Láttam a meglepettséget az arcán.
-Szia Madie-mosolyodott el Timothée
-Szia-köszöntem világomról nem tudva-mi...mit keresel itt?
-Helyesebb lenne a kérdés ha úgy kérdeznéd "kit keresel"-mondta-hozzád jöttem
-Honnan tudtad, hogy itt vagyok?
-Jackson megkeresett, hogy én is itt leszek-e veletek, mert beszélt Linda-val és ha én is itt leszek nem fog eljönni. Nem bírtam ki, hogy ne jöjjek el, féltem, hogy megbánt... és ez látom sikerült is neki. Mit csinált?-érintette meg a vállamat
-Nem feküdtem le vele, kitalálta az egészet-töröltem le a könnycseppeket
-Vagyis...-kezdte el
-Igen, tőled volt-hajtottam le a fejemet
-Dehát mi v....
-Ez nem jelent semmit-ráztam a fejemet-nagyon sajnálom-szipogtam
-Hol van?-kérdezte idegesen és láttam, hogy készül valamire
-Jackson?
-Ezt nem fogom annyiban hagyni-mondta, majd egy nagy lendülettel elindult a folyosó felé
-Timothée, ne ezzel nem lesz jobb-rohantam utána
-Hol van Jackson?-kérdezte meg Linda-t
-Arra-mutatott ijedtem a szoba felé
-Kérlek nyugodj le-kaptam el a kezét
-Hogyan nyugodnék meg? Emiatt a nyomorék miatt elvetetted a közös gyerekünket!-kezdett el kiabálni
