-Semmi-mondta és megforgatta a szemét
-Naa mondd már-öleltem meg
-Tényleg semmi-jelentette ki teljesen rezzenéstelen arccal
-Rendben-engedtem el-itt akarsz aludni?-kérdeztem mosolyogva
-Aha-válaszolt egy vállrántás kíséretében
Később elmentünk sétálni. Még mindig nem volt jókedve. Fogalmam sem volt mi baja lehetett. A parkba mentünk. Próbáltam vele beszélni, de csak szavakban beszélt. Vagyis inkább válaszolt. A parkba volt egy baráti társaság akik részegek voltak. Kb percenként odanéztek.
-Haza tudnánk menni?-állt fel Timothée, még mindig elég morcosan
-Persze-mondtam majd elkezdtünk haza sétálni. Timót még mindig egy szót sem szólt. Elmentünk amellett a társaság mellett, amikor egy fiú rám fütyült. Nem reagáltam semmit csak tovább mentünk. Pár métert mehettünk amikor Timothée hátranézett, és látta hogy az a fiú még mindig figyel. Visszafordult, megütötte a fiút, majd mint aki jól végezte dolgát megfogta az alkarom és sétáltunk tovább.
-Ez meg mi a franc volt?-kérdeztem értetlenül, mire csak ment tovább a karomat fogva. Hazafelé meglepő módon nem szólt egy szót sem. Tényleg nem értem mi baja lehetett. Miután hazaértünk bement a konyhába.
-Kérsz vizet?-kérdezte mintha mi sem történt volna
-Timothée, neked meg mi a franc bajod van?-kezdtem kiakadni. Percekig csak a szemembe nézett. Imádom azokat a pillanatokat amikor igazán a szemébe nézhetek. De most túl mérges voltam rá ezért gyorsan véget is vetettem ennek.-válaszolnál?
-Szeretlek basszameg!-csapott a pultra, és láttam, hogy elég ideges
