Florida dream (c.d. fanfiction)

19.rész

Jó olvasást bogyókák!❤

Szeptember 22. Kedd
Elhiszitek ha azt mondom hogy azóta nem beszéltem Cameronnal mióta nekem vágta az ajtót? Pedig ez az igazság. Nekem nincs arra szükségem hogy egy fiú hülyének nézzen. Nagyon jól megvagyok én nélküle is. De mindegy is.

6 órakor keltem. Esős időre ébredtem. Nem szeretem amikor esik az eső. Olyan lehangoló számomra. Kimásztam az ágyamból és lementem a konyhába reggelizni. Isa még nem kelt fel anyáék meg még nincsenek itthon.
Miután megettem a reggelim visszamentem a szobámba. Kerestem magamnak valami ruhát.
Felvettem egy kék, térdnél szaggatott farmert hozzá pedig egy vékony fekete imperfectly perfect feliratú pulcsit amit betűrtem a nadrágomba. Cipőnek meg a fekete adidas superstaromat amit nagyon szeretek. A mai sminkem szempillaspirálból, bordós rúzsból, cicás tusvonalból meg alapozóból állt. Ma volt kedvem sminkelni. A hajam csak megfésültem és egy kócos kontyba fogtam. Szeretem így hordani a hajam. Kényelmes és az a lényeg.

Bekopogtam a húgom szobájába majd amikor választ kaptam bementem.
-Eljössz velem? Kocsival megyek.
-Aha. Nem szeretek esőben sétálni.-mondta.
-Akkor 10 perc múlva legyél kész. Reggeliztél?
-Készen leszek és nem ettem.
-Akkor megyek csinálok neked valami reggelit.
-Köszi.-mondta és folytatta a haja vasalását.
Lementem és csináltam Isának egy kávét meg szendvicset. Jól látható helyre tettem hogyha lejön észrevegye. Még visszamentem a szobámba a táskámért.

Amúgy ma fogjuk Shawnnal előadni a közös dalunkat. Nem írtunk újat hanem egy meglévőt fogunk elénekelni. A próbán elég jól szólt ezért remélem hogy élesben is lesz olyan jó mint az én szobámba. Nagyon sokat gyakoroltunk Shawnnal. Volt hogy este 10-ig próbáltunk. Olyankor itt aludt Isával. Annyira aranyosak együtt. Én csak remélni tudom hogy együtt maradnak még nagyon sokáig. Örülök hogy Isa egy ilyen jó embert talált maga mellé. Testvérként kívánni sem tudnék jobb embert a húgom mellé. Nagyon jól ismerem Shawnt hiszen ő az egyik legjobb barátom. Tudom hogy soha nem lenne képes megbántani azt akit szeret. Főleg akkor nem ha a barátnőjéről van szó.

-Mehetünk.-jelentette ki a húgom.
-Akkor menjünk.-mondtam és felkaptam az asztalról a kocsikulcsom. Kb 10 perc alatt odaértünk. Leparkoltam majd siettünk be az iskolába. Első óránk biológia. Nem is kezdheténk jobban ezt a napot. Bementem a terembe és leültem a helyemre. Nem kellett sokat várnom Lisre.
-Szia.-ölelt meg.
-Hali.-köszöntem és viszonoztam az ölelését.
-Kivel jöttél?-kérdezte.
-Kocsival és hoztam Isát is.-mondtam.
-Jaa. Én meg Aaronnal hozattam be a seggem.
-Jól tetted.
-Hol van Cameron?-kérdezte.
-Nem tudom de nem is érdekel. De miért hiányolod ennyire?
-Ja nem hiányzik csak reggel amikor összefutottam vele azt mondta hogy majd órán talizunk.
-Értem.-mondtam.
4-5 perccel később bejött az emlegetett szamár.
-Szia Lisa.-köszönt a barátnőmnek.
-Szia. De amúgy itt van Sophie is.-mondta.
-Ja. Nem izgat.-mondta.
-Cameron nem hiszl..-kezdett bele Lisa.
-Lisa hagyd.-fogtam meg a kezét.
-De..
-Nincs de. Hagyd. Nem ér annyit. Engem nem zavar.-mondtam.
-Nem hát.-mondta.
-Kérlek. Csak hagyjuk. Nincs se kedvem se erőm vele és a hülyeségeivel foglalkozni.
-Legyen ahogy szeretnéd.-mondta.
-Köszönöm.-mondtam.
-Sziasztok.-jött oda hozzánk Nash.
-Szia.-köszöntünk.-Mizu?-kérdeztem.
-Nem sok. Igazából hozzád jöttem. Tudnánk beszélni?-kérdezte.
Ja amúgy Nash is ide jár csak a másik végzős osztályba.
-Persze. Mondd csak.
-Gyere ki.-mondta és kimentünk a teremből.
-Na mostmár mondhatod.
-Lenne egy kérésem. Tudod van egy húgom Skylynn. Na az a helyzet hogy meg szeretnélek kérni arra hogy hétvégén vigyázz rá. Mert nem nagyon merem másra bízni téged meg ismerlek és meg is bízok benned teljesen.
-Persze szívesen vigyázok rá.-mondtam és rámosolyogtam.
-Egy isten vagy.-mondta.
-Mikor menjek át?-kérdeztem.
-Hát nekem olyan 7-kor le kell lépnem. Skylynn olyankor még alszik de nem akarok semmi problémát. Hétre oda tudsz jönni?
-Aha sima liba. Majd küldj egy címet.
-Annyira hálás vagyok.-mondta és megölelt.
-Nem tesz semmit.-mondtam.
-Mégegyszer köszi. Akkor a címet majd elküldöm még ma este.
-Jól van.
-Na most hogy ez megvan én megyek is.
-Oksi. Akkor majd hétvégén megyek.
Visszamentem a termbe. Lisával beszélgettünk amikor bejött a tanár.
-Jó reggelt.-köszönt.
-Jó reggelt.-köszöntünk mi is.
Számomra szörnyen unalmas volt ez az óra.
A következő irodalom. Aztán ének. Már előre félek. Nem igazán énekltem még senki előtt. Persze ezalól Shawn a kivétel.
-Sophie.-szólt a tanár.
-Tessék.-szóltam.
-Mi a válasz?-kérdezte.
-Nem tudom. Nem figyeltem. Bocsánat.
-Semmi baj. Legközelebb figyelj.
-Rendben.
Az óra hátralevő részében inkább a tanárra figyeltem.
-Jól van akkor mára végeztünk. További szép napot mindenkinek. Sziasztok.
-Viszlát.-köszöntünk el és mentünk is irodalomra. Komolyan mondom hogy elegem van az órarendünkből. Olyan unalmas egész évben ugyanabban a sorrendben órákra menni.
-Sophie figyelsz te rám?-kérdezte Lisa.
-Persze.-mondtam pedig totál máshol járt az eszem.
-Akkor mit mondtam.
-Na jó tényleg nem figyeltem. Mit mondtál?
-Semmi fontosat. De mi van veled? Nem szoktál ennyire dekoncentrált lenni.
-Semmi csak nem aludtam valami jól.
-Mi a baj? Kérlek mondd el.
-Tudod kicsit rosszul esik hogy Cameron ilyen szinten levegőnek néz. Pedig nem csináltam semmit ami miatt így kéne viselkednie.
-Valahogy éreztem hogy ez a baj.
-De hagyjuk is. Nem akarok ezen rágódni. Már nem zavar hogy nem akar tőlem semmit. Csak az fáj hogy a közös dolgainkat is ennyire leszarja. Neki adtam az első csókom és ez őt mégis hidegen hagyja. Nem foglalkozik magán kívűl senkivel és semmivel. De nem értem hogy miért játszott az érzéseimmel. Meg azt sem hogy miért használt ki.
-Mert egy nagy fasz azért.-mondta Lisa én meg elmosolyodtam.-Na végre. Egy kis mosolyt is látok az arcodon.
-Csak neked köszönhetem.
-Szívesen.-nevette el magát majd jó szorosan magához ölelt.-Na gyere menjünk órára.
Beültünk a terembe és vártuk a tanárt.
-Sziasztok gyerekek.-köszönt a tanárnő.
-Jó napot.-köszöntünk.
-Ma párban fogunk dolgozni. Az utóbbi időben rájöttem hogy ki-kivel tudna a legjobban dolgozni. Ezért eszerint állítottam össze a párokat.
Cat-Shawn
Elisabet-Jason
Naomi-Dylan
Amanda-Liam
Lisa-Aaron
Emily-Jace
Sophie-Cameron
Johnson-Gilinsky
Nem nem és nem. Nem akarok Cameronnal együtt dolgozni. Viszont Mrs. Rose biztosan nem engedi a párcserét. Bele kell törődnöm.
-A párok üljenek egymás mellé. Gyorsan.
Odaültem Cameron mellé. Nem sok kedvem volt hozzá de nem nagyon van más választásom.
-Minden párnak adok egy jelenetet egy drámából vagy valami más irodalmi műből. A feladatotok az lesz hogy a lehető legjobban adjátok elő az osztálynak. És ahogy párt úgy jelenetet sem lehet cserélni.-mondta és elkezdte kiosztani a feladatokat. Mikor ránéztem a lapra majdnem elkáromkodtam magam. Hihetetlen hogy ez a tánár milyen jól rá tud tapintani az ember fájó pontjára. Ugyanis a jelenet nem más volt mint a Rómeó és Júlia.
-Nem hiszem el.-suttogtam magam elé.
-Mit kaptunk?-kérdezte.
-Rómeó és Júlia.
-Kurva jó.-mondta..
-Hidd el én sem örülök neki. De ha már itt vagyunk akkor csináljuk jól.-mondtam.
-Nehogy azt hidd hogy bármi is változni fog velünk kapcsolatba a hülye színdarab miatt.
-Nem gondoltam rá.-mondtam.-Nem is akarok nagyon változást. Nem kell az hogy megint kihasználj.
Erre persze nem mondott semmit. Bunkó.
-Na gyerekek. Ki akarja bemutatni elsőnek?
-Majd mi.-mondta Lisa.
-Szuper. Akkor gyertek ki. Mindent bele.
Lisáék nagyon jók voltak. Annyira jól előadták. Mindketten teljesen beleélték magukat. Meg olyan szerelmesen néztek egymásra.
-Gyere mi jövünk.-szólt Cameron.
-Megyek.-mondtam.