Jack:
Pár nap eltelik miután Jaeden újra megjön, de ezúttal nem egyedül. Újra egy faszként viselkedik, de már csak reménykedek hogy azért hogy ne bukjon le. Ezután is még sokáig ugyanígy vagyok, ahogy eddig is. Kicsit azért hittem Jaedennek, de egyre inkább hiszem hogy semmi értelme nem volt egy pillanatra is hinni neki.
Aztán mikor végre újra látom már egyedül van, de szinte az éjszaka közepe. Arra ébredek ahogy nyílik az ajtó és meg is próbálok felülni, de nem sikerül. Segít felállni és meg is fog hogy ne essek el. Először meg sem ismerem, de mivel fáradt vagyok, fejem vállára döntöm, ő meg átöleli hátam.
-Beszéltem Finnel és bár nem hisz nekem, odaviszlek hozzá, oké?
-Finn?
-Én Jaeden vagyok, Jack. - csak bólogatok, de nem fogom fel hogy mi történik. - Gyere.
-Hova megyünk? - elengedem, de mivel még mindig nem nagyon tudok állni, így el is kap.
-Legalább egy kicsit ébredj fel, kérlek. - kezeit fenekem alá teszi, majd fejét derekam oldalához és felemel vállára. Én csak lehunyom szemeim és hagyom hogy csináljon amit akar, mert nagyon fáradt vagyok.
Már egy kocsiban ébredek fel, a hátsó ülésen. Jaeden van a vezetőülésnél és épp tartunk valahova.
-Jaeden? - felülök, ő meg félreáll és hátrafordul felém.
-Hogy vagy? - aggodalmat hallok hangjában, ami teljesen összezavar.
-N-nemtudom.. Engem inkább az érdekelne hogy hol vagyok.
-Mindjárt ott vagyunk Finn-nél.
-Finn-nél? - bólint.
-Figyelj egy kicsit, oké? Ahogy tudsz költözz el inenn. Finn-nel együtt. Mind a kettőtöket keresni fogják, ahogy Skyt is hogy tudja-e hogy hol vagytok.
-És te? Tudják hogy elhoztál, nem? - megrázza fejét.
-Ma egyedül voltam itt, erre vártam eddig és kikapcsoltam az összes kamerát, mindent. Emiatt ne izgulj. Beszéltem Finn-nel is, de nem hitt nekem, így mindjárt felhívom és beszélsz vele te. Mondd el neki ezeket, oké? - bólintok.
-Komolyan segítesz? - ezúttal ő bólint. Nyelek egyet és visszafekszem. - Köszönöm, Jaeden. - újra elindulunk és lassan odaérünk Finnék házához. Ekkor nekem adja telefonját, én meg beszélek Finn-nel. Ezután Jaeden segít kiszállni és megvárjuk amíg Finn kijön. Elmosolyodok mikor meglátom, majd mikor ideszalad és magához szorít, csak mégjobban mosolygok.
-Jack.. - hallom ahogy szipog, így csak simogatni kezdem hátát és mögötte Jaedenre nézek. Nem is kell mondanom semmit, csak bólint és visszaül a kocsiba. Finn elenged és Jaedenre néz. - Hogy hogy..? - megtörli szemeit, amin megintcsak mosolygok és az én szemeimbe is könnyek gyűlnek. Egy ideig beszélgetnek, amire nem is figyelek hisz csak Finnt bámulom és folyamatosan mosolygok. Mikor aztán Jaeden elhajt én átölelem Finn nyakát és hagyom hogy könnyeim újra megeredjenek.
-Nagyon sok mindent megkell beszélnünk.. - suttogok.
-Igen, tudom.. De most inkább had tegyelek rendbe, Jackie.. - elmosolyodok.
-Azt megköszönném. - segít feljutni az emeletre, majd már a fürdőben enged melegvizet a kádba. Ezután magamra hagy, hogy hozzon nekem új ruhákat és enni. Addig én levetkőzök és befekszem a kádba, kicsit lazítva. Mikor visszajön bezárja az ajtót és leteszi a ruhákat, majd idejön a kajával. Amíg én eszek, addig beszélgetünk és én megpróbálok kicsit visszaszokni hozzá. Elvégre, 3 hónapja nem láttam.
-Még valamit tehetek érted? - megrázom fejem.
-Már ez is sok. - elveszi tőlem a tálcát, majd leteszi a földre, maga mellé.
-Jobban vagy?
-Ne aggódj ennyire. Jól vagyok, tényleg. - mosolygok. Kezét arcélemre teszi, így közelebb hajolok hozzá. Ő is közelebb hajol és homlokomra ad egy puszit.
-Attól még aggódok, annyi mindenen mehettél keresztül.. - csak bólintok, majd ő elveszi kezét. Ezután még segít megmosni a hajam, valamint a hátamat, ilyenek. Mindenben segít, ami nagyon jól esik. Miután már kiszálltam, segít megtörölközni, hisz alig bírok mozogni, aztán felöltözni is. Mikor mindez megvan, megfogja kezem és a szobájába vezet. Lefekszem az ágyára, majd őt nézem ahogy az ablakhoz megy és elszív egy cigit.
-Szóval még mindig nem szoktál le?
-Ez az első ezen a héten, drágám. Nagyjából már leszoktam, azt nézve hogy szombat van.
-Büszke vagyok rád.
-Hát még én rád. - elnyomja a cigit és idejön. Lefekszik mellém és magához ölel. Nagyon nagy szükségem van a szeretetére most.
Reggel mikor felkelek Finn ugyanígy ittvan mellettem, derekam átölelve fekszik mögöttem, de nem alszik.
-Jóreggelt. - suttogok.
-Jóreggelt, Jackie. Hogy vagy? - ő is halkan beszél.
-Jól vagyok. Örülök hogy itt vagy, Finn...
-Én is. - tarkómra nyom egy puszit, majd jobban magához szorít, így elmosolyodok. Ezután elmondom neki hogy Jaeden mit mondott erről az elköltözésről, meg hasonlókról de nem ért egyet vele. - Egy ideig maradjunk, oké? Addig ittmaradsz nálam és utána beszélhetünk erről, de ez nem így működik. Egyikünk sem áll készen hogy különköltözzön a szüleitől, ezért ez most nem játszik, sajnálom. Tudod hogy megteszem amit tudok, de nem hagyhatlak egyedül, így nemtudok elmenni dolgozni sem.
-De én haza is mehetek..
-Igen és akkor Sky megint tudni fogja hogy hol vagy és ha rájönnek ezek a barmok hogy már nem vagy ott, az lesz az első hogy Skyt kérdezik. A szüleitek meg alig vannak otthon úgyhogy szó sem lehet róla. Itt maradsz és kész. Megoldjuk, de adj egy kis időt hozzá. - bólintok és felé fordulva ajkaira adok egy puszit. - Annyira szeretnék segíteni, de nem megy minden rögtön.
-Igen, tudom. Ígyis nagyon sokat segítettél már most. Köszönöm.
-Van egy olyan érzésem hogy még közelsem vagyunk ennek a szarnak a végéhez..
YOU ARE READING
The Video /Fack/
Fanfiction'Szóval, volt ez a buli, ahol találkoztam a barátom végzős haverjaival, és persze az ő zűrös múltjaikkal. Nem gondoltam volna hogy egész éjszaka velük beszélgetek majd ezekről. Aztán én jöttem. Meséltem magamról, leitattak és ekkor már bármit tehett...