The Video /Fack/

17

Jack:

Délután előbb odaérkezek a pályára mint Finn és mivel egy ideje már nekem is van deszkám, így lefoglalom magam. Pont elesek mikor megjön, így csak magamban nevetek egyet és odamegyek hozzá.

-Minden oké? - mosolyog.

-Igen, persze. - ahogy a szemeibe nézek, el is kell néznem mert egyszerűen képtelen vagyok szemkontaktust tartani vele, azután hogy mi volt ma a mosdóban. - Szóval, öhm, mizu? - ülök le a szokásos padunkra.

-Ennyi? - leül mellém és arcom nézi. - Ennyi mondani valód van?

-Bocsánat, csak azthittem.. - félbe szakít.

-Ne kérj bocsánatot, Jack. Nem azért mondom. El nem tudod képzelni hogy mennyire hiányoztál.

-N-nem is haragszol?

-Ne hülyéskedj. - mosolyog. - Mert megpusziltál? Jobban érdekel hogy veled mizu.

-Öhm, semmi érdekes nincs, úgyhogy.. - megrántom vállam. - Beszélhetünk másról.

-Nem, nem. - közelebb ül. - Mesélj. Mi történt ebben a 3 hónapban?

-Oké.. Miután felkerültek a videók, Sky feljelentette Bookert és Jaedent. Booker majdnem megölte Skyt, így még most is kórházban van. Booker kapott kb 10 évet, Jaeden meg kijárja a sulit és utána kap 5 évet. Addigis Jaeden egyre többet akart velem beszélni, így vele jártam bulikba még a nyáron. Aztán.. - szemeimbe könnyek gyűlnek, de le is törlöm. - Booker bentről rávette Jaedent hogy ha már úgyis elbuktak, akkor legyen minimum még egy videó. Szóval bedrogozott és megint megcsinálták. Aztán kezdődött a suli, úgyhogy megmaradtak a basztatásnál és ennyi.

-És miért fogytál ennyit, vagy ez így..?

-Csak egyszerűen nem vagyok megelégedve magammal. Sok mindent csinálhattam volna másképp mégis minden szarul sült el és soha többet nem leszek képes ezeket kijavítani. A szüleim rájöttek a videókra mikor Sky kórházba került és nagyjából kitagadtak, annak ellenére hogy tudják pontosan hogy mi történt. Valamint tudják hogy meleg vagyok és most 'utálnak'. Veled mik történtek?

-Ezekhez képest semmi. Nagyon sajnálom.. - a földet nézi, így én arcára nézek.

-Ne tedd. Teljesen mindegy, én már elfelejtettem. Az a lényeg hogy a nehezén túl vagyok.

-És ha nem?

-De igen. Már nemtud semmi történni amire nem számítanék. - bólintok, mivel szemeimbe néz.

-Ahh, baszki.. Ez az egész miattam van.

-Miért lenne miattad?

-Én hívtam oda előbb Skyt hogy segítsen.

-Miről beszélsz?

-Amikor megcsókolt és te akkor jöttél meg. Akkor basztam el mindent..

-Nem igaz. Túlreagáltam. Ismerem Skyt és számítottam erre csak akkor még ez olyan felfoghatatlan volt. - mosolygok rá. - Magamnak könszönhetem ezt a sok szart, mert attól függetlenül hogy szakítottunk nem kellett volna egy kurvává válnom.. - rámnéz, majd óvatosan átöleli derekam és mellkasomba bújik. Átkarolom vállát és azt kezdem simogatni.

-Már túl késő van hozzánk?

-Mármint?

-Már nem lenne esélyünk együtt, ugye?

-Soha ne mondd hogy soha. - mosolygok.

-Ez tetszik. - elenged és rámmosolyog. - Próbáljuk meg, oké?

-Most rögtön?

-Nincs sok időnk, Jack.

-Ezt hogy érted?

-Én nyár elején elhúzok innen.

-Oh.. De akkor sem kell elsietnünk. Csak várjunk egy kicsit, oké?

-Rendben. - bólint. Elfekszik a padon és fejét ölembe rakja. Így nézi arcom, én meg csak elmosolyodok és nem is merek ránézni. - Azért gyorsan haladunk, nem?

-Egy kicsit.. - már el is pirulok, hisz kellemetlenül érzem magam. Kezem óvatosan mellkasára teszem de észreveszi hogy szinte remegek, így felül és szemeimbe néz.

-Gördeszkázni jöttünk, nem? - feláll és megfogja kezem. Felhúz én meg csak elmosolyodok. Szeretem amikor észreveszi hogyha nem érzem magam jól valahogy és megérti.

Addig gördeszkázunk amíg több ember nem jön oda. Utána lelépünk. Kocsival jött vissza, így beülünk és még estig csak a városban bojongunk. Sokszor nézek arcára és kezdek is felbátorodni. Olyan értelemben hogy mostmár többször merek ránézni.

Még hazahoz és mikor kiszállok ő is ezt teszi, így megakarom ölelni, de megelőz és kicsit félénken, de megcsókol. Derekamnál közelebb húz magához én meg hirtelen fel sem fogom hogy mi történik, így nem csókolok vissza. Szemeim halványan nyitva maradnak és mikor végre észhez kapok, egyik kezem mellkasára teszem és visszacsókolok. Viszont ekkor már pont elválik tőlem. Szemeimbe néz és elmosolyodik.

-Azt mondtuk hogy várunk.. - mosolygok és lehajtom fejem.

-Te kezdted, én csak visszaadtam.

-Nem pont így. - mosolygok. - Jóéjt, Finn. - arcára adok egy puszit és elengedem.

Reggel ahogy elkészülök, már indulok is a kórházba, mert ma egész nap Skyyal leszek. Van igazolásom is a suliba, úgyhogy minden szupi.

Egészen délutánig kérdezget hogy mizu velem mert nyár vége óta szinte nem is beszéltünk élőben, csak telefonon.

Végül délután indulok haza és összetalálkozok Jaedennel. Oké, igazából a suli előtt jöttem el és ő végig előttem jött. Aztán mikor hazaért, vissznézett rám, így én megálltam.

-Hol voltál ma egész nap, drága Jack? - jön ide és kezét államra rakva fejem felfordítja, magára.

-Kérlek, Jaeden. Nem kell ezt csinálnod velem, amikor csak tudod.. - elrántom fejem, de csak ugyanúgy visszateszi kezét oda. Aztán feljebb vezeti kezét, arcvonalamra és hüvelykujjával végigsimít ajkaimon. Szemeimbe könnyek gyűlnek és le is folynak arcomon.

-Mi az hogy nem kell ezt csinálnom? Miért, mit csinálok?

-Megkeseríted az életem. - szipogok. Még mindig nem enged el, mozogni meg még véletlenül sem merek.

-Tényleg, én? Én úgy emlékszem hogy engedted hogy kirakjuk azokat a videókat. És, hallottál róla hogy mit okoztál nekünk? - kezét levezeti nyakamra, de mintha fujtogatni akarna. - Booker 10 évet kapott, én 5-öt. Tényleg én keserítem meg a te életed? - egyre jobban könnyezek, ő meg elkezdi szorítani nyakam. Kezeim csuklójára teszem hogy végre abbahagyja, de csak szorítja tovább.

-Jaeden.. Ne próbáld meg rámkenni azt amit ti csináltatok. Nem engedtem volna hogy kitegyétek ha lett volna választásom. Többször megerőszakoltatok mindketten és arra vársz hogy én kérjek bocsánatot? - elengedi nyakam, majd kezét tarkómra teszi és úgy kezd el tolni valahova. Mögöttem jön és végül karomat szorítva lökdös előre.