The Video /Fack/

20

Finn:

Mikor reggel beérek a suliba csak sietek a terembe hogy leülhessek és aludhassak is tovább.

Ezt a napot is kibírom, majd este odamegyek Jackék háza elé. Kiszállok a kocsiból, majd odamegyek az ajtóhoz. Bekopogok és szinte meg is gondolom magam, hogy nem kellett volna megtennem.

Az anyukája nyit ajtót.

-Kérlek, hallgassatok meg. - idehívja a férjét és beinvitálnak. Leülünk a kanapéra és elmondom nekik hogy még akkor Jack kért rá hogy ne hívjak senkit, amit meg is értenek és ezután átbeszélünk mindent arról a napról. - És.. Mi történt miután eljöttem?

-Jack meghalt, kb 3 percre és újraélesztették. Műtötték egy párszor hogy a drogokat teljesen kitisztítsák a szerveiből, aztán még pár hétig bent kellett maradnia mert eltörött 3 bordája és a bal keze. Nem régóta van itthon és kivettük a suliból mert neki nem biztonságosak az emberek ott.

-Finn, nagyon sokat gondolkodtunk és rájöttünk hogy rossz dolog volt eltiltani tőle, mert ezt is egy trauma ként élte meg ráadásul rosszul döntöttünk, hisz te mentetted meg az életét aznap. - mondja apukája.

-Öhm.. Láthatom? - csak bólogatnak, úgyhogy felmegyek a szobájához. Megállok előtte és gondolkodok kicsit hogy mit mondjak, de aztán csak nyelek egy nagyot, kifújom a levegőt és bekopogok. Kinyitja az ajtót és mikor szemeimbe néz hirtelen lefagy. Mintha meg sem ismerne de aztán elmosolyodik és nyakamba ugrik. Óvatosan átölelem hátát és állam nyakába helyezem. - Aggódtam érted.. - suttogok.

-Tudom, sajnálom. - szemeibe nézek és egyik kezem nyaka oldalára teszem. Nyel egyet ahogy szemeimbe néz, majd megint megölel. - Hiányoztál.. Annyira akartam írni, de anyáéknál van a telefonom és még csak azt sem engedik hogy elhagyjam a házat..

-Megértem hogy miért csinálják.. - óvatosan simogatni kezdem hátát, de ő elválik tőlem és bevezet a szobájába. Leülünk az ágyára és elmeséli részletesebben hogy mi történt.

-És öhm.. Beengedtek téged?

-Megbeszéltem velük hogy mi történt aznap meg hogy most akkor mi legyen. Már nem vagyunk eltiltva úgyhogy velem beszélhetsz majd. - elmosolyodik. - Hogy vagy? - váltok témát mert tudni akarom hogy hogy érzi magát.

-Testileg jól. Nem fáj semmim, megvagyok de lelkileg nem igazán. - bólintok. - Öhm.. Mióta hazajöttem egyre többet fogyok és anyáék mondták hogy ez már nem egészséges. Aztán.. Szinte minden nap összeveszünk pont azon hogy eltiltottak tőled és előző héten megpróbáltam öngyilkos lenni. - szemeibe könnyek gyűlnek és elfordul tőlem. Én még mindig őt nézem és próbálom kitalálni hogy mit mondjak. - Kicsit besokalltam a szüleimtől és azt gondoltam hogyha begyógyszerezem magam, minden jobb lesz. Az éjszakát a kórházban töltöttem aztán itthon anyáék lebasztak. - közelebb ülök hozzá így újra rámnéz. - Nagy szükségem lett volna rád, de ők eltiltottak és ezzel megkeserítették ezt a pár hónapot nekem.

-De már itt vagyok és minden rendben lesz, oké? - átkarolom vállát ő meg csak elmosolyodik.

-Köszönöm.. - kezem elveszem válláról és tovább beszélgetünk. Egy pár óra múlva, már éjszaka, beültünk a kocsimba és elvittem arra a helyre ahol szinte minden egyes nap voltam. Mikor kiszáll a kocsiból rögtön oda megy a kerítéshez, én meg csak mellé sétálok és várom a reakcióját. Nagy szemekkel nézi a várost majd a csillagokat.

-Nem emlékszel erre a helyre?

-Nem hiszem hogy valaha voltam itt. - mosolyog és rám néz.

-Egyszer már elhoztalak ide.

-Nemiis! Emlékeznék rá. - lép közelebb. Szemeit vizsgálom, ahogy ő is az enyémeket. Megfogom kezeit és elmosolyodok.

-Pedig de. - mosolygok.

-Komolyan? - kezeit nyakamra teszi én meg csak bólintok. - Mikor? - látom a sajnálatot szemeiben de igazából nem érdekel hogy nem emlékszik rá.

-Teljesen mindegy. De erre mostmár emlékezni fogsz. - mosolygok. Közelebb hajol, így kezeim derekára teszem és én is közelebb hajolok hozzá. - Szabad? Mármint ez a szüleidnek oké?

-Te beszéltél velük.. - mosolyog és megcsókol. Átöleli nyakam, így teste enyémhez simul mire én elmosolyodok. Szinte egyszerre ő is ezt teszi így elválunk egymástól.

-Jack, ezt most komolyan mondom, de el akarlak venni.

-Én meg komolyan mondom hogy akármikor hozzád mennék. - mosolyog és szemeim nézi. Fejét mellkasomra rakja így elmosolyodok és hajába puszilok. - Ma nálunk alszol?

-Nem.. Még suli van és nagyon sok hiányzásom van. De pár nap és végleg vége a sulinak.

-Alig várom. Nyáron csak az enyém leszel.

-Utána is. - mosolygok.

Visszamegyünk a kocsihoz és haza viszem. A házuk előtt én is kiszállok és megölelem. Ezután bemegy de én megvárom hátha kinéz az ablakon.

Jack:

Ahogy felmegyek a szobámba, kinézek az ablakon és még ott van. Egy apró mosolyt látok arcán így én is elmosolyodok és nézem amíg beszáll a kocsiba, majd elhajt.

Reggel gyorsan lezuhanyzok és felöltözök. Felkapom a sulis táskám és megállok a tükör előtt. Anyáék megtiltották hogy suliba menjek és van is igazolásom, de a tegnap után muszáj vagyok mert látni akarom Finnt.

Mielőtt elindulnék, még elmondom Skynak a kis tervem hogy ha anyáék kérdezik hol vagyok mondja hogy Finnél vagyok. Ezután bemegyek a szobájukba és felkutatom az egészet a telefonomért. Amikor megvan elindulok a suliba. Kicsit azért félek, így egész úton szorongok hogy mi fog történni.

Bent stresszesen nézek végig az embereken akik nyilván hallották hogy mi történt velem és azt hiszik hogy halott vagyok. Kellemetlenül érzem magam ahogy bámulnak de aztán bemegyek a termünkbe. Még nincs itt senki, így csak leülök leghátra és várok. Csak nézek ki a fejemből, hisz megszoktam hogy nincs telefonom, egészen addig amíg meg nem jönnek Jaeden haverjai és maga Jaeden.

-Öhm, heló. - mosolyog Jaeden. Csak bólintok egyet. Láttam az üzeneteket amiket küldött, amikor megkaptam a telefonom pár órára, kb egy héttel ezelőtt. Leül mellém és szemeimbe néz.

-Pár nap van vissza és nem akarok megint meghalni. Úgyhogy légyszi..

-Megint?

-Igen.. Sajnos újraélesztettek.

-Baszki.. Tényleg sajnálom. - kezét nyújtja hogy kezetfogjunk de nem teszek semmit. - Soha többet nem foglak bántani. A fejemet rá. - mosolyog aztán elmegy a helyére. Finn is megjön lassan és szinte rögtön kiszúr. Lerakja a táskáját és csak kérdőn néz rám.

-Mit keresel itt? - egy kis aggódást is veszek észre szemeiben de csak elmosolyodok. Megfogja kezem és kivezet a mosdóba.