Harc a szerelemért (Befejezett)

Esti mozi

Ben:

Mióta Tom elment, sokszor beszéltünk telefonon. Ő is elutazott forgatni, így azért kicsit megnyugodtam. Emese aranyos lány, és öszintén szólva kezdem belátni, több, mint barát. Egyenlőre nem akarok lépni, mert még pár hét hátra van a munkából, és ha ő nem akar tőlem semmit, az esetleg a munka területén is gondot okozhat. Most pont jó, hogy közvetlenek vagyunk és így jól is megy a munka.

Ha meg vége a forgatásnak, akkor meg tudjuk beszélni, és ha nem érez irántam semmit, vagy nem akarja megpróbálni, akkor haza megy és elfelejtjük ezt az egészet. Igen. Ez lesz a legjobb.

Gondolataimból az ajtó csapódása zökkentett ki. Emese jött be az ebédlőbe, mosolygott és láthatóan nagyon elgondolkodott valamin, mert nem vett észre.

- Min mosolyogsz? - kérdeztem.

- Jézusom! Ben, ilyet ne csinálj! - kapott a mellkasához rémülten. - A frászt hoztad rám!

- Ne haragudj.- szegény tényleg megijedt. Merre járhattak a gondolatai?

- Semmi gond. Mit kérdeztél?

- Csak azt, hogy min mosolyogsz?

- Emmával beszéltem az előbb, el akart hívni valahova, de mondtam, hogy veled megyek moziba, és megígértem, hogy hétvégén vele leszek.

- Ha gondolod, ma is mehetsz vele. Nem kötelező a mozi.

- De én már bele éltem magam - mondta nyűgösen, és legörbítette a száját, mint aki mindjárt elsírja magát.

- Jól van - emeltem fel megadóan a kezem. - Nem szóltam. Megyünk moziba.

- Éljen! - ugrott a nyakamba.

Akkora lendülettel ugrott, hogy majdnem elestem, de szerencsére sikerült visszanyernem az egyensúlyom. 

Négy órakor találkoztunk a kocsinál, haza vittük Martint, mi pedig elindultunk a moziba. Mivel most én választottam, egy horror fimet néztem ki, ami állítólag nem annyira rémisztő, inkább akció film. Ez szerepelt a leírásban. Mivel Amy szereti az akció filmeket, gondoltam, jó lesz. Tévedtem. Már az első húsz perc után olyan szorosan temette a karomba az arcát, hogy a film végére szinte elszorította a vérkeringést a kezemben. Mikor mentünk ki a moziból, akkor is réműlten figyelte, mikor ugrik elő a filmben látott gyilkos a kardjával.

- Ennyire nem volt félelmetes - kértem ki magamnak elnézve rémült arcát.

- Neked lehet. - duzzogta.

- Legközelebb te választasz. Ígérem - tettem le neki a nagyesküt.

- Akkor jó. De ha este rémálmom lesz, holnap nem kapsz ebédet.

- Ne már! - teljesen kétségbe estem erre a kijelentésére.

Mostanában nagyon elkényeztet minket, ugyan is nem sok jelenete van, ezért szokott nekünk hozni meleg ebédet. Ráadásul három fogásos ebédet, ami azért nagy szó. A forgatáson csak hidegtálak és szendvicsek vannak, mert mindenki akkor megy ebédelni, amikor tud, így nem kell attól tartani, hogy kihül, vagy bármi. Én már kicsit unom, ezért nagyon örültem, mikor Emese felajánlotta, hogy hoz meleg kaját. Martin is örült az ajánlatnak.

- Kérsz fagyit? - kérdeztem, mikor megláttam egy fagyizót a mozi mellett.

- Most?

- Persze. Miért ne?

- De csak egy gombócot.

- Rendben.

Bementünk a fagyizóba, ahol Amy egy gombóc vanillia fagyit kért, én pedig egy fagyi kelyhet kértem. Három gombóc fagyi, tejszínhab, és rengeteg gyümölcs. Imádom az ilyen csodákat.

- Nem lesz sok? - kérdezte Emese.

- Nem.

- Kint tizenkét fok van. Be fogsz rekedni.

- Kizárt.

- Te tudod.

Emese megvonta a vállát, aztán hagyott élvezkedni. Mikor befejeztem, kicsit futkározott rajtam a hideg.

- Ugye, ugye - modta mosolyogva.

Ahogy kiléptünk, megcsapott egy hideg fuvallat. Még a kabátomat is összehúztam, de így is dideregtem.

Rendben! Igaza volt. Míg fagyiztunk, hat fok lett kint, ami már eléggé hideg. Erre nem számítottam a napközbeni tizennyolc fok után. Dideregtem és a fogaim is vacogni kezdtek. Mire a kocsihoz értünk, teljesen át fagytam. Gyorsan bekapcsoltam a fűtést a kocsiba, és vártam, hogy átmelegedjek.

- Jó. Tényleg fázom. Sok volt a három gombóc. De úgy szeretem a fagyit.

- Nagy gyerek. - mondta mosolyogva. - Irány haza, meleg zuhany, aztán gyors c-vitamin és tea.

- Igen anya - nevettem fel. Mikor már átmelegedtem és a kezem sem remegett, elindultunk haza.

Otthon gyorsan lezuhanyoztam és bebújtam a takaró alá. Már nem reszkettem, de a torkomat kezdtem érezni. Pár perc múlva Emese jelent meg az ajtóban egy tálcával a kezében.

- Tessék.  - tette le az éjeliszekrényemre a tálcát. 

- Mi ez? - kérdeztem.

- Tea, C-vitamin, és egy multivitaminos koktél a pohárban. Idd meg, és holnapra kutya bajod.

- Ezt honnét veszed?

- Én ezt használom otthon. Eddig mindig bevált.

Tettem, amit mondott. Miután mindent bevettem és megittam, el is aludtam, viszonylag gyorsan. Szerintem tett bele még valamit valamibe. Nem szoktam ilyen hamar elaludni.