Szóval... Ez a nap is elérkezett.
Kereken egy éve, szökőév lévél 366 napja publikáltam a legelső részt ehhez a történethez.
Rengeteg minden történt ennyi idő alatt.
Először kiraktam hetente a részeket. Ennél a történetnél is volt egy kisebb írói válságom, akkor áttértem két hétre. Nőtt a megtekintés és vote szám. Aztán novemberben, pontosan fél éve végül kiraktam a köszönetnyilvánítást is. Elértük az 500 voteot, a 10 000 megtekintést, majd a 20-at is. Meglett az 1000 vote. Mostanra pedig, egy év alatt majdnem meglett a 30 000, de végül 29 600 jött össze.
Ezek itt mind olyan számok, amikről álmomban sem gondoltam volna, hogy meglesznek. Amikor elkezdtem megírni, még abban sem voltam biztos, hogy valaha is be fogom fejezni. Azt hittem, hogy talán egy 1000 megtekintést össze tudok majd hozni rá. De végül sokszorosára nőtt, és még most is, fél évvel a történet befejezése után is folyamatosan gyarapodunk, méghozzá egyenlőre egyre nagyobb tempóban.
Amikor befejeztem az írását Leah történetének, majd amikor az utolsó fejezetet is kiposztoltam, nagyon nehezen szakadtam csak el. Hogy teljesen őszinte legyek, még most sem sikerült teljes mértékben. De ez talán így van jól.
Hiszen Leah volt az első karakterem, vele együtt fejlődtem én is.
Köszönök nektek mindent. Ha ti nem vagytok, akkor talán soha nem jutok el idáig. Rengeteg szép pillanatot köszönhetek nektek és ennek a történetnek. Emlékszem, hogy milyen volt, amikor még csak az első kihívásomat kaptam meg. Az első voteok, az első kommentek, amiket a mai napig imádok olvasgatni. Köszönöm! Tényleg.
Most pedig jöjjenek a bejelentenivalók :)
• A történet ismét új borítót kap e történés alkalmából, remélem ez is elnyeri tetszéseteket. Valamint úgy döntöttem, hogy itt most (valamint a jövőben, ha esetleg lesz még új borító) közzé is teszem őket, időrendi sorrendben.
1. Változat, ami még nagyon... kezdetleges volt. (És ezt most úgy értettem, hogy béna.
2. Változat, ami a 10 000 olvasó alkalmából készült, és már egy sokkal elfogadhatóbb változat, bár továbbra is csak egy kollázs.
3. Változat, ami eddig szerintem a legjobban sikerül, bár elég egyszerű
Egyébként valamiért én azt mindig egyértelműnek gondoltam, hogy a borító alapszínének narancssárgás, pirosas, bordósnak kell lennie, nem tudom, hogy miért. Talán az az ok, hogy Leahnak vörös a haja, valamint a Griffendébe tartozik.
Amúgy az alap képen, amire rászerkesztettem az egészet, rózsák láthatók, utalva Leag második kersztnevére.
• Második bejelenteni való:
A történet, nem most, talán a nyáron, esetleg picit később, de átírásra fog kerülni. Drasztikusabb változtatások persze nem lesznek, az első és második rést az, ami inkább átírásért üvölt, kb a tíz-tizenötödik részig lesznek kisebb-nagyobb kiegészítések, de ezeken túl valószínűleg a leírásokat fogom majd kiegészítgetni, valamint helyesírási, valamint elírási hibákat fogok majd javítgatni.Ez valószínűleg a következő módon fog megtörténni:
A címben mindenképp ki lesz írva, hogy átírás alatt.
Egy külön kis bejegyzést sem fogok leszedni, a részek utáni eredeti kommentárokat is meghagyom, legfeljebb az alá fogok megjegyzést írni. A részek után pedig a címükben pipával fogom jelölni, hogy át lettek-e már írva.
Egyébként az első rész átírt változatát már olvashattátok az érdekességes részben.Most pedig... Azt hiszem, itt az ideje a búcsúnak. Habár végleg csak akkor fogok tudni elbúcsúzni, amikor az átírás is kész, valamint a kommentekre továbbra is válaszolgatni fogok azonban ilyen külön részben már nem fogok többé írni. Azt hiszem, az ilyen kis bejegyzések alapján ti is látjátok, hogy mennyire nehéz, de mostmár muszáj ennyire elbúcsúznom tőletek, a történettől. Ha így haladnék tovább, lassan több külön rész lenne, mint rendes.
Egy évvel azután, hogy publikáltam az első részt, hivatalosan is lezárom Leah Rose Evans történetét.
2020. 05. 20, valahol Szegedhez közel
°●•°• Szeretlek titeket •°•●°
DU LIEST GERADE
Leah Evans Története //ÁTÍRÁS ALATT//
Fanfiction𝑭𝒆𝒂𝒓 𝒊𝒔 𝒏𝒐𝒕 𝒓𝒆𝒂𝒍. 𝑰𝒕'𝒔 𝒋𝒖𝒔𝒕 𝒂 𝒑𝒓𝒐𝒅𝒖𝒄𝒕 𝒐𝒇 𝒕𝒉𝒐𝒖𝒈𝒉𝒕𝒔 𝒚𝒐𝒖 𝒄𝒓𝒆𝒂𝒕𝒆. 𝑫𝒐𝒏'𝒕 𝒎𝒊𝒔𝒖𝒏𝒅𝒆𝒓𝒔𝒕𝒂𝒏𝒅 𝒎𝒆, 𝒅𝒂𝒏𝒈𝒆𝒓 𝒊𝒔 𝒗𝒆𝒓𝒚 𝒓𝒆𝒂𝒍. 𝑩𝒖𝒕 𝒇𝒆𝒂𝒓 𝒊𝒔 𝒂 𝒄𝒉𝒐𝒊𝒄𝒆. Leah Evans egy különle...