-Szia Mad-ölelt meg bátyjám aki nem volt egyedül-ő Jackson-mutatott a mellette lévő fiúra aki kezet nyújtott egy apró mosoly kíséretében-na nekem találkoznom kell Emily-vel-jelentette ki, mire Jackson és én is furcsán néztünk rá-majd találkozunk-sétált el pimaszul mosolyogva
-Te tudod, hogy ez mi volt?-nevettem kínosan
-Hogy őszinte legyek...fingom sincs-nevetett
-És mit csináljunk most?
-Menjünk el moziba-ajánlotta fel Jackson
-Rendben-mondtam, majd a nagy plázában megkerestük a mozit és kiválasztottuk a filmet. Miután vége lett a filmnek beültünk kávézni.
-Innentől átveszem-fogta meg a vállamat a bátyjám, miközbe Jackson-ra nézett utalva, hogy ő elmehet.
-Nagyon jól éreztem magamat-mondta Jackson, majd nem sokkal később elment
-Te nem vagy normális-mondtam a bátyjámnak nevetve, míg ő a nyakamba tette karját és magához húzott. Mindig is úgy érezte, hogy felelős értem, apám helyett apám volt.
-Ne mondd már, hogy nem volt jó-vigyorgott, mire csak mosolyogva megforgattam a szemem
-Hazatudnál vinni?-kérdeztem, mivel tudtam, hogy a bátyjámnak, Jack-nek már mennie kéne így nem tudunk már semmilyen programot csinálni
-Persze, majd bepótoljuk, rendben?-kócolta össze a hajamat
-Hát még jó-nevettem
Beültünk a kocsiba, majd hazavitt.
-Szia-köszöntem mikor beléptem a lakásba. Tudtam, hogy nem ment el.
-Szia-jött ki a szobából póló nélkül-milyen volt a bátyjáddal?
-Hát jó, vagyis nem vele voltam-mondtam miközben lecuccoltam és leültem az ágyra
-Mi? Hát kivel?-kérdezte Timothée, miközben leült mellem
-Jackson-nal-mondtam mire egy aprót bólintott és elkomorodott-mi történt?-kérdeztem aggódva
