Minden út Miyagiba vezet(Bokuaka ff.) ✔

XXIV.fejezet (+18)

Bokuto

Ahogy az ujjaim végigsimítottak az arca különböző területein Akaashi egyre vörösebb és vörösebb lett. Bevallom ez nekem nagyon tetszett, hiszen innen tudhattam, hogy nem csak én vagyok zavarban.
Ahogy feltérképeztem az álla vonalát is és elértem az ajkáig ellenállhatatlanná vált az érzés, hogy megcsókoljam. Egész éjjel róla álmodtam, de ha az álmaimba betekintést engednék némelyeknek biztos, hogy a tartalma korhatáros lenne. Az álmaim tényleg pikánsak voltak, nem is kicsit...ezek után nem csoda, ha nem bírok a kísértéssel!
Nem vagyok róla meggyőződve, de szerintem bocsánatot kértem az elkövetkezőkért, aztán pedig letámadtam a száját. Ahogy az ajkunk összeért azonnal felforrósodott a levegő és a vágy fojtogatóvá vált. Azt akartam, hogy érezze, amit én, hogy ő is akarja úgy, ahogy én.
Végtelennek tűnő harcot vívtunk az irányításért, de nemsokkal később egy izgatott nyögés kíséretében megadta magát nekem. Belemosolyogtam a csókba. Sosem szoktam veszíteni.

Levegő után kapkodva szakadtam el tőle, majd puha csókokkal hintettem be az álla vonalát, egyre lejjebb haladva a nyaka felé, amivel apró sóhajtásokat váltottam ki belőle.
Vártam, hogy megállít-e, de nem tette, ezért a pólóját arrébbhúzva csókoltam végig a kulcscsontját, amit néhol kisebb szívások és harapások követtek. Éreztem, ahogy megremeg tőle és ez még inkább fokozta a bennem égő szenvedélyt.
Amikor épp áttértem volna egy még ennél is izgalmasabb területre a két tenyere közé fogta az arcomat és visszahúzva magához megcsókolt. Ebben a csókban nem volt semmi romantikus vagy gyengéd. Agresszív volt és vággyal teli. Kivételesen hagytam, hogy hadd domináljon. Érezni akartam, hogy mennyire akarja ő is azt, amit én. A keze végigfutott a mellkasomon, azonban még elválasztott minket a pólónk anyaga. Az érintésre egy halk nyögés volt a válaszom, amire ő csak halkan kuncogott és a pólóm alját megfogva elkezdte lehúzni rólam. Ha tudtam volna, hogy ez következik ma sem vettem volna pólót.
Gyorsan rásegítettem és a szoba másik végébe hajintottam a textilt amikor pedig odapillantottam már rajta sem volt póló. A kezem ösztönösen végigsimított a mellkasán, ami megremegett az érintésem alatt. A bőre bársonyos volt, de az izmai kemények voltak és Akaashi látványa póló nélkül már-már bűnténynek számítana, annyira vonzó. Az ő tekintete is azt sugallta, hogy tetszik, amit lát, mert csak úgy izzott a vágytól és a szenvedélytől.

Egy kis ideig ezután csak néztük egymást. Talán azért, mert annyira új volt ez a helyzet vagy talán amiatt mert egyikünk sem tudta, hogy most folytassuk vagy sem.
Ám láthatóan mindketten a folytatás mellett döntve hajoltunk egymás felé és forrtunk egybe egy újabb csók erejéig. A keze beletúrt a hajamba, amire morgással válaszoltam és végigsimítottam a hátán. Fölé hajoltam és hanyatt döntöttem, majd a csípőmet nekidörgöltem az övének. Erre persze mindkettőnk torkából sóhaj tört fel. Ó, ha tudtam volna, hogy ez mennyivel sokkal jobb lesz, mint az álmomban...

Lassú csókokkal fedeztem fel az egész testét kihagyva azt a részt, ahol a leginkább akarná, hogy hozzáérjek.
Kiélveztem, hogy egy kicsit húzhatom az agyát.
Nem beszéltünk csak a halk pihegésünk és a sóhajaink töltötték be a szobát, ám ezt senki sem hallhatta most rajtunk kívül. Hála az égnek, hogy a többiek kirándulnak és saját szobánk van!
Amikor beadtam a derakam (😏) és elértem boxerének derekáig a felette lévő területet végignyaltam, ami egy elégedett nyögést váltott ki belőle. Ekkor azonban engedélyt kérve felnéztem rá, biztos, ami biztos alapon.
Erre kissé felháborodva, de félig sóhajtva válaszolt:
-Csak csináld már, kérlek!

Lerántottam róla az utolsó ruhadarabot, ami a testét takarta és a látvány elégedettséggel töltött el. Végigsimítottam kemény hímtagján majd megcsókoltam a hegyét, amit egy sóhaj kísért. Végigpuszilgattam a hosszát, ami után meg is szorítottam ezzel egy újabb nyögést kicsikarva belőle. Igyekeztem minél tovább húzni ezt az első alkalmat vele; miénk volt az egész nap és én ki is akartam maximálni az élményeket. Milyen előrelátó voltam, mikor csak úgy reflexből behajintottam az óvszert és a síkosítót a táskám aljába mondván "ki tudja".