-Tényleg nem értem, miért kell ebből ekkora problémát csinálni-néztem rá kérdő tekintettel
-Mindegy-mondta hirtelen komoran, majd elkezdett enni
Nem értettem miért kell ennek ekkora feneket keríteni. Amikor együtt voltunk se laktunk együtt, most miért kéne?
Miután befejeztük a vacsorát, először én, majd Timothée is elment fürdeni.
Éjszaka képtelen voltam aludni. Fél óráig forgolódhattam az ágyban amikor meguntam és kimentem az erkélyre. Útközben felkaptam egy pulcsit ami a kanapén hevert. Timothée pulcsija volt, de nem láttam a sötétben meg nem is különösebben érdekelt.
Leültem az hintaágyba és néztem New York csodáját. Az egész város ki volt világítva, nem tudom megunni ezt a látványt.
-Tetszik a pulcsid-szólalt meg Timothée a hátam mögött, erre nem reagáltam semmit azon kívül, hogy hátra néztem, majd vissza-min gondolkodsz?-kérdezte teljesen nyugodt hangon, és leült mellém
-Miért kellett ebből ügyet csinálni?-fordultam vele szembe miközben egy hajtincset a fülem mögé tűrtem
-Szerinted miért nem akarom, hogy elmenj? Kellesz nekem, Madison. És talán még mindig nem csak mint barát, tényleg szükségem van rád-fogta meg a kezemet
-Ebbe nem kéne belemennünk-húztam ki kezemet kezei közül
-Miért nem? Magamban kéne tartanom?-nézett a szemembe
-Én...találkozgatok valakivel-nem bírtam tovább. Kimondtam.
