kilencedik rész

133 9 0
                                    

Jimin szemszöge:

A Yoongis jelenet után semmi sem történt,bár azért az a pofon eléggé  látszik és fájhatott is egy olyan embernek akinek a teste nincs megszokva az ilyennel .
Azt hittem hogy ez lesz a hét fénypontja.

Péntek van, és éppen egy kémia órán ülök. Mindenre tudom a választ mert tegnap annyira unatkoztam hogy megtanultam a leckét, mint mostanság szinte minden nap. Óra után a tanár azt mondta hogy találkozunk az irodájában. Egy kicsit megíjedtem mert ezen a héten tényleg semmit sem csináltam. Órák után úgy tettem ahogy a tanár mondta, az irodája előtt álltam és gondolkoztam hogy biztos akarok kopogni vagy inkább elmegyek. Végül kopogtam és egy ,,jöhetsz" után be is nyitottam.
-Tehát Jimin az első dolog amiért hívattalak-kezdte én meg lesokkoltam.Több is van?-az az hogy észrevettem hogy végre benőtt a fejed lágya és elkezdtél tanulni aminek felettébb örülök-mosolyodott el, na igen itt szokott lenni az a kis ,,de" szócska, de most nem az volt-És arra szeretnélek kérni hogy a hétvégén gyere el a kémia versenyre mert ahogy nézem neked megy a legjobban ebből az évfolyamból és hát ha nem viszünk mi is valakit szégyenben marad az iskola!-nézett rám komoly tekintettel. Álljunk meg egy kicsikét, ha nekem megy a legjobban akkor a többieknek hogyan mehet?
-Eljössz akkor a versenyre?-tette föl a kérdést, végülis úgyse akartam haza menni a hétvégén mert nem akarom hogy Eunso így lásson.
-Igen-válaszoltam egy kicsit bizonytalanul.
-Az nagyon jó, akkor kérlek pakolj össze és találkozunk egy óra múlva a suli előtt!-tapsolt eggyet. Egy egész hétvégén verseny? Még nem hallottam ilyenről.
Visszabotorkáltam a szobámba és úgy ahogy mondta a tanárnő bepakoltam a cuccokat amire szükségem lehet.
Elujságoltam a történteket Jinnek is aki ott leakadt, hogy, hogy mertem futni este az erdőben ,aztán a másik hogy Yoongi elém ugrott mikor Nam meg akart ütni.
Pontosan 4-kor már a suli előtt vártam a tanárnőt .
-Most ki visz haza ha nem Jin?-jött a kérdés Ryujin-tól.
-Nem haza megyek!-zártam le a témát ,mivel megjelent a tanárnő.
Beültem a kocsijába és el js indultunk a versenyre.
A verseny helyszínén megálltunk. Egy hatalmas egyetem előtt álltam és néztem hogy ez mégis mekkora.
-Jimin gyere!-szólt rám a tanárnő. Próbáltam úgy menni hogy ne vegye senki észre hogy a bal bokám még mindig baromira fáj, és szerintem sikerült is mert senki aki mellett elhaladtunk nem kérdezte meg hogy mi történt.
-Tehát holnap reggel ebbe a terembe kell jönnöd!-mutatott egy ajtóra a tanárnő-Itt lesz megtartva a verseny ,most sok sikert szeretnék kívánni mert nem tudok itt lenni tovább -mondta. Szuper egy idegen hely ,csupa idegen emberrel és a tanárnő itt hagy.Megmutatta hogy merre lesz a szobám, aztán el is ment.
Ahogy bezárta az ajtót egy hatalmasat sóhajtottam, a lábamhoz kaptam és elugráltam az ágyig.
-Basszus ez még mindig nagyon fáj-nyafogtam.
Mivel egy versenyen vagyok azért nem ártana átnézni a dolgokat .Még jó hogy nem hagytam a suliba a kémia cuccokat hanem voltam olyan okos és  elhoztam magammal.
Mikor befejeztem a füzetek atnézését már este 11-et mutatott az óra tehát itt az ideje elvégezni az esti rutint.
Mikor befeküdtem az ágyba úgy éreztem ez a mennyország. Egyből eszembe jutott az hogy Yoongi megvédett Namtól, pedig nem érdemeltem volna meg, egyáltalán.
Ezután az a kép is beugrott ahogy a szeme körül fertőtlenítettem a sebet ami még egy ideig látszódni fog az biztos.

A szombati napom nagyon hamar eltelt. A verseny feladatokban tényleg csak az az anyagrész volt amit legutóbb vettünk. A csapatfeladatok  pedig valami borzalmasak voltak mert nem volt még az összhang de végül megcsináltuk a feladatot. Szerintem nem csak az én nevemben mondom hogy azokat a személyeket akikkel egy csapatba voltam, mind megutáltuk egymást. Viszont este kiraktak minket a szobákból azt mondva hogy a versenynek vége majd hétfőn megtudjuk az eredményeket.
Így hát fogtam egy buszt és elindultam haza.Meggondoltam magam nem bírom ki hogy ne lássam Eunso aranyos arcocskáját. Ha csak azért hogy megölelgessem akkor is megéri elutazni haza és utánna vissza a suliba.

~RinRin~

𝙎𝙤𝙢𝙚𝙩𝙝𝙞𝙣𝙜  𝙝𝙖𝙨  𝙘𝙝𝙖𝙣𝙜𝙚𝙙  𝙗𝙚𝙩𝙬𝙚𝙚𝙣  𝙪𝙨[윤민] ✓Where stories live. Discover now