Az én titkom... [haikyuu fanfiction]

Kageyama szerelmes?

Kageyama

Az öltözőben csönd volt. Senki se akart megszólalni. A kis mandarin szokatlanul sokat késett ami nem oldott a hangulaton.

Sugawara csak a padon ült és lábait átkarolva meredt a semmibe. Látszólag őt hatották meg a legjobban a történtek. Sajnáltam őt, de nem tudtam mit mondhatnék neki...

Senki sem mert megszólalni, de megmozdulni sem. Mindenki Hinatát várta.

Ukai látszólag eléggé mérges volt a fiúkra. Mikor megérkeztek még csak fel sem nézett az újságából csak mikor én érkeztem akkor mormogott el egy "hello-t".

Hirtelen kicsapódott az ajtó és Hinata rontott be rajta. Egy hatalmas zöld pulcsit viselt és a kapucnit annyira magára húzta, hogy nem látszott a szeme. Valószínüleg zenét hallgatott mert halkan kihallatszódott a Campus című szám. Hm... Hinata kedvence.

Mindenki őt figyelte és ezt ő pontosan tudta, de senkihez sem szólt hozzá. Még hozzám se. Ez azért kicsit fájt én nem csináltam semmit! A vörös szó nélkül lerakta a táskáját és matatni kezdett benne.

Suga nagyon nem bírta a feszültséget és ez látszott is rajta. Daichi oda ment és együtétrzően megsimította a hátát.

Hinata hirtelen felnézett a két srác felé a nagy matatásból és a zöld kapucni alól kilátszott a szeme. Közömbös tekintet. Még sosem láttam Hinatát ennyire flegmának.

Mikor át öltöztünk mindenki kiment a tornaterembe. Hinata még mindig nem szólt hozzám. Pedig azok után ami történt ezt azért elvárná az ember... vagy mégsem?

Már vagy öt perce álltunk csendben mikor az Ukai belépett a terembe.

- Onara? - Nézett körbe.
- Késik - motyogta Noya.
- Dehogy - vágta rá Hinata - Nem jön.
- Bassza meg! - szorította ökölbe a kezét Ukai.

————————————————————————

Edzés után én és a vörös a ködös és hideg utcákban sétáltunk mikor már nem bírtam tovább.

- Hinata? - szólaltam meg csöndesen.
- Igen? - torpant meg.
- Valamit... elrontottam? - torpantam meg.
- Hm? - állt meg ő is - Dehogy! Honnan veszed?
- Nem tudom csak... nem szóltál hozzám és...- kezdett vörösödni a fejem.
- Nyugi semmi bajom - szólt közbe mosolyogva mire össze zavarodtam - De a többiek megbántottál a húgomat. Bármennyire is szeretem őket nagyon rossz témába nyúltak. És ha Onara haragszik én is. Iker szabály tudod...

Akaratlanul is elmosolyodtam. Hogy lehet valaki ennyire jó testvér?

————————————————————————
Onara

Oikawával és Iwaizumival éppen valami random jött meccset néztünk a tévén mikor dörömböltek az ajtón.

- Onaraaaaa - hallottam Shoyo hangját - nincs kulcsom engedj be!

Aish egyszer felkötöm azt a kulcsot a nyakára és akkor nem fogja otthon hagyni mindig.

Kinyitottam az ajtót és Hinata meg Kageyama be jött rajta. Kageyama látszólag meglepődött Iwaizumékon de nem nagyon érdekelték őt, hogy itt vannak.

Hinata bevonszolta barátját a szobájába Iwaizumi meg furcsán nézett utánuk.

- Tényleg nincsenek együtt? - fordult vissza Oikawához.
- Tényleg, maga a vörös mondta - bólogatott.
- Elképesztő - sóhajtott.
- Oké pletykás asszonyok helyet kérek - intettem nekik, hogy engedjenek vissza a kanapéra.

————————————————————————

Miután Iwaizumi elment Oikawával bementünk a szobámba és próbáltunk Activity-zni de nem sikerült, mert mikor Oikawa nem tudta elmutogatni hogy "Helikopter" kiakadt és felborította a játékot.

- Te fogod össze szedi! - nevettem.
- Mi???? Mé' én?
- Mert te borítottad fel!
- Bocs, de túl szép vagyok, ahhoz hogy én pakoljak.

Szememet forgatva kezdtem össze szedni a kártyákat mikor valaki bekopogott.

- Onara-chan - nyitott be Kageyama - tudnál segíteni? Valami gáz van a hasammal és Hinata azt mondta, hogy jó vagy az ilyen dolgokban.
- Persze - által fel. - Ülj le! - mutattam az ágyra.

Kageyama kissé zavartan, de leült az adott helyre és rám meredt.

- Oké mi a gáz? - ültem mellé.
- Zsibbad a hasam - jelentette ki mire majdnem elröhögtem magam.
- Zsibbad? A hasad? - kuncogtam.
- Igen! Mi ezen olyan vicces? Lehet valami komoly bajom van!
- És mikor "zsibbad" a hasad?
- Mikor beszélek legtöbbször Hinatával lehet allergiás vagyok valamijére.

Oooooooo... hogy erről van szó? Ahhaaa értem.

- Kageyama... - vigyorogtam - szerintem te szerelmes vagy.
- Mi???!! - lepődött meg kicsit túl hangosan - Ez nem igaz... kösz a semmit - majd ezzel felpattant és idegesen kiment a szobából.

- Ez fülig szerelmes - jelentette ki Oikawa.
- Teljesen - nevettem és vissza mentem a már félig össze rakott Activity-hez.
- Össze kéne őket hozni - gondolkodott el.
- Hogy? - néztem fel - Szerintem hadjuk rájuk nem is biztos, hogy Shoyo meleg.

Ismét beütött a csönd mikor hirtelen meg csendült a telefonom. Vártam egy kicsit mielőtt felvettem volna és halkan énekeltem a csengőhangom.

- Hello! - köszöntem bele.
- Hinata Onara?
- Aham - tettem be egy chipset a számba.
- A perfect voice tehetség keresőtől jöttem.

Ebben a pillanatban annyira meglepődtem, hogy félrenyeltem a chipset és már fél percig öklendeztem mikor sikerült levegőhöz kapnom.

- Elragadó - szólt a nő a telefonba gúnyosan.
- Bocsánat - szégyelltem el magam.
- Mindegy is... azért hívtam önt, hogy értesítsem az eredményéről...