Part 9

99 8 1
                                    

Egy... kivilágított utcán találtam magam. A fejem újra fájt. Mikor már kezdtem azt hinni egyedül vagyok, valaki megszólalt.

-Mehetünk?

Hirtelen rohadtul nem tudtam, hogy ki az ezért ijedtségembe kicsit felkiáltottam. Odanéztem és láttam, hogy csak Malfoy az.

-Ennyire ijesztő vagyok? -vigyorgott rám.
-El se hinnéd mennyire -mondtam, de én nem vicces kedvembe.
-Mehetünk? -kérdezett újra.
-Mhm.

Elindult a nagy úton és megállt egy ajtó előtt. Én mögötte sétáltam, a fejemet fogva.

-Itt is lennénk -mondta.
-O-oké, de nálam nincs pénz...-sütöttem le a szemeimet.
-Nálam meg van. Na mehetünk.

Én csak bambán bólogattam. Benyitott az üzletbe.

Ő most komolyan ruhát akar nekem venni?? Most komolyan? Vagy csak álmodom?? Biztos csak álom, tuti álom.

Amint beléptem, kellemes meleg csapott meg. Tényleg jó érzés volt öt perc hidegben való ácsorgás után. Majd körbenéztem és megláttam a rengeteg szebbnél szebb szabású felsőt és nadrágot. Abból is minden fajtát. Farmert, melegítőt, bélelt és vékony verzióban is.

Aztán hátrébb meg ott voltak felaggatva az estéi ruhák. Úristen, olyan szépek voltak, azt hittem elolvadok. A fejfájásom rögtön megszűnt. Nem csoda. Ezektől a szép ruháktól én még a halálból is feltámadnék.

-Szép estét! -köszönt az eladó.
-Jó estét. -köszöntem vissza.
Malfoy is mormolt valamit az orra alatt, ami talán köszönés volt.

Picit beljebb mentünk. Majd Malfoy megszólalt.

-Akkor te keress magadnak felsőket meg mindent ami úgy érzed hogy jó. Szólj, ha találtál valamit, ami kell. Én is nézelődök addig.

Csak bólogattam mint egy jóllakott óvodás. Mi az hogy szóljak, ha találtam valamit ami kell?? Minden kell!! Ezek a ruhadarabok gyönyörűek. Mind kell egytől egyig.

De sajnos rá kellett jönnöm, hogy én éppen egy másik ember pénzét költöm valami fura ruhaboltban, ahol mellesleg a ruhák lélegzetelállítóak.

Na akkor vágjunk is bele. Elkezdtem keresgélni minden félét. Pólót, pulcsit, nadrágot, zoknit. Meg kinéztem magamnak egy kabátot. Ezzel a jó 25 ruhadarabbal, plusz 8 pár zoknival, -amik mellesleg mögöttem lebegtek, mint valami kis repülő állatkák- indultam meg Malfoyhoz. Amikor megláttam miket nézeget, azt hittem ott esek össze.

A fehérneműknél ácsorgott. Na de nem a férfi részlegen, hanem a NŐI részelgen. Gondoltam ráhagyom és inkább elmegyek a próbafülkébe először, de ő kiszúrt engem a sok ruha közül.

-Héé Parker! Gyere csak ide.

Mit volt mit tenni, odabattyogtam a hátam mögött suhanó ruhákkal hozzá. Közben éreztem, hogy zavarban vagyok.

-Öhm.. igen? -kérdeztem.
-Választottál magadnak mindent?
-A-azt hiszem...
-Rosszul hiszed. Ahogy elnézem se egy báli ruha, se fehérnemű nincs a ruhák közt -mutatott mögém.
-Báli ruha?
-Aha.
-Azt meg minek?
-Mivel majd lesz egy bál, karácsony fele.
-Ühm... és az kötelező?
-Neked igen.
-Másnak nem?
-Másnak nem.

Olyan nyugodtan beszélt, hogy az már egyre inkább félelmet keltő volt.

-Meg keress magadnak fehérneműket is. Nem hinném hogy lenne nálad elég egy tanévre -nézett rám, majd folytatta- például itt ezt -itt rámutatott egy zöld, csipkékkel díszített melltartóra és a hozzátartozó alsójára.
-Én ilyen cuccot nem veszek fel! -Igen tudom hogy szép meg ilyenek, de én akkor sem veszek fel ilyen tökre díszes cuccot. Úgyse látja senki...
-Akkor ezek nélkül fogsz egész évben mászkálni? Ha valaki megtudja, az nem lesz valami kellemes...
-Ahjj nem érted. Én ilyen díszes cuccot nem akarok felvenni. Úgyse fogja senkise látni. Maximum a szobatársam, ha lesz, de akkor se fogok félmeztelenül rohangálni a szobámban, csak azért, hogy "jaj nézd milyen szép a melltartóm".
-Huhh honnan tudod hogy senkise fogja látni...
-Perverz állat.
-Na jó akkor keresek neked másikat.

És tényleg így tett. Kiválasztott 9 szép, de egyszerű és nem csicsás fehérneműt nekem. Mondtam hogy ezek már jók. Egy elégedett mosollyal továbblépett a báli ruhákhoz. Én mentem utánna, mostmár 9 új fehérnemű társaságában.

-Mit szólsz ehez? -mutatott egy piros, feszülős darabot, ami a nyakánál olyan szinten ki volt vágva, hogy lassan leért a hasrészig.
-Jah, persze. Nem akarok semmilyen kihívó ruhát...
-Pedig szerintem jól mutatott volna rajtad.

Mi? Szerinte? Az? Rajtam? Biztos hogy  nem... neeem nem nem nem.

-És mi van ezzel? -itt egy kék, szintén simulós, de nem annyira mint az előző, ruhát mutatott fel. Az ujja fodrozott volt, a nyakrész pedig végre nem volt olyan nagy kivágású. Szinte földig érő volt a ruha.
-Áhh, nem jó. A földig ér. Elesnék benne-nevettem fel.
-Akkor ez a másik? -mutatott egy zöld darabot. Nem volt se túl rövid se túl hosszú. Sípcsontközépig ért, szép fodros volt a szoknya része. Ujjrésze könyékig érhetett. A nyakrésszel volt egy kis bajom, de mivel gondoltam, csak nem mutat olyan sokat, beleegyeztem.

-Ez jó.
-Oké, akkor itt van. Menj be és próbálj fel mindent.

Így is tettem. Minden ruhadarabot egytől egyig magamra aggattam a próbafülkében.

Már csak a zöld ruha volt hátra. Éppen hogy felvettem, lépteket hallottam kívülről és elhúzódott a függöny.

Malfoy állt ott és csak nézett rám hátulról, mint akit megbabonáztak.

-Mit keresel itt?! -kérdeztem kissé hangosan.
-Uh, öhm. Csak azért jöttem, hogy szóljak, mert öt perc és zárnak.
-Oké.
-Egyébként jól áll.

Majd elment.
Elmotyogtam egy köszönömöt, majd kiléptem a zöld ruhából, vissza az én sajátjaimba. Igyekeztem az eladóhoz, ahol Malfoy már ott állt.
Odaraktam egytől egyik minden ruhát és megvártuk, hogy összeszámolja a végösszeget.

-103 galleon. -kezdte az idős néni.
-Tessék -Malfoy átnyújtott pár arany tallért majd felém fordult- mehetünk?
-Aha.

Megfogtam pár táskát, amibe az új öltözékeim voltak és kimentünk. Malfoy megint a karját nyújtotta, meg is fogtam és ismét a szobában találtam magam.

Muggleborn In The Wizard World |HUN| [Draco Malfoy ff]Место, где живут истории. Откройте их для себя