EPILÓGUS

8.1K 174 38
                                    

Pislogva meredtem Miami eggyik hotelszobájában a tengerpartra. Kezemet a terasz korlátjára tettem,és lehunytam a szemem. Hagytam hogy a szellő enyhén a hajamba kapjon,és magával rántsanak a gondolataim. Lassan beszívtam a levegőt. Immár nyitott szememmel végig kísértem a partot. Gyerekek a szüleikkel,testvéreikkel boldogan, és kacagva játtszodoztak. Emberek sokasága futottak be a vízbe. A nagyjuk viszont a napsütötte strandon napoztak.

Ki akasztottam a nyakpántot a nyakamból,és a szemem elé raktam a távcsőt. Ahogyan meg láttam egy szőke hajú kisfiút,el mosolyodtam. Éppen egy homokvárát építet az apró kezeivel. Rettenetesen ügyeskedett,amíg egy vele hasonló korú kislány véletlenűl el nem botlot, és le nem rombolta azt. A kisfiú kiakadt a lányra,az pedig sírva fakadt,és bőgni kezdett. A szőke kisrác karba font kezekkel durcásan bámult a barna hajú kislányra,majd mintha meg tőrt volna valami. Apró kezeivel letörőlte a lány könnyeit,az pedig fel emelte rá a fejét. Láttam ahogyan a fiú ajkai mozognak,és mond neki valamit. Az pedig csoda láttán el mosolyodot,és hátra tűrte a tincseit,majd közösen kezdték el újra építeni a várát.

El emeltem a távsőt,és vissza helyeztem a nyakamba.

A számra hatalmas mosoly űlt ki,miközben a tenyerem az enyhén domború hasamra tettem.

- Anya ma férjhez megy picim-beszéltem neki csendesen.- És te mindvégig ott leszel velem, és az Apukáddal.-simogattam a pocakom.

Kopogást észleltem,ezért vissza léptem a szálodai szobába,és kitártam az ajtót. Szeretet barátom lépet be melletem,és a hatalmas puha ágyra vetette magát.

- Szia Kevin-köszöntem neki miután az ajtót bezártam,és oda mentem hozzá.

- Eljösztök welnessezni,én meg arra ébredek hogy a legjobb barátom ma tartja az esküvőt?

- Igen,mert- mondtam volna, de Kevin azonnal félbe szakított.

- Mellesleg itt Miamiban? A tengerparton?-hadarta el. Két karját a dereka mellé ejtette,úgy támaszkodott meg.

- A terhességem míatt előrébb kellet tólnunk a dátumot. -le űltem mellé,és felé fordúltam. - Bocsi hogy ilyen későn értesítettünk.

- A kis babóca-mosolyogot,miközben megérintette a hasamat. - Szerencse hogy a faterod kivett nekem egy luxus szobát.-tudatta a kislányommal a pocakomban.- Különben tuti hogy csihi puhi lett volna a kényelmetlen utazásom ért-mondta,mire fel nevettem.

- Hiányoztál te mamlasz-fejem csaptam,majd megöleltem őt.

- Én kinek nem?-motyogta a vállamba.- Ja, amúgy a sármos pasikád egy üzit kűldött neked- lassan el húzódtam,a homlokom ráncolva. Kevin ekkor a zsebébe sűllyesztette a kezét,és fel mutatott egy apró papír fecnit. Értettetlenűl el vettem,és szét hajtogattam.

Tudom hogy míattam nem hívtad el az Apádat az esküvőnkre. De ha én ezt szónélkűl hagytam volna,nem nevezhetném magam a szerelmednek. Pontosan ezért szóltam neki,mert az akarom hogy boldog légy. Azt hogy az Apád vezessen elém. Nem akarom hogy életed legszebb napján szomorú légy,mikor szét nézel,és nem találod őt ott. És még tudod miért? Mert a te szüleid még jelen lehetnek,míg az enyémek már csak az égből figyelhetnek engem. Ezt pedig egy hatalmas dolog. Nekem már nincs lehetőségem,de neked igen. Ezt használd ki,amíg az élet is engedi.

Nyisd az ajtót,ott vár rád valaki.

Az esküvőn találkozunk.

Fel pattantam,és gyorsan az ajtó elé áltam. Nagy levegőt véve a kilincsre raktam a kezem,majd lassan le nyomtam és résnyire nyitottam az ajtót.

Naabot mo na ang dulo ng mga na-publish na parte.

⏰ Huling update: Sep 21, 2020 ⏰

Idagdag ang kuwentong ito sa iyong Library para ma-notify tungkol sa mga bagong parte!

A MAFFIA MarkábaNTahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon