A lelkek hídja / Hazbin Hotel Fanfiction

47. Rész

Reggel mikor felébredtem, Al mellettem feküdt. Nem akartam felébreszteni, de a múltkori incidens után nem is hagytam magára. Csak néztem, ahogy aranyosan szuszogva, alszik. Mikor lassan kinyitotta a vörösen izzó szemeit elmosolyodott, ahogy meglátott.

- Mióta nézel kedvesem?- kérdezte megsimítva az arcom.

- Nagyjából 10- 15 perce. Annyira aranyos vagy, mikor alszol. Nem volt szívem felébreszteni- mondtam mosolyogva.

- Az én kis őrangyalom. Öltözzünk fel és menjünk ki a többiekhez- mondta és a szekrényhez lépve levette a felsőjét, hogy felvegye az ingét, de mögé léptem és átöleltem.

- Al… mi ez a sok heg a testeden?- kérdeztem a hátát végig simítva, döbbenten.

- Desty, kedvesem… nem akarok róla beszélni, kérlek, ne hozd fel többet. Inkább készülődj te is- mondta, de nem engedtem el.

Szembe fordult velem, csak ekkor látta, hogy pár könny csordul le az arcomon. A hegek nagyon nagyok voltak, beborították az egész testét, mintha kitéptek volna belőle darabokat. Rettenetes látvány volt. Al csak elmosolyodott és letérdelt elém. Letörülte a könnyeim és magához ölelt.

- Ne aggódj értem, szerelmem, rég történt már és nem fáj. Te viszont a szívemet töröd össze azzal, ha szomorú vagy miattam- mondta mosolyogva.

Halványan rámosolyogtam, majd mind a ketten felöltöztünk. Ragaszkodtam hozzá, hogy felvehessek egyet az ingjei közül, de mivel nem tetszett neki, hogy piros legyen rajtam most, így csettintett egyet, kékké változtatta és a méretemre szabta. Kellemes vanília illat kavargott a szobába, Alastor pedig dúdolgatva válogatott a dolgai között. Hozzám lépett, majd megcsinálta pár perc alatt a fonatot a hajamba és bele tűzött egy halvány rózsaszín virágalakú díszt.

Kimentünk a többiekhez. Husk már a pultnál volt, oda futottam hozzá és jó reggelt kívántam neki. A macska elvigyorodott és visszabiccentett. Kedvelem és csodával határos módon ő is engem. Al hagyott minket beszélgetni, ő leült a kanapéra, ahol Charlie és Vaggie volt. Vaggie nem igazán díjazta a Rádió démon társaságát, de érdekelte, mit mesél a Holdas kis kiruccanásunkról, így csendben hallgatta.

Husk is kérdezősködött én pedig elmondtam neki mindent, ami ott volt, bele értve azt is, hogy Al elég furcsa volt az ott töltött idő alatt. Husk elgondolkozott, de nem mondott semmit rá. Kikevert pár koktélt, számítva rá, hogy Angel Dust is leesik lassan a reggeli adag piájáért. Így is lett, egyből felénk vette az irányt és beszélgettem vele. Feljött a téma, hogy hogy is néz ki a seraf alakom.

- Desty bébi, igazán megmutathatnád, milyen sexy vagy Frosty-ként- kacsintott Angel.

- Frosty?- kérdeztem értetlenül.

- Azt mondtad, FrozenSoul a neve. Frosty- vonta meg a vállát.

- Tényleg kiscsaj mutasd már meg- mondta Husk, meghúzva a piáját.

- Jó, jó- adtam meg magam és felálltam a székről, ügyelve arra, nehogy leverjek valamit a szárnyaimmal, mikor átalakulok.

- AZTA! Hé Eper, ezzel a csajjal kifogtad a főnyereményt! Te jó ég csajszi, gyönyörű vagy!- kiáltozott Angel.

- Ez igen Desty, nagyon meggyőző- mondta Husk az egész lényemet fürkészve.

- Ahogy mondod Angel, ő a főnyeremény és csakis az enyém- ölelt át hátulról Al, amitől zavarba jöttem és halvány rózsaszínen világított az arcom.

- Azta Desty, nem gondoltam volna, hogy ennyire különleges vagy. Vannak képességeid is?- kérdezte Charlie elámulva a szárnyaimon.

- Vannak neki, de meg kellene tanulni irányítania őket. Tipli kifelé Jég királynő, van már elég energiád, Bambival biztos kiszerelmeskedtétek magatokat, ideje dolgozni is- vágta hozzánk Wing, amitől én zavarba jöttem, Al viszont csak nevetett.

Igen ma hamarabb sikerült befejezni, próbalom magam megelőzni, hogy tudjak én is illusztrálni :3
Remélem tetszett lassan jön a folytatás :3
Találkozzunk a következő részben ;)