Jurassic Park: Menekülés Isla Muertáról

Negyedik epizód - Isla Muerta

(okt. 15. 2011)

Dohos a levegő, a hajókabinok fülledtek a hőségben. A kör alakú ablakokon fény szivárgott be a fedélzet bakancsoktól rezgett. Majdnem mindenki készen áll az utazásra...
Jacob a hátizsákját vizsgálgatja, úgy tűnik az InGen csomagolt nekik néhány eszközt a bozóton való áthatolásra, továbbá kaptak vizet, konzerveket és valamiféle szárított vitamin rudat aminek az íze a krétaporra emlékeztet. A legfontosabbat majdnem elfelejtette, elő kell keresnie a jegyzettömböt és a műholdas térképet, mert térerő nélkül is tájékozódniuk kell, na meg persze muszáj felírni minden vizsgálatot.

Zoe, a tegnapi öltözetéhez híven úgy tűnik ma is rövid terep nadrágot hord és abban kívánja bejárni az esőerdőt. Eléggé türelmetlennek tűnik, már a csónakban ül, amivel el fognak hajózni a partig. Evan felcsatolt egy zömök lőfegyvert a hátára, bár indokolatlan húzás ez a részéről, csak lelassulnak a túrában. - Szükség valószínűleg nem lesz rá.

A reggeli napsugarak rálátást engedtek a szigetre. A magas hegyek a felhők fölé emelkedtek, sűrű méregzöld növényzet borította a csúcsaikat is. A tengerpart keskeny volt és kopár, az erdő pedig áthatolhatatlannak hatott.

Hat ember evez a szárazföld felé, a fából tákolt csónak dülöngélt a víz felszínén...

Lágy szellő fújt át a fák között, de nem volt hűvös. Hemzsegtek a szúnyogok a bozótban, legalább a színes virágok látványa kárpótolta a felfedezőket. A távolból mély búgás visszhangzott, hasonlított egy bagoly hangjára.

- Állj! - Láttátok azt a fán? - Kiáltott Cortez.

- Melyik fán? Ha nem vetted volna észre egy erdőben vagyunk. - Korholta azonnal Evan.

- Ott azon, valami kékeszöld ugrott át az egyik ágról a másikra.

- Valószínűleg egy Chlorophanes spiza - azok elég gyakoriak lehetnek errefelé. - Tette hozzá Zoe, ugyanis tapasztalt madárkutató hírében állt. A weboldalán kurzusokat is tart fajmeghatározás témakörben - nem is csoda, hogy fiatalon híres kutatóvá vált.

Nem ártott a bakancs, a trópusi időjárásnak köszönhetően nagy volt a sár. A macheték buzgón szaggatták a leveleket és indákat. A kis csapatot lassan nyelte el a sötét erdő, a fák lombja felett terjengő köd a levelek közti apró réseken sem engedett átlátást.