Muggleborn In The Wizard World |HUN| [Draco Malfoy ff]

Part 25

*KOP-KOP* *KOP-KOP*

Ehh, már aludni sem lehet.

-Igen? -üvöltöttem ki, még mindig csukott szemmel.

A kopogtató illető kinyitotta az ajtót (gondolom) és bejött.

-Öhmm... Parker? -na ne. Ez meg mit keres itt?

Drága barátunk irányába fordultam és szemeztem vele. Az volt akire számítottam. Miért van az hogy mindig eltalálom, ki mikor van a közelemben?

-Mit keresel itt, Zabini? Leila nincs itt. Nem is láttam reggel óta. -kezdtem bele.
-Hát reméltem is hogy nincs itt, na de te miért vagy itt? -húzta fel a szemöldökét.
-Inkább én kérdezek. TE miért vagy itt?
-Pff... Malfoyt keresem. De akkor még jó, hogy nem jöttem előbb...
-Mit keresne Malfoy itt? -gondolkodtam el. Miért lenne DRACO az ÉN szobámban? Juj de fura, most mondtam ki igazán a keresztnevét elsőnek.

-Hát, mivel ez a szobája... -jaj neee. Azt ne mondd hogy ez komolyan megtörtént.

-Oh, hát. Ühm... Akkor én mennék is. -keltem ki gyorsan az ágyból.
-Állj csak meg, kisasszony. -fogta meg a karom, amikor a kilincsért nyúltam volna- egyik kérdésemet sem válaszoltad meg. Tehát. Malfoy hol van, és te mit keresel itt?
-Egy: nem tudom. Annyit mondott csak, hogy szervezéssel kapcsolatos dolga van. Kettő: semmi közöd hozzá.
-Úúúh, csak nem megfektetett máris? Nem sokáig bírtad. Eddig mindenki legalább három napig kérette magát, de te...
-MI?! Nem! Nem történt semmi. Az ég világon semmi, és nem feküdtem le Malfoyyal. -mondtam ki minden egyes szót hangsúlyozva.

-Még. -mondta a szokásos mély hang, és ezzel egyszerre kinyílt azt ajtó, ami számomra a menedéket nyújtotta volna. Egész eddig. Ugyanis Draco (még mindig fura) egy nagy kacér vigyorral lépett be rajta. Felteszem, a beszélgetés legjobb részéről nem maradt le.

-Na miről is van itt szó? -dőlt neki a falnak. Fuhh, ennek ezek a szokásai.

-Semmi érdekes. Én szerintem megyek is. Úgy is hallottad a számodra érdekes részét, szóval nem kell mondanom semmit. -daráltam el gyorsan és megint az ajtó felé léptem, de a szőke elállta az utam.

-Nem, van itt valami amit én is tudni szeretnék. -közelített a fejével az enyémhez- Például, hogy mit kerestél még mindig itt a szobámban, mondtam, hogy menj vissza a sajátodba, Molly. -mondta, végig a szemembe nézve. Áhh, nem is nagyon vettem észre eddig hogy milyen szürke szemei vannak. Komolyan. Olyan viharszürke.

-Szóval? -szólt megint. Jaj, basszus olyan meleg lett itt bent. Ti nem érzitek? Nem? Hát oké...

-Ühm. Hát az van, hogy öhm... miután elmentél, nagyon kimerültnek éreztem magam, meg éppen izé, ömm, rámtört a gondolkodás, ezért gondoltam miért is ne pihenhetnék le egy picit. É-én tényleg nem gondoltam, hogy el fogok aludni úgy hogy észre sem veszem, soha nem volt még ilyen velem, de ha túlságosan elmélyedek valamiben, akkor-

-Oké, oké. Nem kell mentegetőzni. Nem gond. De majd legközelebb ne engedj be senkit, ameddig nem vagyok itt. -húzta egy kis mosolyra a száját, majd az átváltozott egy perverz vigyorra.

-Ooh, ömm, szerintem nem lesz legközelebb, ne aggódj. -vágtam rá gyorsan.
-Ahogy gondolod. -megrántotta a vállát és visszahajolt a falhoz. Végre. Ez azt jelentette hogy távozhatok.

-Nekem tényleg azt akarod mondani, hogy nem feküdtetek le? Malfoy, régóta ismerlek, nekem nem tudsz hazudni. -hallottam még Zabini hangját, miután már elhagytam a szobát.

-Az egy dolog, -majd hangosan becsapódott az ajtó- hogy ismersz. Akkor se történt semmi. De amint mondtam. Még. -hallottam még Malfoy pár szavát, de utána már túl messze voltam a hangforrástól.

Amilyen gyorsan csak tudtam, berohantam a szobámba. Cat ott ült az ágyán, biztos valami leckét írt. Mellette pedig egy igen mutatós ruhadarab pihent.

-Óh, te élsz! -pattant fel az ágyról barátnőm.
-Igen itt vagyok...-mondtam unottan.
-Mi történt? Megint eltévedtél? Mondtam hogy várj meg ha...
-Malfoy.
-Mi? Mi van vele?
-Most nem igazán van kedvem beszélni róla. Térjünk át valami más témára légyszi.
-Hát oké, de ha úgy érzed akkor mondd el nyugodtan. Nem kell előlem eltitkolnod semmit.
-Persze, köszi. Na de, hallottál a ma esti kis buliról? -kezdtem bele egy kicsit kényelmesebb dologba.
-Persze. Mindenki erről beszél a suliban.
-Óhh...
-A Mardekáros bulik a legdurvábbak, minden évben rendezünk. És mindig próbálnak belopózni más házakból, de eddig senkinek sem sikerült.

Én csak figyeltem Catlyn áradozását a Mardekárosok party-airól. Aztán leesett valami. Mármint nem szó szerint, de...

-Te Catlyn, nekem nincs mit felvennem.
-Jaj ne aggódj! Biztos van valami amit fel tudsz kapni a szekrényedből, nem?
-Neeem, mert Malfoy barátunk nem mondta, hogy lesznek partik is.
-De valami crop-topod csak van, meg egy szexi farmer. Vagy esetleg szoknya? -húzta fel a szemöldökét.
-Nem, nincs szoknyám sem. Mondjuk crop top az lehet...
-Na akkor gyere. Segítek kiválasztani.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

-Így! Pont jó... Várj. Ne mozdulj! -utasított Cat. Az utolsó három, ismétlem HÁROM órában próbáltunk ruhákat, meg sminket és hajat csináltunk. Vagyis inkább csak Catlyn csinált, mert én túl béna vagyok hozzá.

-Nem kell tökéletesnek lennie! Nem bálba megyünk, vagy olyasmi.
-Itt ez a szokás, sajnálom. -mondta, és végre elengedte a hajam- Kész. Na, nézd meg!
-Oké, oké.

Odalépdeltem a tükör elé, és hát erre nem számítottam. Egész jól néztem ki, magamhoz képest. Cat begöndörítette a hajam, ami így takarja a vállam, szerencsére. Sminkből szerencsére nem volt rajtam sok, nem is szeretek sokat használni.

-Aaaa ez tényleg nagyon jó lett, Catlyn! -mosolyogtam rá.
-Ugyeee! Na de most gyorsan elkészülök én is.
-Oksa.

Azzal fogta magát és berohant a fürdőbe.

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

-Na, indulás van! Kelj ki az ágyból. -nyaggatott Catlyn.
-Jóó, jóó megyek már.

Gyorsan kimásztam az ágyból és még egy utolsót megigazítottam magam a tükörben. Pontosan este nyolc óra van. Szívem szerint most aludnék. Első nap után máris egy "jó kis" buli.

-Gyere mááár! -kiáltott Cat kívülről. Túlságosan is rá van izgulva erre a bulis dologra. Nem tudom miért, biztos nem lehet akkora nagy szám, mert ha azt se tudja itt az emberek 99%-a hogy mi az a WIFI, akkor nem tudom mitől lehet jobb itt egy buli, mint nálunk, a "mugliknál" úgymond.
Mondjuk... ha meghívják Harry Styles-t hogy énekeljen a partin, akkor értem miért olyan izgatott a barátnőm. Huh, milyen jó is lenne, ha tényleg itt lenne Harry Styles. Akkor eskü itt maradnék. VAAAGY... megtanulok valami olyan varázsigét, amivel el tudom rabolni... hm... nem is rossz ötlet, Molly... biztos van egy olyan bűbáj amivel...-

-MOLLY! MERLIN SZAKÁLLÁRA! GYERE MÁR KI ONNAN!
-Oké, oké, bocsi.

Muszáj voltm megszakítani a gondolatmenetem és Catlyn után menni a folyosón. Már egész sötét volt kint, csak a hold fénye szűrődött be a kis ablakokon. Rajtunk kívűl mások is voltak a folyosón, de nem olyan sokan, mint a megszokott. Fhú, de fura ezt kimondani. A megszokott. Mintha már annyira hozzászoktam volna ehez a helyhez.

Páran a mi irányunkba mentek, biztos a bulira, meg volt ott kint pár kisebb diák, beszélgettek meg ilyenek.

Egyre jobban hallatszódott egy kis zene, ahogy az út végére értünk. Majd megálltunk egy ajtó előtt. Érezni lehetett hogy bent üvölt a zene, és egy kis alkoholszag is észlelhető volt a levegőben... Biztos hogy én be akarok oda menni?