Igen lehet, de élni akarok. Lehet hogy szerelmes vagyok belé nem tagadom. De nem akarok még megállapodni senki mellett. Még Sophie mellett sem.-mondta. Nem akartam tovább hallgatni ezért eljöttem onnan. -Jól vagy szívem?-kérdezte Lisa. -Persze semmi bajom.-mondtam és megtöröltem a szemem. -Nem úgy nézel ki.-mondta. -Mindegy. -Josh.-szólt Lisa. -Igen?-jött oda hozzánk az említett személy. -Kimehetünk mosdóba? Sophie nem érzi jól magát.-kérdezte. -Persze. Szóljak a suliorvosnak?-kérdezte. -Nem kell.-mondta Lisa és kivitt a teremből. -Lisa miért?-kérdeztem mikor már a mosdóban voltunk. -Nem tudom. Ne is foglalkozz vele. Nem érdemli meg hogy miatta legyél szomorú. Fiatal vagy és gyönyörű. Élj. Ne akarj vele lenni. Ha akarnál minden újjadra találnál egy pasit. -Lehet tényleg ezt kéne csinálnom. -Ez a beszéd. Elmegyünk bulizni és elfelejted. -Legyen.-mondtam. Visszamentünk a terembe. Persze hogy minden szempár ránk szegeződött. -Jobban vagy?-kérdezte Josh. -Persze. Minden király.-mondtam és leültünk Lisával a helyünkre. -Szuper. Akkor folytatom az órát. Tánc után mentünk matekra. Olyan lassan lett vége hogy már minden bajom volt. Aztán jött a dupla tesi. Elmentünk átöltözni. Cicanadrág meg egy citromsárga-fehér póló. Ez az iskola kötelező viselete tesiórán. -Sziasztok. Ma a másik végzős osztállyal fogtok tesizni ezért szabad foglalkozás van. -Röpizhetünk?-kérdeztem. -Persze. Vártam mikor kérdezed meg Sophie. -Ha van lehetőségem játszani nem hagyom veszni.-mondtam. -Akkor menj hozz egy labdát.-mondta én meg kimentem. -Na visszajött Sophie. Mehet a játék.-mondta a tanár és leült a padra.-Mivel a többiek nem akarnak játszani ezért ők nézők lesznek. Kell kettő csapatkapitány. Az egyik Sophie a másik meg legyen Aaron. Válasszatok csapatot. Sophie kezdi. Én csapatom: Nick, Cat, Shawn, Lisa, Jace. Aaron csapata: Cameron, Emily, Avery, Tom, G. A többiek nem akartak jászani. Bár mondjuk nem is csodálom. Nickkel levertük volna őket mint a büdös szart. -Mehet. Mindent bele lányok-srácok.-mondta a tanár. Én még gyorsan felvettem a térdvédőmet ugyanis nem akarok úgy járni mint múltkor. Bőven elég volt nekem egy térdzúzódás is, nem kell mégegy. Az óra végén 5:2 volt az állás a mi csapatunk javára. Túl jó volt a csapatom. -Sophie fantasztikusan játszol.-jött oda a tanár. -Köszönöm szépen. -Nincs kedved a későbbiekben a röpivel foglalkozni?-kérdezte. -Kedvem van csak nem tudom hogyan tudnám megoldani. -Figyelj nekem van egy ismerősöm a sport akadémián Los Angelesben. Ha gondolod beszélek vele az érdekedben. Mert ezt a tehetséget nem szabad veszni hagyni. -Komolyan mondja? -Persze. Keresve sem találnék jobb embert abba az iskolába. De számíts arra hogy eljön megnézni az ismerősöm, vagy neked kell elmenned. -Nem probléma. -Szuper. Akkor még a héten beszélek vele és szólók ha vannak fejlemények. -Nagyon köszönöm.-mondtam boldogan. -Nincs mit. Viszont akkor én most megyek is. Szia Sophie. -Viszont látásra.-mondtam és kimentem az öltözőbe. Bementem és gyorsan átöltöztem. Lisa megvárt majd együtt elmentünk ebédelni. Nem akartam odaülni Shawnék asztalához mert ott volt Cameron is. És nem igazán akarok jópofát vágni hozzá.Ezt szóvá is tettem Lisnek. -Te Lisa én nem akarok odaülni.-mondtam. -Üljünk máshova?-kérdezte. -Aha jó lenne. Legalább ma. Holnap majd megint odaülhetünk csak most valahogy nem visz rá a lélek. -Jól van. Nekem amúgy is mindegy hogy hol eszek. Csak ehessek.-mondta és mindketten elnevettük magunkat. Lissel kerestünk egy üres asztalt majd le is csaptunk rá. A fiúk hála istennek nem jöttek ide. Mi meg végigdumáltuk az egész kajaszünetet. Aztán ebéd után felmentünk bioszra. Annyira nem szeretem én azt az órát. Na de mindegy. Annak is vége lesz nemigaz. Kicsengetés után mindenki elhúzta a csíkot én meg még a táskámba is úgy pakoltam be mintha be lennék szívva. Aztán elindultam a szekrényem felé. Annyira elkalandoztam hogy arra eszméltem fel hogy nekimegyek valakinek és ezáltal az összes könyvem ami a kezemben volt a földre került. -Jaj ne haragudj. Nem vettelek észre.-kezdtem el magyarázkodni azt sem tudom kinek. Aztán ránéztem. Cameron volt az. -Nem tudsz figyelni?-kérdezte ingerülten. -Nem akartam neked menni.-szinte suttogtam. -Te soha semmit nem akarsz mégis megteszed. Figyelj oda jobban. -Sajnálom.-mondtam halkan. -Mindegy is.-mondta majd otthagyott. Felszedtem a földről a könyveimet és folytattam az utam a szekrényem felé. Bepakoltam mindent és kivettem a kabátom. Felvettem majd útnak indultam. Ki akartam menni a suli ajtaján amikor valaki belökte azt olyan erővel hogy hanyatt estem. Kicsit megszédültem de aztán sikerült felülnöm. -Most ki nem figyelt oda?-kérdeztem gúnyosan Camerontól. -Te voltál rossz helyen megint.-mondta. -Hát persze.-mondtam és felálltam.-Minden az én hibám.-mondtam és mostmár tényleg kimentem az iskolából. Hogy mennyire egy tuskó tud lenni ez a gyerek. Komolyan mondom hogy a falra mászok tőle. Remélem holnapra szép kis pukli lesz a homlolkom közepén.
Miután hazaértem levágódtam a kanapéra. De lehet hogy be is aludtam mert mikor kinyitottam a szemem be voltam takarva. Viszont én nem takaróztam be. Kimentem a konyhába és ittam egy kis vizet meg bevettem egy fájdalom csillapítót mert úgy éreztem hogy az agyam mentem kiszakad. Felmemtem a szobámba és lezuhanyoztam majd tanultam egy kicsit. De arra sem tudtam koncentrálni mert olyan szinten hasogatott a fejem hogy az valami elképesztő. Felhívtam Lisát és elmeséltem neki hogy mi történt miután ő hazament. Kb egy órát bedzélgettük. Este tízkor lefeküdtem és elég hamar elnyomott az álom amit nem is bántam.
