A lelkek hídja / Hazbin Hotel Fanfiction

76. Rész

Moloch nem akart velünk tartani, mivel neki a saját szintjén rengeteg dolga volt. Mikor mindenki készen állt lehunytam a szemem, figyeltem a hangra, amihez egy ütemes négyszeres dobolás is társult már. Az űrt láttam magam előtt, pedig végig csukva volt a szemem. Ahogy elviselhetetlenné vált a zaj a fejemben kinyitottam a szemeim. Egy portál volt előttem. Piros volt a széle, a belseje pedig végtelen feketeség, lebegő piros rúnákkal, amik közül láttam már párat Alastor- nál, mikor a képességeit használta.

- Otthon, édes otthon- nézett kicsit mérgesen a Rádió démon.

- Nem szeretted?- kérdeztem.

- Hát… a Vox félék nem az én esetem… de Asmodeus biztos vár már…- mondta fintorogva.

Amint beléptem a portálba olyan hanggal ütötte meg a fejemet a dal a dobok hangjával, hogy teljesen kiütött. Ahogy átértem, Alastor karjaiba estem, majd szépen lassan lecsukódtak a szemeim, megszűnt körülöttem a világ.

Újra az űrben voltam és előttem volt Crowley. Elvigyorodott, levette a napszemüveget, majd kitárta fekete szárnyait és közelebb repült. Kicsordultak a könnyeim, amit a démon észrevett, leguggolt mellém, letörölte őket. Mosolygott, majd magához ölelt.

- Tudom, nem emlékszel rám, Destiny, de most kérlek légy erős. Nincs már sok hátra, kérlek, mentsd meg őt. Bízok és hiszek benned, tökmag, csak nehogy feladd itt nekem- súgta a fülembe.

- Tökmag… találkoztunk már de… nem emlékszem… Crowley, kérlek, mondd el!- néztem a szemeibe.

- Figyelj aprólék, most nem mondhatom el, mert, ha megtudják, hogy itt vagyok, engem elkapnak és te is bajba kerülsz. Légy erős és tarts ki, ha eljön az ideje, meg fogod tudni- mondta mosolyogva.

Kinyitottam a szemeim, majd nagy levegőt vettem. Alastor megkönnyebbülve magához ölelt és felvett az ölébe. Elmeséltem nekik mi történt, majd egyszer csak egy sötét alak kezdett kibontakozni a távolban. Óriási denevér szárnyaival repült felénk, hatalmas felfele ívelő szarvakkal. Az egész démon nagyon különleges volt és felsőbbrendűnek tűnt. A levegőben szinte vibrált a mágia, mikor kitárta a karjait és óriási nagy rúnák jelentek meg az égen. Szép lassan elénk jött, mire Alastor vérengzően vigyorgott. A démon szemeibe néztem, amik nagyon ismerősek voltak.

- Üdvözöllek újra itthon... Alastor…- mondta természetfeletti visszhanggal.

- Asmodeus… látom itthon vagy… rég volt- mondta Alastor kedvetlenül.

- Ne mondd barátom, hisz odafent találkoztunk. Akkor érkezett meg Destiny anya. Oh! Mammon, micsoda meglepetés, hogy te is itt vagy! Na és persze WingBlade, ShadowCloud elveszett testvére. Öröm ilyen nagy hatalmakkal találkozni- hízelgett a démon.

- Asmodeus, rég láttalak! Látom jó helytartó vagy. A te szinted erősebb, még is rendezettebb az enyémnél- vigyorgott Mammon.

- Nos, tudod nálam nem elvetemült állatok élnek, akik csak kedvtelésből bántanak mást. Itt művészek élnek, akik kísérleteznek a fekete mágiával, így nagyon komolyan veszik a munkájukat. Nézz csak rá Alastor-ra, igazi kincs a sokaságban is. Ritka, hogy valaki ilyen szinten megtanuljon, használni egy- egy mágia fajtát.

- Fent rettegnek tőle, gyanítom ezt drága Molestor nem tudta elérni itt- vigyorgott Wing.

- Az igazat megvallva itt is hírhedt volt, de tény odafent sokkal erősebbnek tűnik, pedig csak egy alku mester, aki tudja használni a voodoo mágiát. Minden esetre, örülök, hogy itt vagytok, engedjétek meg, hogy vendégül lássalak, elvégre ilyen csinos hölgyek, nem gyakran fordulnak elő errefelé- kacsintott végül.

A démon kinézete sokkal ijesztőbb és tiszteletet parancsolóbb volt az első szintinél, sokkal állatiasabb és brutálisabb, még is elegáns. Az ő helye is egy kastély volt, de nem is akármilyen. Egy obsidian kastélyban lakott, amit rubint ablakok díszítettek. Elképesztő látvány volt. Az egész épület stílusosan volt berendezve, természetesen minden csak fekete- piros kombinációval.

Elmeséltük neki a dolgokat, hogy mi járatban vagyunk errefelé. Alastor és közte érezhető volt a feszültség. Ha Asmodeus bármi olyat mond, Alastor robban és azt senki se fogja megköszönni, viszont van egy érzésem, Asmodeus se véletlen egy herceg. Ahogy kitértem a zűrös részekre, miszerint hallok egy dallamot, ütemes dobolással és mindig mikor elalszok vagy elájulok, találkozok egy bizonyos Crowley nevű démonnal. Ahogy Asmodeus és Mammon meghallották a nevet, összenéztek és elhallgattak.

Mára ennyi lettem volna, beállt az agyhalál xD most nem csak ezzel foglalkoztam, hanem Clouddal van egy új projektünk miszerint az ő karakterének írjuk le a történetét :> akit érdekel, jelöljön be discordon: FrozenSoul666#1212
Mivel csak dc-n lehet megtekinteni még és yapp az ő story-jában egész más lesz a karakter :> telejsen más világ, igazi fantasy x3
A versenyre mindenkit továbbra is szeretettel várunk :3
Találkozzunk a következő részben ;)