Jurassic Park: Menekülés Isla Muertáról

Első epizód - Elveszve az erdőben

(okt. 16. 2011)

-Nem kellett volna otthagyni egyedül, mi lesz ha meghal?

-Nem kár érte, meg szerintem tud vigyázni magára, legalábbis a nyelve elég csípős.

-De ha a többieket sem találjuk meg?

-Abbahagynád a nyafogást? - Lassabban haladunk, amikor pofázol.

-Bocsánat! - Vágta oda sértődötten Cortez, Evan pedig szemernyi szikráját sem mutatta a megbánásnak.

-Nem furcsa, hogy nem láttunk még semmit?

-Én örülök neki...

-Komolyan kezd elegem lenni belőled, ha nem hagyod abba itt helyben hajítalak valami szörnyeteg elé.

A természet csendes volt, csaknem békés a Nap lefelé ereszkedett már, bár az este ugyan távol volt még.

Az idilli helyzet rövid ideig tartott a közeli fák ágai méltóságteljesen megreccsentek. Valami közeledett, valami nagy.

Tekintélyes állat lépett elő az erdő sűrűjéből, az eddigi legnagyobb a látottak közül. Legalább hat méteres, teste szürkésbarna és apró tollak borítják. Háta púpos, feje lapos - széles csőrben végződik, a karmai pedig aránytalanul hatalmasak - körülbelül méteresek darabonként. Haláli nyugodtság közepette a legnagyobb problémája a levelek rágcsálása.

-Tessék, bizonyíthatsz! - Rikkantott Evan. Ez a vacak rajta van a listán amit Wu adott, valami Deinocheirus izé a neve, egyáltalán nem tűnik veszélyesnek. Ha szerzel belőle szövetmintát békén hagylak és visszamehetünk a többiekhez. Máskülönben...

-Oda nem megyek hozzá!

-Máskülönben itt helyben lepuffantalak, mert feltartasz ráadásul szerencsémre senki sem fogja megtudni mi történt valójában.

-Add ide azt a kést! - Vakkantott dühtől vörös arccal Cortez.

Közelről az állat még nagyobb és még ijesztőbb volt. Nem igazán érdekelte a látogató, a napi táplálékkal volt elfoglalva. Méretes karmaival húzta a csőréhez az ágakat.

-Gyerünk Cortez, csak egy apró vágás - észre sem fogja venni - és fején patakokban folyt lefelé az izzadsága.

Pár másodperc annyi sem sok, hangos visítás és üvöltés suhant keresztül az erdőn. Az állat felbőszülve csapott a mancsaival, Cortez pedig repült a magasba. Amikor földre ért roppant a csontja, aligha élt - a zavarban az állat pedig figyelmetlenül rálépett pépesre taposva az áldozatát.

Evan ennek már nem volt tanúja. Hanyatt homlok menekült az erdőben, hátra sem nézve. Rettegett, hogy üldözik - csak az életét féltette. Térképét útközben eldobta a hátizsákja és a fegyvere lötyögött rohanás közben a hátán. Az ijedtségében nem jutott eszébe megvédeni bajtársát vagy magát, a látszólagosan 'könnyebb' utat választotta.

Aztán ráeszmélt, ott áll a valahol egyedül, ráadásul sötétben...