EROTIPIA

23. Fejezet - Alek

- Azt ígérted, hogy verekszünk ma! - panaszkodik Max.
- Nem hiszem, hogy ténylegesen ígértem volna.
- Ki a faszt érdekel, hogyan ígérted, ha ígérted?
- Nem látod, hogy kibaszott ideges vagyok? Mi a faszt ingerelsz még?
- De, látom. Mi a picsa bajod van?
- Sok minden!
- Nem kell beszélned róla, de legalább kiadhatod magadból a dühödet.
- Ez nem old meg semmit. Ne basztass!
- Pedig baszd meg, Alek! Nem tudom, mi a kurva bajod van, de nem tetszik, amerre haladsz! Megváltoztál. A rejtélyes nőd leszakította a golyóidat.
- Higgy, amit akarsz!
- Áruld el, ki az!
- Sajnálom, de nem. Mondtam már, hogy vele semmi nem egyszerű.
- Akkor nem tudok mit kezdeni veled. Nesze, nyomj egy kis amfetamint a titkolózós szervezetedbe! - Max belepattintott egy szoftvert a mindenesembe.
- Ez most nem volt jó ötlet.
- Hát, majd meglátjuk.
- Mert?
- El fogsz jönni velem bunyózni.
- Mondtam, hogy nem megyek, te fasz!
- Ó, tényleg? Kúrom a húgodat. - lemerevedtem a hallottakra, pedig eleinte fel sem fogtam, amit mondott. Évekkel ezelőtt szépen megkértem, hogy eszébe ne jusson.
- Hogy mit csinálsz?
- Hallottad. Velem akarja felcsináltatni magát! - neki akartam menni, füstölögtem, mint egy régi kémény.
- Szét fogom verni a kibaszott pofád!
- Jó. Induljunk!

Nincs sok szabály a ringben, a ,,ne ölj" összefoglalja a lényeget. Egyébként minden mást szabad. Ezért imádunk idejárni. Levezethetjük a Rendszer iránti utálatunkat. Ide mindenki csak verekedni jön. Mindegy a lakóhely, az életszínvonal, ide egységesen a bosszúszomj hozza az embereket. Én általában mindenkire haragszom, úgyhogy minden bevitt ütésemnél másra szoktam gondolni. Állunk a hőzöngő tömeg élén, fedetlen felsőtestünk csillog az izzadságtól, amit ez a sok ember idéz elő jelenlétével egy kissebb területen belül. A kézfejemen feszegetem a kötést, és közben toporgok. Próbálom megfékezni a hátammal, hogy kitörjön a nyugtalan tömeg, és idő előtt beessek a ringbe. Körbeállunk két embert, akik éppen péppé verik egymást. Üvöltenek mögülünk mindenhonnan, az emberek a karjaikat emelgetik a magasba, vagy éppen tétjeiket teszik. Csupa dühös, kezeletlen vadállat. Mi állunk a belső körben, akik szeretnénk még ringbe szállni. Lehet választani ellenfelet, vagy dönthet a sors, de akár a kredit is.
- Érzel valamit Kitty iránt?
- Nem tudom, haver. Tudod, hogy nem vagyok az a kiválasztós típus. De valami van benne, amitől érdekel. És elég jó vele a szex is. – dühösen nézek rá.
- Ne merészeld felcsinálni a húgomat, mert kitekerem a nyakad! Ezt komolyan mondom! – igyekszem túlharsogni a tömeget, de nem olyan könnyű.
- Hah! Te dumálsz? Mondok neked valamit: ha nyerek, van egy esélyem Kittynél, és ígérem, nem fogom szándékosan megbántani! Eskü! Viszont, ha veszítek, leszállok róla. Még az ellenfelemet is te választhatod ki! – mutat körbe a feszült várakozókon. – Válassz bárkit! - mindegyik jelentkezőn végignéztem, de egyikük sem megfelelő ebben a helyzetben.
- Én. Én leszek az ellenfeled.
- Biztos vagy benne? Tudod, hogy elég jó vagyok.
- Akkor nincs mitől tartanod. – a tömeg még jobban üvölt és nyomul, amikor az egyik verekedőt leteríti egyetlen ütéssel a másik. A férfi egy ideje nem mozdul. A bíró ellenőrzi a pulzusát, és láthatóan van neki. Int, mire két másik férfi verekszi oda magát, hogy elhúzzák az eszméletlen versenyzőt. Kiropogtatom a nyakam, feszegetem az ujjaimat a bandázs alatt. Mi következünk. Már túlteng bennem az adrenalin, alig várom, hogy kimehessek végre. Lesz néhány percem, hogy kitisztuljon az agyam, és ne járjon állandóan Maja meg a problémák körül. Lemosom Maxet. Lemosom!
- Mégis örülök, hogy rávettél erre! – indulunk meg középre, miután kikiáltották az előző győztest.
- Egyelőre! – feleli Max. A bíró elordítja a keresztnevünket, majd kettőnk között elhúzva a kezét, jelet ad a kezdésre. Barátommal szemben állok, leírjuk a szokásos kört, ahogy megkerüljük egymást a tényleges verekedés előtt. Izzik a vérem. Az amfetamintól nagyon ütnék már. Felőröl a feszültség. Még egy utolsó ökölbe feszítés, és máris suhintok felé jobbról, ami elől lazán elhajol. Úgy döntött, hogy most még csak védekezik, én viszont jól ismerem már a technikáját. Egy újabb ütéssel próbálkozok jobbról a fejére, ami elől szintén kitér. Helyes, mert máris bevittem neki egy gyomrost balról. Egy pillanatra összegörnyed, majd elismerően néz rám. A tömeg követeli, hogy vaduljunk be és ne kíméljük tovább egymást. Max egy bajnok, számítottam rá, hogy most fog ütni először, sikerült is kivédenem, ám a hirtelen jött második ütést én sem tudtam kivédeni. Keményen csapódott ökle az arcomba. A tömeg morajlani kezdett, amiből Max az erejét nyeri, jól tudom. Alkarommal védekeztem a következő ütése ellen, aztán betalált ő is a gyomromba. Kurvára fáj, de szarok rá. Mint egy elmebeteg, nekirontottam és sorozni kezdtem, ahol értem. A hasfalán befeszítette az izmokat, így a bordáit céloztam egymás után háromszor is. Közben kétszer eltalálta az arcomat, de most én is fájdalmat okoztam neki. Elhamarkodottan döntöttem, amikor nekirontottam, még nem lett volna itt az ideje, de meg akartam gyorsítani a győzelmemet. Én ismerem az ő taktikáját, ő pedig az enyémet. Olyasmit kell lépnem, amire nem számít. Megragadtam az egyik karját, és a háta mögé csavartam. Előnyt szereztem, amíg le nem fejelt. Kissé megtántorodtam, immár sokkal idegesebben jött felém, sikerült felkorbácsolnom a dühét. Fenevaddá változott, ami más esetben a kedvenc részem volt, de most csak ijesztőnek tűnt. Szintén megindultam felé, aminek az lett a vége, hogy megállás nélkül támadtunk. Ő védekezett is, engem csak az érdekelt, hogy üssem. Le vagyok maradva az energiával, többet nyelek el, mint használok fel. Vagy egy nagyot ütök, vagy nekem is el kell kezdenem védekezni ellene. Igyekeztem kicsit lefoglalni a kezeit, hogy hárításra használja őket, így megint a bordájára céloztam, majd a gyomrára, hogy felszabaduljon az út a feje felé. Tudtam, hogy a korábbi fájdalma után meg akarja majd védeni magát, így lehetőségem nyílt bezúzni az arcát. Az orrából dőlni kezdett a vér, amitől csak még dühösebb és vadabb lett. Nem érdekelte az arcán végigcsorgó vörös folyadék, veszett módon rontott nekem. Na, ez rosszul fog végződni. Ideje lenne védekeznem. Szüntelenül sorozta a testem, két védekezés között megint arcon találtam. A kezem jobban csúszott a bőrén, a kötésem véres lett. Elővette a ,, kurvára nem fogom abbahagyni, amíg ki nem nyírlak" ábrázatát, amit így elsőként látva szemből, megvallom, kissé rémisztő volt, főleg, hogy állítólag a legjobb barátjának címezte. De nem ijedek meg tőled, haver, igaz, hogy beletérdeltél a hasamba, majd a tüdőmbe, és már levegőt se nagyon kapok, de sikerül elgáncsolnom valahogy, amitől elesünk. Szerencsétlenségemre én kerültem alulra, gondolkodás nélkül kellett cselekednem. Felrántottam a térdemet, hogy ütközzön a golyóival. Legördült rólam káromkodva, a nézők kórusban adtak ki fájdalmas hangokat. Tisztességtelennek érzem magam, ez aljas volt tőlem. Nyilván nem akarom halálra verni, és ő sem engem. Legjobb barátok vagyunk, csak most épp egy kicsit konfrontálódtunk. Most demonstrálhatom neki, hogy milyen lesz, amikor kárt tesz az édes kicsi húgicámban. Egy rohadt nőfaló! De szeretem. Felé nyújtom a karomat, hogy bűntudatosan felsegíthessem állásba. Ahogy megragadta, abban a pillanatban hanyatt estem, a fejem hatalmasat koppant a betonon. Legszívesebben meg sem mozdulnék, talán be is tört. A lábaival megcsavarta az enyémeket, és közben rántott a karomon is. Még az esésem irányát is pozícionálta. Mozdulatlanná tett a testsúlyával, lefogta a végtagjaimat. Mindent elkövettem, hogy kikeveredjek alóla, de esélytelennek bizonyult és már kedvem sincs az egészhez. Nem akarom feladni, de sokkal jobb harcos nálam. Mindenkinél jobb. Ha ezt megnyeri, bekerül a három nős nyertesek közé. A külvárosiak, pánt nélküliek menedéke ez. Minél többször győz valaki, annál érdemesebb a nyereményre, avagy kiválthatja a szabadulását, feltéve, hogy nemzőképes. Eleinte egy nő a nyeremény, de ez a győzelmekkel együtt emelkedik, mint az esély, hogy valakit felcsinálsz. Rohadt lutri. Igazából még nem hallottam olyanról, aki így visszatért volna a társadalomba. Vissza lehet utasítani az ajánlatot, csak akkor mindenki tudja, hogy többről van szó. Hogy a versenyző rendelkezik társadalmi rögzítettséggel, így többet ér. Az irányító az, aki a végén dönt a nyertes kívánságát illetően. Aki nem mellékesen egy igen népszerű szívesség ügynök. Annak kell lennie, különben hogyan tudná teljesíteni mások akaratát? Kurvára remélem, hogy Max visszautasítja a nőket, bár nem szokta. Ő nem utazik szívességekben, mindössze a partnerem. Kérdés nélkül mindenben segít nekem. Ráadásul még élvezi is. Létezik nála jobb barát?
- Bocs, haver! - olyan nyomatékkal csapódott belém az ökle, hogy elsötétült előttem a világ.