9.rész

75 2 0
                                    

Jó olvasást bogyókák!💖

-Mindenről tudni akarok!-mondta Lily. Elmeséltem neki mindent.
-És ma reggel is megcsókolt. Szerintem teljesen beleszerettem.-mondtam mosolyogva.
-Jaj Soph ez nagyon cuki. És most együtt vagytok?-kérdezte.
-Nem nem vagyunk.
-De miért nem? Hiszen látszik rajtatok hogy oda vagytok egymásért.
-Nem tudom Lily. Annyira nehéz.
-Dehogy az. Ha meg igen akkor is csak azért mert megnehezítitek. Annyira boldogok lehetnétek egymással de ti ezt nem veszitek észre.
-Nem olyan könnyű mint amilyennek látszik.
-Miért ne lenne az? Nincs semmi ami megakadályozná azt hogy együtt legyetek nem igaz?!-jelentette ki Lily de inkább kérdésnek minősült.
-Van valami ami megakadályozza.
-És mégis mi az Soph?
-Az hogy van barátnője.-mondtam Lilynek meg leesett az álla.
-Micsoda?
-Igen jól hallottad. Viszont azt mondta hogy csak kényszerből van vele.
-Hát akkor mire vársz csajszi? Tied a pálya. Ne nehezítsétek meg a saját dolgotokat.
-Köszönöm Lily.-mondtam és megöleltem.
-Nincs mit megköszönnöd Soph, ez csak természetes. Ez egy barátnő dolga.
Olyan 1 óra körül értünk a táborba. Én Lilyvel voltam egy szobában. A mi szobánk a 206-os. Mikor megtaláltuk bementünk, lepakoltunk majd ezt követően átöltöztünk edzős ruhába. Ami nem állt másból mint egy spormelltartóból és egy feszülős fekete rövidnadrágból. Miután átöltöztünk kimentünk az udvarra és kerestünk egy árnyékos helyet. Leültünk és elkezdtünk beszélgetni mindenféle dologról. Egy olyan 10 perc múlva odajött hozzánk két fiú.
-Sziasztok.-köszöntek kedvesen.
-Sziasztok.-köszöntünk mi is Lilyvel.
-Hogy hívnak titeket?-kérdezte ez egyikük. Göndör világosbarna haja van és zöld szeme.
-Én Lily vagyok.
-Én pedig Sophie de hívjatok nyugodtan Sophnak.-mosolyogtam rájuk.-És nekünk kikhez van szerencsénk?-kérdeztem.
-Én Nate vagyok.
-Én pedig Blake.-mondta a göndörke.
-Melyik csapathoz tartoztok?-kérdzete Nate.
-A Miami Raptorshoz.-mondta Lily.
-Az anyám.-nevette el magát Blake.-Annyiszor levertétek a csajokat hogy egy kezünkön nem tudjuk megszámolni. Elég erős csapat vagytok.-mondta és elismerően bológatott.
-És ti melyik csapat tagjai vagytok?-kérdeztem.
-Mi a West Chicago csapat játékosai vagyunk.-mondta Nate.
-De a ti csapatotok is jó.-mondta Lily.
-A lánycsapat annyira nem jó mint a tiétek. A fiúcsapat jó de a lány az valami borzalom. Már bocsánat.-mondta Nate.
-Mondjuk ebben van valami. Nem véletlenül győztük le a lányokat.-mondta Lily.
-De most a csajok felkészültek az ellenetek folytatott meccsre.-mondta Blake.
-Az lehet viszont mi is bekeményítünk.-mondtam és az arckifejezésüket látván elnevettem magam.-Jaj nyugi fiúk.
-Bírom a csajt.-mondta Blake. Ha most nem lenne a láthatáromon Cameron akkor azt mondanám hogy van esélye. De így hogy Cam otthon vár hogy megbeszéljük a dolgainkat így azért egy kicsit más a helyzet. Eléggé elgondolkozhattam mert csak azt vettem észre hogy Lily kalimpál a szemem előtt.
-Hahó. Soph itt vagy?-kérdezte.
-Mi? Ja persze. Csak egy kicsit elkalanodoztam.
Még kb fél órát beszélgettünk a srácokkal de aztán Eric szólt hogy kezdődik az edzés. Olyan 2 óra hosszúságú volt az edzés. 3-5-ig tartott az edzés. Eléggé fársztó volt ezért amikor végeztünk visszamentünk a szobába és lezuhanyoztunk. Miután ezzel mindketten megvoltunk lementünk vacsorázni. Én melegszendvicset ettem Lily pedig bundáskenyeret. Vacsi után szintén visszamentünk a szobába. Lily egyből bedőlt az ágyba. Én még fennmaradtam és írtam Camnek.
Szia. Mizu?-elküdve 20:14.
•Miért nem válaszolsz?-elküldve 20:46.
•Az isten szerelmére Cameron. Válaszolj szépen kérlek. Valami baj van?-elküldve 21:27.
Nem hiszem el. Mi a francért nem tud válaszoln. Nem akartam a szobában dühöngni ezért kiültem a teraszra. Hozzáteszem hogy elég hideg van és szakad az eső. De ez az időjárás pont tükrözi a jelenlegi hangulatomat.
Csináltam valamit ami miatt nem írsz vissza?-elküldve 21:58.
Elegem van. Elkezdtem sírni. Ha ez viszont még nem lenne elég még fáztam is ugyanis csak egy rövodnadrág van rajtam meg egy haspóló.
Aggódom érted. Mi történt? Mondj valamit.-küldve 22:36.
De még mindig semmi.
•Kérlek.😭-elküldve 23:11.
Ez volt az utolsó üzenet amit küldtem neki. Ledobtam magam mellé a telefonomat majd felhúztam a térdem és csak sírtam. Nem tudom hogy mikor de elaludtam.

Florida dream (c.d. fanfiction)Donde viven las historias. Descúbrelo ahora