A lelkek hídja / Hazbin Hotel Fanfiction

34. Rész

Al mosolyogva tartott az ölében. Könnyeztem, de a boldogságtól. Megcsókoltam, hagyta, hogy ledöntsem az ágyra. Eldőltünk és egymás mellett feküdtünk az ágyon.

- Szeretlek- mondtam vörös arccal.

- Én is szeretlek téged Desty. A világon mindennél jobban- mondta és megsimította az arcom.

- Nem tudom elhinni, hogy te, a nagy Rádió démon egy ilyen lányt választottál, mint én. Miért?

- Egyszerűen… te vagy az egyetlen, akinek meg merem mutatni a valódi arcom és tudom, hogy bármit elmondhatok. Bízok benned, újra igazán érzek.

- Köszönöm.

- Mit köszönsz kedvesem?

- Úgy érzem te tanítottál meg érezni. Ez az érzés, amit irántad érzek, leírhatatlan, minden eddigi érzésemnél erősebb- mondtam a vörösen izzó szemeibe nézve.

A démon csak mosolygott, majd magához húzott és újra megcsókolt. Örömmel viszonoztam, a hajába túrva. Ekkor kopogtak az ajtón. Alastor unottan elnézett az ajtó felé, felkelt és kinyitotta. Pár percig beszélgetett valakivel, majd becsukta az ajtót.

- Ki volt az?- kérdeztem érdeklődve.

- Cloud, beszélni szeretne veled, majd keresd meg- mondta vissza sétálva az ágyhoz.

- Lehet, mennem kéne- mondtam, de Alastor visszalökött az ágyra.

- Nem mész te innen sehova, kisasszony. Te most már, az enyém vagy és én veled szeretnék lenni még, legalább egy tíz percet kettesben- mondta nevetve az ölébe rántva.

- Úgy se teszel velem semmi olyat, amit nem szeretnék, bármennyire is hallgatok rád- mondtam a mellkasához dőlve.

- Túl jól ismersz babaarc. Sose tennék veled semmit, ami neked rossz lenne. El se tudom mondani, mennyire imádlak. De néha olyan kis pimasz tudsz lenni- nevette és az ölébe rántott.

- Al ne már- nevettem mikor szorosan magához ölelt és elkezdett csikizni.

- Mi az, hogy ne már? Tudod, hogy azt teszek veled, amit akarok ugye kisasszony? Tőlem nem szabadulsz, akármennyire is rúgkapálsz- nevette, majd végül csak szorosan magához ölelt.

Egy kis ideig ringatott az ölében, majd elkezdte újra fonni a hajam. Imádtam, mikor fodrászkodott. Annyira szép frizurát talált ki nekem. Mikor kész lett magához ölelt és mosolyogva a kezembe adta a tükröt. Ismét világoskék volt a hajam, fehérbe átmenve. Felnéztem rá és a nyakába ugrottam örömömben. Senki se lehetett nálam boldogabb.

- Most már ideje lesz elindulni anyádhoz- mondta nevetve.

- Igaz, kíváncsi vagyok mit szeretett volna. Remélem, jól érzi magát itt nálunk- mondtam és kisétáltunk a szobából.

Kimentünk a hallba, ahol a többiek voltak. Charlie épp Clouddal beszélgetett, így Alastorral Husk és Angel- hez mentünk a bárpulthoz. Mikor oda értünk Husk kérdően nézett a Rádió démonra, aki csak mosolyogva bólintott egyet.

- Végre bakker…- mondta sóhajtva és lehúzott egy felest.

- Mi? Mi az?- kérdezte Angel értetlenül.

- Al és én…- kezdtem, de elpirultam és lesütöttem a szemeim.

- MICSIDA???- kérdezte Angel üvöltve.

- Igen Angel, összejöttek- mondta Husk vigyorogva.

- VÉGRE CSAJSZI! ÚGY VÁRTAM MÁR EZT A PILLANATOT!!!- kiáltozta és közben engem rángatott.

- Mi folyik ott?– kérdezte Charlie mosolyogva.

- A KISCSAJ ÉS EPER ÖSSZEJÖTTEK- kiabálta a pók démon.

- Micsoda? Végre! Sokáig!- lelkendezett Charlie.

- Áldásom rá- nevette Cloud.

Al csak megmosolyogta a zavarodottságom, majd magához húzott és mindenki előtt megcsókolt. Még úgy lehet nála is vörösebb színt vett fel az arcom, zavaromban, de sose voltam még ennél boldogabb.

Igen picit enyelgősebbre vettem, de végre össze hoztam őket nya xD majd lesz még más milyen is :3
Saját ki rajzocska remélem tetszik  :3
Találkozzunk a következő részeben ;)