Majdnem engedtem a csábítanak, de rossz érzésem volt, ezért kiszabadultam. Majd megindultam a hálószoba felé, amit kicsit félre értett és követett oda. Aztán a zoknis fiókhoz igyekeztem.
- Te mit csinálsz? - kérdezte izgatottan.
- Keresek? - kérdeztem vissza.
- Azt látom, de mit? - érdeklődött tovább.
- Nem számít. Ma nem fog történni közöttünk semmi. - jelentettem ki.
- Miért? Nem értelek. És erőltetni sem akarok semmit.
- Gondolom nem vagy jó katona.. - folytattam hátha leesik neki.
- Továbbra se értelek. - állt értetlenül az ajtóban.
- Tudod van a mondás : "Jó katona vérben is harcol" és gondolom te nem vagy az és én se akarnám.. - magyarázta.
- Aha értem.. Dugaszra van szükséged. - viccelődött.
- Ha nem tudnám ki vagy most azt mondanám te vagy Hardin. Humorzsák.
Oda sétáltam az ágyhoz és hozzá vágtam egy párnát mire ő visszadobta hozzám.
-Oké, most ha nem haragszol megyek a fürdőbe. Érezd magad otthon.. Mondjuk ülj le az ágyra és várj meg. - utasítottam.
- Igenis, főnökasszony! - poénkodott tovább.
Én meg csak fogtam a ruháim, a telefonomat ledobtam az ágyra és elindultam.
- Ilyen az én szerencsém.. - kiáltott utánam, majd leült az ágy szélére.
*Hasi szemszöge*
Olyan jól alakult minden,addig a pontig amíg ki nem ment a hálószobájába. Aztán én meg követtem és nehezen, de a tudtomra adta,hogy a mai nap nem alkalmas sőt az elkövetkező négy nap se. Bár én nem akartam semmit erőltetni, mert igazából még mindig alig ismertük egymást. Mondjuk négy nap múlva már itt sem leszek szóval ,akkor meg már felejtős az ügy amúgyis.
Ő elindult a fürdőbe én pedig leültem az ágya szélére, ahogy ő azt mondta. Nem telet el 5 perc csipogni kezdett a telefonja amit az ágyon hagyott,Edinától jött Messenger üzenete, amit véletlenül megláttam :
"Na történt valami?
Hm? Mikor lesz az esküvő? Úgy elmennék egyre. Mondjuk a tietekére.
Olyan jól hangzana, hogy Vecsei H. Nagy Nóra."
A mindenit kinézné belőle, hogy hozzám jönne, de ezzel az a probléma, hogy én nem tervezek mostanában házasodni. Amúgy kicsit rosszul érzem magam amiatt, hogy elolvastam az üzeneteit, de kicsit hajtott a kíváncsiság.
Aztán ismét megszólalt a telefon és megint üzenete jött,de most Főnitől:
"Holnap este mulatóst kell énekelned,mert a Marikának fája torka. Reggel küldöm a dalok listáját"
Hűha mulatóst fog holnap énekelni már alig várom, hogy halljam énekelni bár a mulatós elég erős kezdés lesz, de mindegy meglátjuk bízok benne.
Elég sokáig bent volt a fürdőben így én felálltam az ágyból és körbe néztem a szobában.Egy családi képet láttam ő volt rajt a szülei meg egy kisfiú. A fia? Nem az lehetetlen, de sokkal fiatalabbnak tűnik nála. Tovább nézelődtem és láttam pár Poket könyvet is. Aztán még jobban belevetettem magam a körülnézésbe és észrevettem, hogy rólam is van pár kinyomtatott kép a szekrényajtón. Milyen kis aranyos és még tagadta, hogy odavan értem így már felesleges a tagadás. Remélem jó hangulatban fog kijönni onnan, mert ilyenkor ingerlékenyebben szoktak viselkedni.
Nagy vizsgálódásomban észre sem vettem, hogy már ott áll az ajtóban és engem néz.
- Hát te mit csinálsz? - kérdezte kedves hangon.
Ekkor láttam meg, hogy milyen cuki ruhában van: virágos rövidnadrág és egy hosszú póló amire rólam vannak képek nyomtatva.
- A mindenit. - mondtam és tátott szájjal néztem őt.
-Mi az?Nem mondtam még,hogy mekkora Vecsei H. Miklós rajongó vagyok? - kérdezte mosolyogva.
- Nem, nem ez valahogy ki maradt. - feleltem még mindig tátott szájjal.
*Nóri szemszöge*
Nem sokkal később miután bementem a fürdőbe hallottam, hogy üzenteim jöttek a telefonomra.Kicsit ideges voltam miatta, mert féltem, hogy az a barom volt. Aztán kivertem a fejemből ezeket a gondolatokat és elindultam zuhanyozni miután a szennyeseket beledobtam a ládába. Azért az agyam még a víz alatt is kattogott. Megint azon kaptam magam, hogy azon jár az eszem, hogy például ez egy jel volt. Annak a jele, hogy visszamegy majd Pestre és arra sem fog emlékezni, hogy valaha is találkozott velem, ettől egy kicsit elszomorodtam, de legbelül éreztem, hogy így lesz, mert én itt lakok ő meg ott.
Kicsit megnyugodva másztam ki a zuhany alól gyorsan megmarkoltam a törölközőt, majd a ruháimat is. Aztán meg törölköztem felöltőztem és elintézem a női ügyemet is. Megakartam kicsit lepni Hasit, ezért azt a pólómat vettem fel amin ő van rajta. Találtam a fürdőszobaszekrényemen egy fésűt, amit még múltkor hagytam ott, így gyorsan meg is fésülködtem aztán halkan kijöttem onnan és elsétáltam a hálószobáig. Először észre sem vett csak azután mikor megkérdeztem, hogy mit csinál. Mikor rám nézett és végig nézett rajtam olyan arcot vágott mint aki szellemet látott legalább.Végül kinyögött egy a mindenit és tovább csodálkozott, én pedig mondtam, hogy mekkora rajongó vagyok.
- Hallottam,hogy jött pár üzenetem.Nem tudod kitől ?-puhatolóztam.
- Nem akadsz ki rám? - kérdezte zavartan.
- Te rád? Soha! Nem emlékszel? - próbáltam emlékeztetni.
- Mire? - nézett rám furcsán.
- Hát, hogy szeretlek.. Te szamár!
- Bocsi kicsit kavarognak a dolgok amióta elmondtad, hogy mi a helyzet odalent. - próbálta menteni magát.
- Okés, semmi baj. Szóval nem tudod? - érdeklődtem tovább.
- De véletlen láttam. Az Edina írt, hogy mikor lesz az esküvőn. - mesélte vigyorogva.
- Tessék? - kérdeztem vissza.
- Jól hallottad.
- Ne.. azt hittem nálam nincs betegebb, de most sikerült überelnie. - mordultam fel.
- És a főnököd is írt, hogy mulatóst fogsz holnap énekelni. -folytatta.
- Na ne. Az nekem nem fog menni! - jelentettem ki.
- Szerintem meg menni fog. Én bízok benned. - próbált bátorítani.
- Jó neked, meg aranyos tőled, de én egyáltalán nem.
- Nyugodj meg! Kanyarodjunk vissza erre az esküvős témára. - mondta határozottan.
- Mi van vele? - kérdeztem kissé rémülten.
- Te tényleg szeretnéd? - kérdezte, de félénknek tűnt.
- Nem, dehogy. Már mint nem úgy értem egyszer majd igen, de én úgy gondolom, hogy az csak egy papír és nem az a papír fogja eldönteni, hogy az ember szereti a másikat. - magyaráztam.
- Tehát akkor nem? - kérdezte ismét.
- Tehát nem. -feleltem, majd hozzátettem: - Remélem nem a kezem akartad megkérni.
- Nem, én sem vagyok oda a gondolattól csak Edina bírná ha ez lenne a neved:"Vecsei H. Nagy Nóra'.
- Atyaég, na most már tényleg meg kell néznem, hogy mit írt. - jelentettem ki, majd leültem az ágy szélére.
Nem sokkal később ő is odaült mellém és megfogta a kezem és abban a pillanatban melegség járta át a szívem. Olyan mintha már vagy ezer éve ismerném őt és lelkitársak lennénk. Mintha lenne valami láthatatlan kapocs közöttünk.
- Elmegyek mosakodni. - jelentette ki, majd elengedte a kezem, felállt és megpuszilta a homlokom.
- Ezt miért kaptam? - érdeklődtem.
- Csak úgy barátom. - viccelődött.
-Kérsz egy párnát?-kiáltottam utána.
Majd ledobtam a telefonom az éjjeliszekrényre és befeküdtem az ágyba. Olyan volt mintha egy család lennénk és a rutinunkat végeznénk. Annyira fáradt voltam, hogy egyből el is aludtam. Azt se vettem észre, hogy mikor feküdt mellém csak éjjel éreztem, hogy szorosabban ölel.
Aztán három óra felé rémálma lehetett,mert rángatózni kezdett amire én is felijedtem,de láttam,hogy ő még alszik tehát álmodik így gondolkodás nélkül megpróbáltam keltegetni:
-Hasi! Hasi! - próbáltam kedves hangon,d e nem reagált rá.
- Hasi! Fel kell ébredned! - folytattam, de láttam, hogy ezzel sem segítettem sokat a dolgon.
Így törni kezdtem a fejem és megtaláltam a megoldást. Hirtelen megcsókoltam mire ő felébredt és a sötétben szinte világítottak kék szemei. Aztán mikor láttam, hogy éber elhajoltam.
- Jól vagy? - kérdeztem aggódva.
- Azt hiszem. Rémálmom volt lehet. - felelte.
Akkor vettem észre, hogy teljesen kiverte a víz szegényt.
- Úristen, te csupa víz vagy! Ki kell cserélned a ruhád! - mondtam mintha utasítanám.
- Öm nincs más ruhám. - felelte.
Igaz is, mekkora marha vagyok én hiszen nem úgy készült, hogy itt marad így aztán ruhája sincs másik. Ekkor ismét törni kezdtem a fejem és eszembe jutott, hogy van itt egy öltözet ruhája apunak, mert itt voltak a múltkor. Gyorsan kipattantam az ágyból és oda rohantam a szekrényhez kikotorni. A szekrény legalján meg is találtam és mosolyogva mondtam neki miközben mutattam a ruhadarabokat:
- Ez megteszi szerintem.
- Ezek az exed ruhái? - kérdezte kissé mérgesen.
- Nem, ezek az apám ruhái és szerintem pont jók rád. Tehát sipirc átöltözni. - adtam ki a parancsot.
Ő meg jól nevelt fiú lévén fogta magát ki kelt az ágyból, elvette tőlem a ruhákat és elment a fürdőbe,hogy átvegye őket. Közben most az ő telefonja rezgett, Wundi írt neki:
"Na mi a helyzet? Megtörtént?"
Miért mindenki azzal van elfoglalva, hogy történt-e valami? Miért kellene bárminek is történnie?Annyira fontos ez? Két ember nem tölthet úgy el egy estét, hogy meg ne történjen?
Olyan kíváncsiak az emberek mindig a másik dolgával vannak elfoglalva.Nagy belső morgásomat Hasi zavarta meg mikor megérkezett az új szerelésében.
- Hűha! Miklós! De jól nézel ki! - jelentettem ki büszkén.
-Nem mondod Nóra? Miért hívtál így? - érdeklődött.
-Nóri vagyok, kedvesem. - javítottam ki, majd hozzátettem: - Nem ez a neved véletlen?
-De,de még soha nem hívtál így. - magyarázta, majd visszafeküdt az ágyba.
-Jobb lesz ha alszunk jelentettem ki.
De úgy gondoltam,hogy jobb lesz ha kimosom előtte a ruháit így felálltam az ágyról és elindult a fürdő irányába. Láttam a ruháit a földön hagyta, gondoltam magamban tipikus. Megmarkoltam őket és beledobtam a mosógépbe csak előtte áttúrtam a zsebeit nehogy valami fontosat kimossak, de hála az egeknek nem volt bennük semmi. Miután elindítottam a gépet vissza indultam a szobába és láttam,hogy nem alszik csak ül mikor észrevett megszólalt:
- Hol voltál?
- A fürdőbe, kimosni a ruháid. - feleltem fáradt hangon.
Aztán oda sétáltam a saját térfelemre és vissza is feküdtünk ő hátat fordított, én pedig megöleltem pont úgy, mint az első esténken. Azt még hallottam,hogy odasúgta:
- Köszönöm, aranyos vagy. Szeretlek.
*Hasi szemszöge*
Néha vannak rémálmaim.. Na jó kinek nincsenek? De általában el is felejtem őket mire felébredek. Most kivételesen szépen illetve jó dologra ébredtem fel arra, hogy megcsókolt.
Mikor meglátta, hogy izzadok mint a ló kitalálta, hogy öltözzek át. Emlékeztettem, hogy nincs mibe átöltöznöm. Majd előrukkolt pár ruhadarabbal, amiről azt hittem az volt pasijáé, de kiderült, hogy az apjáé így elindultam a fürdőbe, hogy fel vegyem. Mozgalmas egy éjjel volt és még a ruháimat is képes volt kimosni a kis aranyos.
Mire elhittem, hogy alszok kireggeledett és valaki nyomta a csengőt, mint süket a dudát.
Én mentem ki ajtót nyitni. Az anyja volt meg egy kisfiú akarom mondani a kisfiú a képről és engem ettől hirtelen kirázott a hideg, mert eszembe jutott a tegnap esti gondolataim a kép láttán....
