Part 5

156 8 3
                                    

-Oké skacok, szerintem én indulok...-mondtam.
-Máris???-szomorodott el Zoe.
-Aha, bocsi de eléggé fáradt lettem, és amúgy is hatra otthon kellett volna lennem...
-De nem azt mondtad hogy nincs otthon anyud?-kérdezte Hannah.
-De, de mi van ha kamerákat helyezett el a lakásban vagy valami? -mondtam nevetve- na de viccet félre téve tényleg megyek ok? Majd holnap talizunk.
-Okés akkor szioo Mol! -mosolygott Zoe.
-Várj! -nézett rám Dan- ne vigyelek haza?
-Óh, köszi de nem kell.
-Biztos? Elég sötét van már kint-érvelt.
És igaza is volt, teljesen sötét volt mar, de hát mit vártam, október közepe van.
-Na?-kérdezte.
-Nem kell, megleszek.
-Hát oké, akkor majd holnap.
-Majd holnap!

Kimentem az előszobába és felhúztam a cipőm majd a dzsekimet is.
-Sziasztok!!!-kiáltottam vissza a nappaliba.
-Szia!- hallottam vissza barátaim hangját akik ismét bele voltak merülve egy videóba.

Kiléptem a lakásból és szembe tálaltam magam a sötét, ritkán egy lámpaoszloppal bevilágított utcával.
-Na, akkor induljunk.-mondtam egy kissé félénken.

Egy jó tizenöt perc múlva már a mi utcánkba voltam. Gondolkoztam hogy mi van akkor ha anya tényleg bekamerázta a házat és minden lépésem láthatja, illetve még nem mert nem is voltam otthon reggel óta. Paráztam higy mi lesz, mert anya utálja ha hazudok neki vagy később érek haza mint azt megbeszéltük. Nyugtatgattam magam hogy nem lesz semmi gáz, biztos csak túlgondolom...És ekkor megint betojtam...

...mivel az a magasabbik csávó tegnapról ott állt a szomszéd ház falának dőlve. Mikor észre vett engem, láttam hogy felcsillan a szeme és elindult felém. A kapucnija megint takarta a fejét, de mostmár egy kevés látszódott a hajából is ami... szőke volt... sőt! Azt a hajszínt inkább már fehérnek mondanám, szőkés fehérnek.

Egyre csak közeledett én meg ott álltam, a szemben lévő oldalon mint egy tejbetök. Mikor észbe kaptam, hogy mi is történik most, a szürkés szemű már ott állt előttem. Gondolkodni kezdtem hogy hol van most a másik, az a kisebb, amelyik tegnap betojt amikor ránéztem.

A fiú megragadta a karom, majd az utca sarkán lévő kis sikátorba behúzott. Ott megjobban sötét volt, mivel ott egy lámpa sem volt. Lehúzta a kapucniját és mostmár elémtárult végre a teljes arca.

-Velem kell jönnöd!- kezdett bele.
-Mivan? É-én... nem is ismerlek. Ki a franc vagy te? És hova akarsz vinni?!És legfőképp mi a jó büdös francért akarsz te elvinni magaddal?!
-Figyelj, elmagyarázom de sietnünk kell vagy veszíteni fogok!!
-Mivan?!
-Ahjjj hülye muglik...
Kitört belőlem a kacagás. Ott nevettem előtte mint egy 5 éves kisgyerek.
-M-mit mondtál az előbb?-nevettem még mindig.
-Csak induljunk már el! Komolyan ez fontos!
-Olyan fontos hogy elrabolj egy random 17 éves lányt?-mondtam, mostmár kissé megszeppenve.
-Ebben az esetben igen.
Megfogta a karomat és az övére tette. Furcsa érzés járta át a testemet, mintha elolvadnék. Ez után se kép se hang.

Muggleborn In The Wizard World |HUN| [Draco Malfoy ff]Donde viven las historias. Descúbrelo ahora